„Hit, fizioterápia, rehabilitáció”
„Hit, fizioterápia, rehabilitáció”
Orvosi fórum a reumakórházban
A Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház doktorai, gyógyítói, és az egészségügy területén tevékenykedő intézeti szakdolgozók kaptak meghívást arra az intézmény dísztermében április végén tartott orvosi fórumra, ahol két meghívott előadó vizsgálta a hit és a gyógyítás kapcsolatrendszerét. |
Az orvoskollégákat és a rendhagyó délutánra meghívottakat a Keszthelyi Család Általános és Művészeti Iskola népdalénekeseinek tavaszköszöntő műsora után elsőként dr. Bergmann Annamária reumatológus főorvos köszöntötte. Megnyitójában Vancsura Miklós utalt a műsorban szereplő népénekek aktualitására, majd a hit és gyógyulás témaköréhez kanyarodva arról szólt: Hévízen a vincés nővérek pihenő házában, ami 1950 előtt még állt, aktív gyógyító munka folyt a hit erejének felhasználásával. A nővérek a kárpótlás keretében visszakapták a Mária Oltalom Házát, de nem tartották meg, hanem a Veszprémi Egyházmegyének ajándékozták. A nagyon rossz állapotban lévő épületet az érsekség lebontotta, és 1999 nyarán már állt a 24 szobás, 50 férőhelyes, igazán korszerű egyházi üdülő, szép kápolnával, közösségi helyiségekkel. Úgy vélte, a misztériumokra szükségük van a betegeknek és arra is, hogy a hallottakat az orvosok a mindennapokban kamatoztassák gyógyító munkájukban.
Az első előadást dr. Irsay László, a Kolozsvári Egyetem Rehabilitációs Klinikájának egyetemi tanársegéde tartotta, akivel az intézmény orvosai egy Szegeden tartott balneológiai kongresszuson találkoztak. A „Hit, fizioterápia, rehabilitáció” című vetítettképes referátum előadója először arra vállalkozott, hogy definiálja az imádság, a meditáció és a hit fogalmát. Az imádság: szóban, vagy gondolatban való közeledés Istenhez; a meditáció: pedig erős koncentráció egyetlenegy dologra; a hit: meggyőződés a természetfölötti isteni erőben. A definíciók megadása után a tanársegéd arra az etikai kérdésre kereste a választ, vajon van-e joga az orvosnak befolyásolni a betegét a hitével kapcsolatban, illetve árthat-e a páciensének az effajta kérdésekkel. A beteg érdekében, ha erre ő igényt tart, a személyes beszélgetést a témáról le kell folytatni! – adta meg a választ. Sok beteg van nem csupán fizikai, de lelki és szellemi krízisben, ezért erősen igényli is, hogy az orvos ne csupán a testi bajával foglalkozzon. Az agynak egyébként szinte az összes tartománya szerepet játszik a hitben. Vannak olyan, a gyógyulás gyorsaságáért felelős receptorok a szervezetben, melyek bizonyíthatóan nagyobb számban fordulnak elő a hívőkben, mint a nem hívőkben.
Arra még nincs tudományos válasz, hogy ezek genetikailag nagyobb számban már születéskor benne vannak-e a hívőkben, vagy az által nő meg a számuk, hogy egyesek hivővé válnak életük során. Annyi bizonyos: az ember programozva van az Isten-hitre, mentálisan hajlama van arra, hogy higgyen egy nála magasabb rendű világ létezésében. Kell legyen valaki, aki az embert az embernél jobban megérti. Ahol a tudomány véget ér, ott kezdődik a hit. Az előadó ez után bemutatta 230 kolozsvári beteg kérdőíves válaszadása alapján készített tanulmányát, amely felmérte a hit és lelkiség szerepét a gyógyulni vágyók esetében. A 34 kérdésre felelők 28 százaléka vélte úgy: ha még hívőbb, akkor nem betegszik meg, 62 százalékuk válaszolta azt: csak Isten tudja őt meggyógyítani. A válaszadók háromnegyede naponta imádkozik a saját gyógyulásáért és szinte ugyanennyien szeretnék azt, ha a kórházi szakdolgozók is velük együtt imádkoznának. A beteg hite egy olyan erőforrás, amit nehéz felmérni, és mértékét kimutatni, de egyértelműen fel lehet, és fel kell használni a gyógyítás folyamatában. A hitnek nagy jelentősége van a terápiában.
Végkövetkeztetésként a tanársegéd azt állította: „Egy olyan egészségügyi
rendszer, amelyik tagadja, vagy nem vesz tudomást a szellemiség létezéséről, nem
lehet teljes, mert az emberi lét egyik legfontosabb elemét nem ismeri el.”
„Szenvedés a hit tükrében" címet adta előadásának Egresits Ferenc, a Győri
Hittudományi Főiskola rektora. A több lelki gyakorlatot tartott, kópházi
születésű atya először az utat vázolta, melynek végén pappá szentelték. Mint
mondta: a szenvedés a Szentírásban már Ádám és Éva bűne kapcsán megjelenik, de
Káin és Ábel gondolatában is, sőt a vízözön történeténél is. Mindhárom esetben
egyfajta büntetés szindrómaként van jelen. Hogy honnan van a szenvedés, erre ma
még nincs igazi válasz. Teológusként a szenvedés vizsgálatával összefüggésben
azt tartotta fontosnak, hogy az Isten Isten maradjon, az ember pedig ember.
Isten és ember kapcsolata a teológia titkában egy igazi, belső, bizalmi
kapcsolatként jelenik meg. Ha Isten megakadályozná a szenvedést, azzal elvenné
az ember szabadságát, és így a valódi szeretet viszontválaszának lehetőségét is.
Persze a bűn és a szenvedés szoros kapcsolatban vannak egymással, de szeretet
sincs szenvedés nélkül – fogalmazott az előadó.
Szemétgyűjtési akció Hévízen
A nemrégiben megalakult Hévíz Turisztikai és Marketing Egyesület (HTME) intenzíven kezdett hozzá feladatainak megvalósításához. A célkitűzések között szerepel egy Tourinform iroda létrehozása, az internetes megjelenítések megújítása, közös kiadványok szerkesztése, az idegenforgalmi szakvásárokon és kiállításokon való együttes megjelenés, study-tourok fürdővárosba invitálása, valamint sok egyéb dinamikusabb pr-tevékenység lebonyolítása. Ahhoz viszont, hogy a gyógyturisták elégedetten távozzanak Hévízről és vissza is térjenek ide, nagyban hozzájárul, hogy mennyire ápoltak a bel- és külvárosi közterületek, mennyire keltenek kellemes benyomást az itteni túraútvonalak – mondta el Vancsura Miklós a HTME-elnöke a május közepén tartott Hévízi Zöld Nap szemétgyűjtési akció nyitányaként. |
A frissen alakult szervezet elnöksége a közelmúltban hirdette meg a programot, és a szerencse is melléjük szegődött: nagyon sokan gyülekeztek a polgármesteri hivatal előtt a szombat reggel nyolcra meghirdetett időpontban. A szemétgyűjtés egy időben, egyszerre négy helyszínen zajlott a hulladékgyűjtő zsákokat és kocsikat kellő mennyiségben sikerült biztosítani a résztvevőknek. Az akcióhoz csatlakozott: a Rogner Hotel & Spa Lotus Therme, a Naturmed Hotel Carbona, a Hotel Europa Fit. Ott volt a Hévízi Szobakiadók Egyesületének képviselete, néhány étteremtulajdonos és azok a turizmus élénkítésében érdekelt helyi vállalkozók, akik nem voltak restek lehajolni a sajnos nagy mennyiségben kidobott szemétért. A technikai hátteret a GAMESZ és a Hévízgyógyfürdő Kht. biztosította. A környezet megóvásának fontos üzenetével életre hívott program támogatója volt természetesen a hévízi polgármesteri hivatal is.
Csatlakoztak az akcióhoz az Illyés Gyula Általános és Művészeti Iskola negyedik osztályosai, akik hat pedagógus társaságában jöttek el. Képviselve volt a Brunszvik Teréz Óvoda nevelőtestületének kollektívája is. A közös erővel elindított „Egy tisztább városért” környezetcsinosító mozgalom résztvevőit aztán négy csoportra osztották. Az I-es jelű team a Carbona vezetőinek irányításával az egregyi területet, a borút környezetét tette rendbe. A II-es jelű alkalmi brigád az Európa Fit vezető képviselőinek dirigálása mellett a Flavius üzletház környékét, illetve az Északi-bekötőút menti területeket „szemét mentesítette”. A Hévízgyógyfürdő Kht. képviselőivel indult útnak az iskolásokból verbuvált gárda, hogy a Danubius Thermál Hotel Hévíz mögötti Felső-erdőt kitakarítsák. Persze a többi résztvevő sem unatkozott. A IV-es jelzésű „hulladék öko-brigád” arra vállalkozott, hogy a Hévíz és Karmacs közötti Kis-erdőbe kihordott lomokat elvigyék. A tűzhelyeken, hűtőszekrényeken kívül itt több autóroncsra is leltek.
Vancsura Miklós szerint a megszervezett akció jó példát mutat mind a városlakóknak, mind az itt dolgozóknak. Az úttörő szerepre vállalkozók azért lettek a program részesei, mert fontosnak látták a még élhetőbb környezet kialakítását, tudva azt, a helyzet bizony elkeserítő, tarthatatlan. A település környéki földutak mentén szemétkupacok „dombosultak”, amit mindenképp el kell hordani ahhoz, hogy a hírneves gyógytelepülés ne essék negatív megítélés alá a turisták által. Mert turizmus nem csupán a falakon és a fürdőépületen, a hoteleken belül van, hanem bizony a távolabbi környezetünkben, a térségben is. Az összefogást ezért, ki kell szélesíteni! – állt a felhívásban. Akár azzal, hogy gyakoribban hirdet meg a város lomtalanítási akciót, akár azzal, hogy a környezetkárosító tevékenységet hatékonyabb, tudatosabb ellenőrzés alá vonják. A szeméthegyek a ronda látványon túl azért is kockázatosak, mert a beszivárgó vizekkel alkalmasint még a gyógytó is veszélybe kerülhet. Jövőre kicsit hamarabb szeretnék megszervezni az akciót és bíznak benne, hogy azon még több környezettudatos polgár, civil szervezet és egyesület is részt vesz.
Zoób Kati divattervezőt is bevonták a munkába
A magyar divatszakma nemzetközileg is elismert képviselője Zoób Kati, akinek, mint beszélgetésünk során fogalmazott, erős a kötődése Hévízhez, hiszen bátyja a fürdővárosban él és dolgozik. |
–
Váratlan ajándék volt, hogy Vancsura Miklós főigazgató felfigyelt rám,
találkoztunk és elkezdtünk együtt gondolkodni azon, hogyan tudnék részt venni a
kórház arculatépítésében.
– Mi mindenre terjedne ez ki?
– Még nagyon az elején vagyunk, nehéz lenne megmondani. Remélem a formaruhák
tervezésére mindenképpen, és az ehhez kötődő és ebből kialakuló arculat kapcsán,
esetleg ajándék valamint egyéb használati tárgyak is szóba jöhetnek. De közös
projekten is gondolkodunk, ami viszont még titok. Nekem rengeteg ötletem és
kapcsolatom van a divat világából, nyilván érdekes volna összekötni valahogy a
munkámat a hévízi gyógyfürdővel. Azt gondolom, egy olyan nagy formátumú ember,
mint Vancsura Miklós ezer szálon gondolkodik, én pedig türelmesen várom, hogy
kapjak olyan feladatot, ami nekem való – mondja Zoób Kati.
– A magyar piac mennyire fogékony a formaruhák világára?
– Van néhány remek példám. Éveken keresztül én terveztem a Westel
formaruháit, aztán amikor beolvadtak a T-Com csoportba, akkor megnyertem ennek
is a formaruha pályázatát. Jó tapasztalataim vannak, mert úgy látom, hogy a
magukra sokat adó cégek bizony a formaruhákkal is kifejezik a saját
identitásukat. Ha jó a formaruha, a munkaruha, azt szeretik a dolgozók. Tehát az
önmagukról komolyan gondolkodók fogékonyak és ez azért is fontos kijelentés,
mert minden cégnek fel kell ismernie önmagát, ki kell alakítania saját
kommunikációját és bizony ennek része a külső megjelenés. Akik pontosan meg
tudják fogalmazni saját identitásukat, azoknak teljesen természetes ma már a
formaruha. Ugyanúgy, ahogy a világhírű angol iskolákban az egyenruha.
– Mennyire más ez a munka, mint a klasszikus divattervezői?
– Természetesen nagyon más, de nyilván a divat tapasztalatait ebbe is be
kell építeni. Egy ilyen feladat során sokkal jobban, erőtelje- sebben bele kell
élnem magam az adott cég életébe, gondolkodásába. Elmerülni az egyes
szakterületek munkájába úgy, hogy mi lenne, ha én dolgoznék ott, és ha nekem
kellene viselnem az adott formaruhát. Nyilván az ember a saját bőrén jobban
tapasztalja az ilyen öltözék előnyeit és keserveit. Ez egy nagyon érdekes munka
és számomra mindig a legfontosabb a használhatóság és a forma összetartozása. Én
azt szeretem, ha a ruháimnak élete van. Ilyen szempontból tehát a formaruha
készítése remek felület.
– Mi lesz a következő lépés?
– Most gondolkodom, vázlatokat készítek, és remélem, hamarosan találkozunk a
kórház vezetőivel, és pontosítani tudjuk a vázlatokat, az elképzeléseimet. Egy
erőteljes arculati megjelenés kell, hogy legyen az első lépés – tájékoztat Zoób
Kati divattervező.