Krónika

Alig indult, máris „nyugvópontra” jutott az az építkezés, amelyet egy budaörsi székhelyű kft. kezdett meg a volt ruhagyár területén. Az elképzelés szerint a fenti helyen sport- és szabadidőközpont épülne, a megvalósítás ellen azonban a lakók tiltakoznak, petíciójukat már korábban el is juttatták a polgármesterhez. A közelmúltban pedig egy testületi ülésen maga a polgármester is kijelentette: kezeskedik róla, hogy ezen a helyen diszkó nem lesz.

A ruhagyár épülete – folytatódik-e a beruházás?

A kft. jogi tanácsadója, dr. Szabó Gyula érthetetlennek nevezte a kialakult helyzetet, több okból is. Amint azt lapunknak elmondta: az egyik probléma a létesítmény megnevezése körül van: azt kategorikusan mindenki diszkónak nevezte el, holott messze nem erről van szó.
„A volt ruhagyár helyén szó szerint sport- és szabadidő központ épülne. Az épületben helyet kapna két multiplex mozi – ezek egyike művészmozi volna –, egy négypályás versenybowling-pálya, biliárd- és snookerterem, squashpálya, karaoke- és koktélbár, szoláriumstúdió, pizzéria, zene-koncertterem.” – sorolta, hozzátéve: valószínűleg ez utóbbi váltotta ki a felháborodást, illetve híresült el diszkó név alatt. Az ügyvéd rámutatott: nyilvánvaló, hogy a rendezvényeket zaj, forgalom kísérheti, ám az épületet biztonsági őrökkel, 62 ipari kamerával védenék, sőt, a hangszigetelést is megoldanák a befektetők. Szerinte a tiltakozást az váltotta ki, hogy a lakók nem igazán tudták, milyen elképzelésekkel is állnak itt szemben. Ezt orvosolandó, a befektetők egy, a létesítményt részletesen bemutató füzetet állítottak össze és juttattak el minden ott élőhöz, címmel, elérhetőséggel együtt, ám eddig a céget senki nem kereste fel észrevételeivel, kérdéseivel, aggályaival.

Az ügyvéd szerint azonban nem csak itt van probléma. Furcsának nevezhető az önkormányzat hozzáállása is „Keszthely város önkormányzata január 30-án kiállított nyilatkozatával igazolta, hogy az önkormányzati jogszabályi normák szerint az adott területen vendéglátás- és sporttevékenység megengedett, ügyfeleim tehát ennek tudatában kezdték meg az ingatlan átalakítását, amely meghatározóan nem építési engedély köteles belső átalakításokat jelentett. Igaz, az épület homlokzatán is átalakításokat kezdtek, melyek viszont engedélykötelesek voltak – az erre vonatkozó felszólításoknak eleget téve azonban e munkálatokat leállították – fogalmazott dr. Szabó Gyula.
De nem itt a gond, hanem ott, hogy február 23-án a képviselő-testület az érintett tömbre – módosítva szabályozási tervét – előírta, hogy ott vendéglátó épület és sportlétesítmény nem helyezhető el. A főépítészi iroda egy más helyen megjelent korábbi nyilatkozata szerint a módosítás más tömböket is érintett, és összhangban állt a rendezési terv évenkénti kötelező felülvizsgálatával kapcsolatos kötelezettségekkel.

A területet bérlő KA-RO Kft. azonban a megyei közigazgatási hivatalhoz fordult, kifogásolva az önkormányzat eljárását. A közigazgatási hivatal a közelmúltban törvényességi észrevétellel fordult az önkormányzat felé. Rámutatott: a rendezési tervnél a jogszabály alkotásra vonatkozó szabályok megszegésével hozták meg a rendeletet, és felhívta a figyelmet annak hatályon kívül helyezésére. A képviselő-testület e felhívásnak legutóbbi ülésén eleget is tett, a rendezési tervet viszszamódosította, ezáltal mintegy „zöld utat” adva az építkezés folytatásának.
A jogi tanácsadó szerint azonban már semmi sem folytatódhat az eredeti elképzelések szerint, hiszen az önkormányzat a fent vázolt lépéseivel jelentős kárt okozott a befektetőknek. A kft. ugyanis már komoly beruházást végzett eddig is a területen – összege közel 80 millió forint –, és az eredeti önkormányzati állásfoglalásból kiindulva szerződéseket kötött a mozival, a bowling céggel, több együttessel – az ettől való visszalépés növeli a keletkezett kár nagyságát.

„A befektetők peres eljárást is fontolgatnak” – jelezte az ügyvéd.
Az ügyvéd a polgármester hozzáállását is furcsának nevezte, hiszen az eredeti, biztató állásfoglalása után először a lakók hozzájárulásának megszerzését kérte, majd – a rendezési tervet visszamódosító testületi ülésen – azt a kijelentést tette, miszerint „kezeskedik arról, hogy a lakótömbben ilyen létesítmény nem lesz.”
Utóbbiakkal kapcsolatban megkérdeztük Mohácsi József polgármestert is. Ő elmondta: szó szerint arról beszélt a testületi ülésen – melyen megjegyzése szerint a cég jogi képviselője, a nyilvános ülés ellenére nem is vett részt –, hogy a ruhagyár helyén diszkó nem lesz. Hangsúlyozta: a kórháztól 220, a templomtól 250, és az iskolától 230 méterre ugyanis diszkó létesítése, működtetése nem indokolt. A törvényességi észrevétellel kapcsolatosan annyit mondott: a testület a közigazgatási hivatal kezdeményezésének eleget tett, ám van olyan törvényes állásfoglalás is, mely szerint a bevezetett szabályozási terv is érvényes. A kérdést szakemberek meg fogják vizsgálni – jelentette ki.
Szerettük volna a lakótömbben élők véleményét is meghallgatni az építkezésről, a tervezett létesítményről, ám ott jártunkkor azon kevesek, akik szóba álltak egyáltalán velünk, nem igazán akarták kifejteni véleményüket. Tömören azonban hasonlóképpen vélekedtek, mint Mohácsi József: egy kórház, templom, iskola által határolt helyen ilyesmire nincs szükség. S bár találkoztak a cég által kiadott füzettel, továbbra is vannak aggályaik egy szórakoztató központ „hozadékai” miatt.

A keszthelyi Libás térség majdnem 10 hektáros területének értékesítéséről 13 igen, egy nem és két tartózkodás mellett döntés született. A meghirdetett ajánlattételi felhívásra mindössze egy érvényes jelentkező akadt és a polgármester szerint 16 évnyi várakozás után, kedvezőtlen ingatlanpiaci helyzetben is sikerült Keszthely számára előnyös adásvételi szerződést kötni a fővárosi székhelyű Creatura Immobilia Kft.-vel.

A JAVSE és a Libás strand kivételével a Libás térség 99.972 m2-es területe került most értékesítésre az ajánlattételi felhívásban szereplő 10 ezer forintos négyzetméter áron. A bruttó vételár így az egymilliárd forintot is meghaladja. A szerződést május 30-ig aláírják, a beruházó a teljes összeget, az aláírást követő 30 napon belül utalja át majd a város számlájára. Az ingatlan hasznosítására vállalkozók a területen tíz év alatt a kongresszusi és wellness turizmusra épülő szálloda- és üdülőparadicsomot építenek. A terület vevője és hasznosítója a teljes közművesítésre (az út, a víz, a villany, a gáz, szennyvíz bevezetésére) 300 millió forintot kell hogy fordítson – mondta sajtótájékoztatóján Mohácsi József.

Az összességében 13-15 milliárd forintos fejlesztés során a JAVSE-kikötő szomszédságában különböző kategóriájú wellness- és konferenciaturizmust kiszolgáló hotelek, kereskedelmi egységek, vendéglátóhelyek, sportolásra és szórakozásra alkalmas épületek, apartman házak létesülnek. Felépül itt egy üdülőfalu társas- és magán apartmanokkal, ami túl azon, hogy munkahelyeket teremt, érdekes turisztikai színfoltja lesz a Balaton fővárosának.
Az eladásból befolyó összeg jelentős részét a 2007-ben induló Nemzeti Fejlesztési Tervben meghirdetett EU-s pályázatokra történő bejelentkezésre kívánják elkülöníteni, ahol már 5-10 százalékos önerő is elegendő lesz egy-egy újabb adóbevételeket indukáló nagyprojekt kivitelezéséhez – fogalmazott a polgármester.

Órákig tartó vita alakult ki azon a lakossági fórumon, ahol a keszthelyi Szigetfürdő körüli változtatásokra vonatkozó terveket ismertették a városlakókkal. A zsúfolásig telt teremben időnként el-elszabadultak az indulatok. Érvek és ellenérvek tucatjait ütköztették egymással a jelenlévők, kételyeiknek és reményeiknek felváltva adtak hangot. Az az elképzelés, hogy a Szigetfürdőt wellness-központtá alakítsák át az első pillanattól fogva megosztotta a városban élőket, ezért is érezték úgy többen, hogy a végső döntés előtt ki kell kérni az itt lakók véleményét.

A Szigetfürdő átalakítására vonatkozó javaslatot Dancs Attila vetette fel először, tavaly év végén. A fiatalember fejében megfogant ötletet később Lukács Beáta vetette papírra, elkészítette egy általuk európai szemmel is versenyképesnek tartott élményfürdő tervrajzát.
Az elképzelés azonban nem aratott osztatlan sikert. Végül Mohácsi József polgármester úgy döntött eleget tesz az őt megkeresők kérésének, és közmeghallgatást tartanak az ügyben. A találkozó célja a teljes körű tájékoztatás, illetve – nem titkolt reményként – az volt, hogy a wellness-központ ellen tiltakozókat meggyőzze a több milliárdos beruházás fontosságáról. Ez azonban nem sikerült teljes mértékben. Horváthné Morvai Mária, az élményfürdőt ellenzők egy csoportjának képviselője is dohogva indult kifelé a megbeszélés végén:

– Rendkívül dühös vagyok. Nem akarom elhinni, hogy valaki ne értse meg: a Szigetfürdőt a jelenlegi állapotában kell megőrizni az utókor számára. Bár úgy jöttem el otthonról, hogy hagyom magam meggyőzni, ha úgy látom valóban támogatásra érdemes a kezdeményezés, de amit itt hallottam az inkább csak felbőszített.
A pavilon-sor üzlettulajdonosainak többsége vele ellentétben éppen fantáziát lát a beruházásban. Mint mondják: ez az egyetlen lehetőség, ami őket, és a várost megmentheti a mélyrepüléstől, hiszen az emberek többsége Keszthelyen és környékén a turizmusból, az ide érkező vendégekből él. Az élményfürdő mellett tette le voksát Fekete György volt szálloda igazgató is.
A megbeszélés végén Mohácsi József polgármester közölte: bár kifárasztotta a több órás vita, örül, mert lát reményt a megegyezésre. Hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy egyelőre várják a további véleményeket, és csak akkor döntenek a Szigetfürdő sorsáról, ha sikerült megnyugtatóan lezárni a vitát, illetve kialakult egyfajta konszenzus.

Levélben kért segítséget a napokban a Balatoni Szövetségtől a Vízimentők Balatoni Szakszolgálatának vezetője. Bagyó Sándor a szervezetüknél kialakult súlyos anyagi helyzet miatt döntött úgy, hogy a BSZ-hez fordul támogatásért a nehéz helyzet felszámolásának érdekében. Reményei szerint a tóparti települések önkormányzatai nehéz helyzetük ellenére is találnak anyagi forrást a strandok őreinek megmentésére.

Amint arról korábban már hírt adtunk, idén is nehéz helyzetben vannak a balatoni vízimentők. Munka várhatóan ebben az évben is lesz bőven, az ehhez szükséges pénz azonban még mindig nem áll rendelkezésükre – mondta lapunknak a VBSZ vezetője. Bagyó Sándor azonban nem adja fel a küzdelmet: a napokban levélben kereste meg a Balatoni Szövetség ügyvezetojét, Simon Károlyt, hogy segítségért forduljon hozzá a kilátástalannak tűnő harcban. Mivel azonban tisztában van azzal, hogy a szövetség sincs abban a helyzetben, hogy átutalhassa a strandok őreinek szükséges összeget, arra bíztatta a BSZ tisztségviselőjét, hogy egy körlevélben keresse meg a tóparti települések vezetőit, illetve a megyei közgyűlések elnökeit, és – szűkös kereteikhez mérten- kérje anyagi támogatásukat.

Az így átutalt gyorssegélyekkel talán enyhülhet a vízimentők vezetője által drámainak tartott pénzügyi helyzet. A leveleket postázták, a VBSZ pedig vár. Az első felajánlás a keszthelyi polgármestertől érkezett, aki százezer forintot ajánlott fel saját keretéből. Azt, hogy mennyire talál követőkre, ma még nem tudni. Bagyó Sándor mindenesetre úgy döntött: semmit nem bíz a véletlenre. Eljuttatott egy levelet Gyurcsány Ferenc kormányfőhöz is, amelyben tájékoztatta a kialakult helyzetről, és a segítségét kérte a jelenlegi probléma felszámolásában. Ebben közölte azt is, hogy megnyugtató megoldás nélkül hosszútávon biztosan nem tartható fenn a vízimentő hálózat működtetése. A szolgálat vezetője elárulta azt is, hogy egy erre hivatott csapattal a gazdasági élet szereplőit is megpróbálják megszólítani. Az, hogy mindezt milyen sikerrel teszik, alig egy hónap múlva kiderül.

A hévízi önkormányzat kiemelt figyelmet fordít a gyötrő szúnyogok elleni védekezésre. A fürdőváros települési szinten az országban előkelő helyet foglal el a szúnyoggyérítésre fordított összeg nagyságát tekintve. A védekezés légi és földi úton is folyik – adta hírül Babics Tamás, a polgármesteri hivatal műszaki irodájának környezetvédelmi előadója.

Éves szinten 10-12 földi és hét légi beavatkozás történik. A földi védekezések éjszakai órákban történnek ködképzéses eljárással, mely beavatkozás sem az emberekre, sem az állatokra nem jelent veszélyt. A földi védekezésre május-augusztus hónapokban kéthetenként kerül majd sor. A légi védekezést a Balatoni Szövetség koordinálja, a beavatkozások a nyári időszakban várhatóak egy később meghatározandó ütemezés szerint. Az irtások idejéről megfelelő időben tájékoztatást adnak – mondta el a köztisztviselő.

Az önkormányzati erőfeszítések ellenére az elmúlt és az idei év csapadékos időjárása miatt a szúnyogok jelentős elszaporodása tapasztalható. Egy-egy település a védekezését hatékonyan megoldani nem tudja, hiszen szúnyogok a települések határain túlról is tömegesen érkeznek, mivel képesek akár 3-4 kilométert is megtenni. Ahhoz, hogy az itt élők és az idelátogatók panaszai mérséklődjenek, szükséges a térségi védekezés kialakítása is. Az önkormányzat bízik abban, hogy a kistérségi társulás a közeljövőben a szúnyoggyérítéssel kapcsolatban a társtelepülésekkel össze tud fogni, így nagyobb eséllyel pályázhatnak pénzügyi források elnyerésére a térségi védekezéshez.