Vállalkozók Klubja

Országosan is egyedülálló látványosság létrehozásán dolgozik a keszthelyi Nádler József. Egy olyan múzeumot nyit a közeljövőben a Balaton fővárosában, ahol a kezdetektől napjainkig a rádiózás és televíziózás egy-egy korszakából szinte minden ismert és népszerű márka megtalálható lesz. Az intézményt várhatóan június végétől látogathatják majd az érdeklődők. Ennek apropóján beszélgettünk a vállalkozóval, aki kezdetektől fogva tagja a Keszthely Térségi Vállalkozói Klubnak és mind emellett városi képviselőként is tenni próbál a településért.

1987-ben óriáscsúszdák építésével kezdődött Nádler József és családjának vállalkozói múltja. A keszthelyi lokálpatrióta vallja, hogy az itt élők maguk is sokat tehetnek az idegenforgalom fellendítéséért: egyrészt minőségi szolgáltatásokkal, másrészt a kínálat bővítésével. Mint mondja: az üzleti érdekek mellett fontos számára, hogy munkájával segítse egy-egy közösség fejlődését, mindennapi életét is. Ennek a gondolkodásmódnak a jegyében előbb Vonyarcvashegyen, majd Gyenesdiáson építtetett csúszdát, amely akkoriban az egész Balaton-parton kuriózumnak számított. Ezt felismerve a balatongyöröki önkormányzat is támogatta egy a településen megvalósuló újabb beruházás ötletét. Így alakult ki az együttműködés a gyenesi iskolával, amelynek keretében a jól teljesítő diákokat például meghívják egy kis csúszdázásra.
Két évvel később Nádler József ismét gondolt egy nagyot. A televízió és rádió készülékek gyerekkorától vonzották, ráadásul szakmába vágónak érezte a témát, és úgy döntött, az addig hobbyból gyűjtött készülékek mellé most már azért szerez be újabb és újabb típusokat, hogy a köz céljaira is áldozva létrehozzon egy rádió és televízió múzeumot. Két évvel ezelőtt az elhatározást konkrét tettek követték.

A múzeummal kapcsolatos elképzeléseit a képviselőtestület elé tárta. Szerencsés volt, az önkormányzat felismerte a város számára is hasznos kezdeményezés fontosságát. Ennek köszönhetően mára finisébe érkezett a munka, a tervek szerint alig több mint egy hónap múlva már megnyithatja kapuit az intézmény, abban a Georgikon utcai, felújításra szoruló volt magtárban, amelyet ötven évre megkapott az önkormányzattól. Az ötlet mellé álltak a keszthelyi vállalkozók is, látva a sokmilliós költséggel járó felújítási munkákat, a klubtagokon kívül többen is felajánlották segítségüket.
A leendő múzeumban egyébként 1954-től szinte minden, ma már ritkaság számba menő rádió és televízió készülék helyet kap, ami egy-egy korszak "jeles képviselője" volt. Ráadásul Nádler József igyekszik működőképes állapotba hozni az idős szerkezeteket. Így lehetőség nyílik akár a hazai és a külföldi gyártók összehasonlítására is. Minderről pedig mindenki személyesen is meggyőződhet június huszadika után Keszthelyen, a Georgikon utcai múzeumban. Az sem mellékes, hogy a keszthelyieknek még belépőt sem kell fizetniük, ha meg akarják csodálni a több évtizedet megért masinákat.

A néhány hete aláírt Keszthely–hévízi kitérségi foglalkoztatási együttműködést mostantól egy tizenegy fős irányító csoport koordinálja. A csoport tagjai önkormányzati, vállalkozói, munkaadói, munkaügyi és civilszervezeti képviselők.

A kezdeményezés teljesen újszerű, mind a foglalkoztatási együttműködések, mind pedig a térségi szerveződés vonatkozásában. A hazai foglalkoztatási paktumok sorában - melyek egy Európai Unióban bevált mintát követve jöttek létre Magyarországon - a keszthelyi az első, mely szervezeti működéséhez saját ügyrendet határozott meg, valamint elsőként használ kifejezetten erre a célra kifejlesztett informatikai eszközöket a térség foglalkoztatási problémáinak enyhítésére.
A tervek szerint háttérben zajló szakmai előkészítő munka keretében a nyár második felére elkészül egy térségi foglalkoztatási/képzési stratégia, amely javaslatokat fogalmaz meg a legfontosabb teendőkre. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a térségi pályázati lehetőségek feltérképezése, melyek a minőségi szolgáltatások, munkahelyteremtés és gazdaságfejlesztés témakörben segítenek a térség megújulásának.

Hévíz északi részén a víztorony környezetében, ahol majdnem száz érintett polgárnak van ingatlantulajdona, még 2003-ban egy bányavállalkozó homokkőkutatásra kért engedélyt a hévízi polgármesteri hivataltól. A Pécsi Bányakapitányságtól (PéBáka) pedig szakhatósági megkeresés érkezett a fürdőváros jegyzőjéhez, melyben állásfoglalást kértek egy bánya nyitásával kapcsolatban.

A polgármesteri hivatal szakhatósági állásfoglalásában nem járult hozzá a kutatáshoz. Egyrészt, mert a „keleti kutatási terület” Hévíz Város Szerkezeti Tervében teljes egészében belterületbe vonásra kijelölt részen fekszik (a város északi részén lévő víztorony környéke); másrészt a „nyugati kutatási terület” tájképvédelmi, illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű részen helyezkedik el, ahol eleve tiltott mindennemű bányászati tevékenység folytatása. A képviselő-testület legutóbbi ülésén képviselői interpellációt követően arról is döntött: a sajtó ismerje meg a rendkívül bonyolult, összetett ügy hátterét. A bányakapitányság még 2003. október közepén egy elutasító határozatot adott ki, melynek indokló részében azt rögzítette: hogy a kérelmet azért utasította el, mert az eljárásban közreműködő szakhatóságok közül a hévízi jegyző az érintett teljes területre, míg a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a terület egy részére vonatkozóan nem járult hozzá a kutatás engedélyezéséhez.

A kérelmező az első fokú határozat ellen fellebbezést nyújtott be, majd 2004 januárjában a Magyar Bányászati Hivatal (MBH) az I. fokú hatóság elutasító határozatát semmisítette meg. A II. fokú eljárás során a MBH a Zala Megyei Közigazgatási Hivatalt kereste meg, aki a jegyző szakhatósági állásfoglalását megváltoztatta és az engedély megadásához a teljes kutatási területre vonatkozóan hozzájárult. A PéBáka még 2004 májusában adta ki engedélyező határozatát. Az új eljárásban a kérelmező „önmérsékletből” már csak a glóbusztól északra eső területen szerette volna folytatni tevékenységét. A kutatás elindításához viszont egy részletesen kidolgozott műszaki-üzemi tervet is engedélyezni kellett. Az engedélyezési eljárás során a PéBáka tavaly januárban kereste meg a hévízi jegyzőt, hisz a homokkő kutatási engedély már jogerős és végrehajtható szakaszban volt. Erről jóváhagyó határozat is született 2005 áprilisában, amit augusztusban módosítani kellett, mert a kutatási területből ki kellett vonni annak a két tulajdonosnak az ingatlanát, akik fellebbezéssel éltek. A módosító határozat ellen még újabb két fellebbezést is benyújtottak, amelyeket már elutasítottak.

Októberben a MBH a PéBáka határozatában ügyfélnek nem minősített két ingatlantulajdonos esetében az elutasító határozatokat megsemmisítette, és az érintett két tulajdonosnak fellebbezési jogot biztosított. Így érkezünk el 2006. február 28-áig, amikor a fent hivatkozott két ingatlantulajdonos esetében a korábbi határozat helybenhagyásáról döntött a PéBáka, a fellebbezéseket elutasítva. Kettejük közül az egyik személy bírósági felülvizsgálati keresetet terjesztett elő. A polgármesteri hivatal műszaki irodájának állásfoglalása szerint a mostanság panasszal élők közül csak páran éltek fellebbezési jogukkal, hisz a fellebbezéssel „apellálók” területén nem lesz kutatás, mindazonáltal azzal, hogy a kutatási engedély végrehajtható, még nem azt jelenti, hogy intenzív homokkő bányászat indulhat meg az érintett területrészen. Ha a kutatás eredményes is lesz, és olyan sok homokkő kerül elő, hogy azt érdemes felszínre hozni, ahhoz is újabb államigazgatási eljárásnak kell elindulnia a bánya megnyitásának engedélyezéséhez, amit az önkormányzat továbbra sem fog támogatni.

Az önkormányzati vezetők és hivatalnokok mellett civilek, vállalkozók és a projekt koordinálói is jelen voltak a „Hídépítés a régiók partjai között” című osztrák Phare CBC. projekt első szakmai tanulmányútján a Keszthely-Hévíz kistérségből. A résztvevők szerencséjére az utazók keveset kaptak a hosszú hétvégét is jól elrontó, kiadós esőkből.

A csütörtöki program a fertődi Eszterházy-kastély megtekintésével indult, ahol Taschner Tamás, a Fertő-táj Világörökség Bizottság titkára volt a csoport szakmai kísérője, majd Fertőd város alpolgármesterével és Hegykő-Fertőhomok körjegyzőjével találkoztak a program résztvevői, és a Fertő-Hanság Nemzeti Park és a térség településeinek együttműködéséről beszélgettek. A vendégek érdeklődését különösen Hegykő gyógyturizmus fejlesztésének eredményei vonzották. Ezután Sarródon, a nemzeti parki központ „Kócsagvárban” folytatódott a program. Fersch Attila osztályvezető és Szabó Renáta turisztikai felügyelő a két ország területén kijelölt Nemzeti Park hazai oldalát mutatták be, a vasfüggönyös kor előzményeiből egy mára feltűnően nyitottá vált, mozaikos terület gazdag kínálatát. Az ismertetést követően egy tanösvény és élőhely rekonstrukció mellett őshonos állatokat, vadmadarak sokaságát, valamint a Mexikó-pusztai látogatóközpontot ismerhették meg a busz utasai.

A szállásul szolgáló nagycenki Széchenyi Kastély-hotelben a vacsorát követő kötetlen beszélgetésen az aznap látottakat-hallottakat vitatták meg a csoport tagjai. Pénteken az osztrák oldalon, Illmiztben a helyi Turisztikai Egyesületnél Gerhard Haider ügyvezető ismertette az alulról építkező turizmusirányítás rendszerét, bemutatta a Fertő-parti települések eltérő kínálatát, a népszerű Fertő-kártya működését. Egy helyi borász termékbemutatója után a See-Seewinkel Nemzeti Park látogatóközpontjában Helmuth Lehner a fenntartható, környezetkímélő közlekedés kapcsán ismertetett egy EU-támogatással zajló projektet, mely a „Solarboat” (nap-elemes kishajó) mellett a regionális tömegközlekedést, a modellközségek közlekedési fejlesztését, az utasbarát buszos és vasúti személyszállítást is szervezi.

Végül az osztrák Nemzeti Park értékeivel, az évi 40-50 ezer látogatót vonzó Infó-centrummal ismerkedhettek a túra résztvevői. Az előadások mellett a megvalósított projektek bemutatása is azt sugallta a jelenlévőknek, hogy a Fertő-vidék mindkét oldalán vannak követendő példák melyekre érdemes odafigyelni. Emellett az a korábbi felismerés is megerősödött csoportban , hogy nagyon fontos, a kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködés a turisztikai térségek között.

Április 24-én Molnár Tibor családi vállalkozása, a hévízi Villa Fortuna Panzió vendége volt a Vállalkozók Klubja. Az önképző sorozatban Dr. Kovács István folytatta az új társasági törvény ismertetését, majd Dr. Farkas Imre fejtette ki gondolatait a vállalkozások kapcsán vizsgálandó, alapvető összefüggésekről.

A Tibor- és Gyula-napi köszöntések után remek vacsorával, kötetlen beszélgetéssel zárult a program. Május 11-én a Horváth-Ép. Kft-nél találkoztak a tagok. A tervezett képzés ugyan ekkor elmaradt, a jelenlévők azonban így is hasznosan töltötték az időt: támogatásukról biztosították a „Víz és fény kiállítás”-t szervező Nők a Balatonért Egyesületet és a „Keszthely város emléktáblái és köztéri alkotásai” c. kötet szerzőit. Megszavazták azt is, hogy idén is különdíjat ajánl fel a Klub a Keszthely Expo arra érdemes résztvevőjének. Szó esett a tervezett Tesco-beruházásról, arról a megyei lapban megjelent cikkről ahol a klub képviselői is megszólaltak. Napirenden volt a kistérségi Foglalkoztatási Paktum projekthez kapcsolódó, szlovén szakmai tanulmányút terve, és a Hídépítés c. projekt második tanulmányútjának tapasztalatait is rövid beszámolót hallhattak a klubtagok. Végül a rádió- és újságbeli szereplések mellett a nyári szünetig esedékes két klubfoglalkozás helyét és idejét vitatták meg a jelenlévők.