Kaleidoszkóp

Turistacsalogató műsorok kellenének Keszthelyen a városi Tourinform iroda vezetője szerint. Zámbóné Hajdu Andrea a keszthelyi önkormányzat legutóbbi ülésére készített beszámolójában hiányolja a tömegeket vonzó eseményeket a „Balaton Fővárosából”. Eközben, szintén a turisztikai értékeléshez készült előterjesztésben csaknem félszáz oldalon keresztül olvashatjuk a tavalyi rendezvények felsorolását. Így aztán azt sem egyszerű eldönteni: vajon melyik oldalon az igazság?

Évek óta eltérően látják az egy ugyanazon városban élők Keszthely programkínálatát. Többen éles kritikát fogalmaznak meg, hiányolva a színvonalas rendezvényeket, vagy éppen a Balaton Kongresszusi Központ és Színház alacsony látogatottságát kifogásolják. Ezzel szemben az érintett intézmények vezetői állítják: mindent lehetségest megtesznek a nagyérdemű szórakoztatásának, kulturálódásának érdekében. Miközben a legutóbbi városi képviselő-testületi ülésre készített turisztikai beszámolóhoz kapcsolt csaknem félszáz oldalon keresztül olvashatjuk a tavalyi programok felsorolását, a keszthelyi Tourinform iroda vezetője, Zámbóné Hajdu Andrea számos dolgot kifogásol a tavalyi szezonhoz kapcsolódóan.

Tájékoztatójából kiderül, hogy 2004-hez képest az éves forgalom négyezer fővel csökkent irodájukban. Véleménye szerint ez a tavalyi rossz időjárás mellett azért is lehet, mert nincsenek vendégcsalogató programok a városban, illetve a meglévők sem kapnak időben és kellő mennyiségben reklámot. Pedig – mint írja – egy kis odafigyeléssel a turisták számára kedvelt célponttá lehetne tenni Keszthelyt. Felhívja a figyelmet arra is, hogy a turisták hiányolják a fedett medencét, az uszodát, illetve az élményfürdőt, ahová az esős napokon szívesen mennének.

Nagy az érdeklődés a gyermekprogramok, játszóházak iránt, a fiatalok a színvonalas diszkókat, az idősebbek a zenés táncos szórakozóhelyeket keresik. Hosszú évek után úgy tűnik ismét egyre inkább igény volna a cigányzenés, folklór műsoros éttermekre. Beszámolójában kitér arra is, hogy a turisták gyakran keresik meg parkolással kapcsolatos panaszaikkal, illetve, hogy a forgalmi rend továbbra sem az idegenforgalmat szolgálja a városban. Szinte egyetlen pozitívumként említi, hogy egyre népszerűbb és keresettebb a Keszthely Kártya, megemlítve, hogy eközben a Balaton Kártya után még senki nem érdeklődött náluk.

A Tourinform iroda vezetőjénél kedvezőbb színben látja az idegenforgalmi helyzetet a turizmus és külkapcsolatok bizottságának elnöke, Vargáné Várkonyi Erzsébet. A képviselő szerint például a Balaton Színház rendezvényei a helyieken kívül a turisták szórakoztatását is szolgálják, ráadásul az elő- és utószezonban egyaránt minőségi programokat biztosítanak. Ugyanez vonatkozik a Festetics-kastély kínálatára is. Beszámolójából – igaz ez az egész balatoni régióra vonatkozik – az derül ki, hogy a korábbi időszak csökkenő tendenciája után 2005-ben 7,1 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma.

Érdemes megemlíteni, hogy a kedvező változás elsősorban a magasabb komfortfokozatú szálláshelyeket, főként a négycsillagos szállodákat érinti. Ezekre leginkább a külföldiek részéről jelentkezik igény. A wellness-szállodákban csaknem másfélszeresére nőtt a forgalom. A statisztikák alapján a növekedés mindhárom partszakaszt jellemezte, legnagyobb mértékben azonban a zalait. Érdekes, hogy miközben a közvetlen partközeli településeken mindössze 10 százalékos vendégforgalom növekedést regisztráltak, addig a parttól távolabbra megközelítően 40 százalékkal többen érkeztek. Vargáné Várkonyi Erzsébet szerint egyébként továbbra is gond a szezonalitás, ennek csökkentésére a konferencia turizmus feltételeinek megteremtése jelenthet megoldást.

Májusban a második tanulmányúttal folytatódott a néhány hónapja kezdődött „Hídépítés a régiók partjai között” elnevezésű projekt. A huszonhat résztvevő, köztük öt idegenforgalmi szakember, a kilenc partner szervezet és a kistérségi iroda munkatársai, illetve a projekt szervezői és lebonyolítói a Fertő-tó környékén gyűjtöttek szakmai tapasztalatokat.

Első nap a fertődi Eszterházy-kastélyt Szele Margit igazgató részletes előadásából, majd kiállítás-vezetésből ismerhették meg a résztvevők. A Műemlékek Állami Gondnoksága által kezelt huszonnyolc magyarországi kastélyból ez a legjelentősebb. A csoport tagjai hallhattak az intézmény finanszírozásról, az ehhez kapcsolódó pályázatokról és a nemzetközi és Fertő-térségi kapcsolatokról. A kastély igazgatója felvázolta gazdag programkínálatukat, melyben minden évben kiemelt helyen szerepelnek a komolyzenei hangversenyek. Néhány mondatban kitért az intézmény felújítási munkáira is, amelyet a 2009-es Haydn-évfordulóra szeretnének befejezni.

Délután dr. Jakab Zsolt, Hegykő jegyzője mutatta be a hetvenhét-ezer vendégéjszakát produkáló községet, a turizmusirányítás és támogatás helyi rendszerét, kapcsolataikat.
Taschner Tamás, a Fertő-táj Világörökség Egyesület titkára a tíz helyi és a megyei önkormányzat által életre hívott szervezet eredményeivel, céljaival és számos gondjával ismertette meg a Keszthely térségi hallgatóságot. Szóba került a három balatoni célterület UNESCO listára kerülése, a nyolc hazai világörökség-helyszín összefogása is. A szállást adó nagycenki Széchenyi-kastély igazgatója már zárás után mutatta be az épületet, illetve az ott látható kiállítást a csoportnak, majd – a finom vacsora közben – osztrák és magyar szakemberekkel, Fertőd és Hegykő polgármesterével beszélgethettek a jelenlévők arról, hol kereshetők a lehetőségek, témák a két térség kapcsolatainak folytatására? A „Fertő – Nyugat-Balaton tengelyre” közös Interreg – osztrák kis projekt- pályázat révén jó gondolatok születettek. Ilyen például a Nyugat-Dunántúllal közös régiós lobby, valamint a 2007–13 közti felkészülés a Pannon örökség és turizmus témákban, benne a Közép-európai Kastélyút hálózatba illeszkedéssel.

Keszthelyen 2002 óta minden eddiginél több multi telepedett meg. Megnyílt az Interspar, a Lidl, és mostanság a Tesco is megvetette a lábát a várost északról elkerülő út mentén. A nagy bevásárlóközpontok nemcsak élelmiszer árusításával foglalkoznak, így mára minden kereskedő megsínyli jelenlétüket. Közben pedig a Plaza kong az ürességtől, és a belvárosban is – enyhén szólva – akadnak problémák.

– Ahogyan korábban más helyen fogalmaztam: most már észre sem vesszük az újabb multik megtelepedését itt Keszthelyen – jelezte kissé kesernyésen Vozár Péterné lapunknak, amikor a Tesco térnyeréséről kérdeztük.
A helyi kamarai képviselet kereskedelmi tagozatának elnöke kifejtette: a kiskereskedők ezzel immár kettős nyomásnak lesznek kitéve, hiszen a multik elviszik a helyi vásárlóerőt, és a turista forgalomra sem lehet alapozniuk, lévén, hogy a keszthelyi turizmus gyenge, sőt, folyamatosan gyengül.

– Végig kell sétálni a Fő téren, s máris meglapozottnak látszik az állításom: az üzletek profilváltást kellett, hogy végrehajtsanak (ami mellesleg nem tett jót sem a város, sem a helyi kereskedelem megítélésének a minőség romlása miatt), vagy az üzlettulajdonosok egyszerűen felhagytak a további működtetéssel. Sorra zárnak be a belvárosi boltok, az elhagyott területek pedig nem nyújtanak kellemes látványt sem a helyieknek, sem a turistáknak; odáig fajulhat a dolog, hogy az önkormányzat a saját tulajdonú üzleteit nem tudja kiadni.

Az elnökasszony szerint érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy a multik léte saját életszínvonalunk romlását is eredményezi. Tudniillik – magyarázta – a nagy áruházak elviszik a városból a hasznot, szemben a kiskereskedőkkel, akik magyar árukat kínálnak, és saját hasznukat itt, vagy a környéken költik el. Ráadásul – mutatott rá – ha a kiskereskedők által foglalkoztatottak számát összeadjuk, nyilvánvalóvá válik, hogy az jóval több, mint ahány embert egy-egy nagy cég foglalkoztatni tud, akar. Akinek pedig itt nem tudnak munkát ajánlani, az elvándorol Keszthelyről.

Egyszóval: beindul egy láncreakció, minden összefügg mindennel, csak ezt az emberek nem látják be – fogalmazott.
– Furcsának találom azt is, hogy a sajtó miért éppen a Tesco-ügy kapcsán keres meg minket. Amikor az első multi, az Interspar megtelepedett, hiába tiltakoztunk, hiába mondtuk az ellenérveinket, senki meg nem hallgatta, meg nem hallotta. Úgy érzem, akkor kellett volna fellépni erőteljesebben. Ezért fogalmaztam úgy, hogy mi ezt most már észre sem vesszük. Ha az egyiket beengedték, a másiknak már nem lehet nemet mondani.

Persze, az önkormányzatoknak nincs nagy kompetenciájuk abban, hogy visszaszorítsák a terjeszkedő multikat. Sok esetben – és így volt ez Keszthelyen is – a lakosság nyomásának engednek, a könnyebb utat választva. Mert népszerűbb és hálásabb a kívánt céget közkívánatra idehozni, mint az „örökké elégedetlen” kereskedőkkel szembe menni, egyezkedni.

Egy valamit azonban minden település megtehet. Olyan szabályozási tervet készít elő, vagy a meglévőt úgy módosítja, hogy azzal, az által nem preferálja a „nagyok” érdekeit. Márpedig Keszthelyen az utóbbi években rengeteg módosítást hajtott végre az önkormányzat a szabályozási terven. Ennek egyik egyenes következménye a multik terjeszkedése, a helyi kereskedelem átrendeződése, amely azon túl, hogy sérti az itt élő kereskedők érdekeit, veszélyezteti a város költségvetését is, a fent említett ok-okozati összefüggések miatt.

Közép-Európa három műszaki egyeteméről harminc hallgató és hat oktató érkezett egy hetes szakmai gyakorlatra Hévízre május közepén.

Ebben az évben Barna Györgyre, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem építőmérnöki kar út- és vasútépítési tanszékének tanársegédjére és Kissgyörgy Lajos docensre testálódott a feladat, hogy keressen Magyarországon egy jó befogadó készségű kisvárost, ahol a fővárosból, Bécsből és Prágából érkezett mérnökhallgatók hasznosan tölthetik el kötelező gyakorlatukat.
Az oktatók hat végrehajtandó feladatot jelöltek ki a leendő mérnököknek. A javarészt közlekedésszervezéssel kapcsolatos munkák a településen belülre és a városon kívülre is koncentráltak. A Hévízet elkerülő közút várható hatásvizsgálatán túl elemezniük kellett a későbbiekben kiépítendő kerékpárutak a már meglévőhöz rácsatlakozó pontjainak kiépítési módozatait. A Szent Lélek Templom és a Városháza tér melletti terület utcanyitással együtt járó főtér jellegű csomóponttá alakítása különösen kemény próbatétel elé állította a gyakorlatozókat. A hallgatók a program zárásaként, 15-20 percben, magyar és angol nyelven, számítógépes vetítéssel egybekötött ötletbörzén mutatták be frissen elkészített terveiket.

Sikeresen zárult Keszthelyen a tavalyi évben útjára indított környezetvédelmi akció: összesen több mint 3 tonna italos kartondoboz gyűlt össze az ÖKO-Pannon Kht., az Italos Karton Egyesülés és a VÜZ Kft. közös italos kartondoboz-gyűjtő akciójában. A gyűjtésben résztvevő legeredményesebb iskolákat és osztályokat értékes díjak is várták.

Az akcióban a legtöbb italos kartondobozt a Csány-Szendrey Belvárosi Általános Iskola diákjai gyűjtötték, ezért ez az iskola nyerte az akció fődíját, a 200.000 forint értékű sportszervásárlási utalványt. A versenyben legtöbbet gyűjtő három osztály jutalma pedig egynapos, izgalmas osztálykirándulás volt.
A tavaly ősszel közzétett felhívásra öt vállalkozó szellemű és a környezettudatos nevelés mellett elkötelezett iskola (az Egry József Általános és Művészeti Iskola, a Nagyváthy János Szakközépiskola, a Csokonai ÁMK, a Csány-Szendrey Belvárosi és a Zöldmező Utcai Általános Iskola) válaszolt, akik lelkesen vetették bele magukat a gyűjtésbe. Az akcióban, amelynek alapvető célja a gyermekek szelektív hulladékgyűjtésre való nevelése és ösztönzése volt, az iskolák és az osztályközösségek április végéig gyűjthették az italos kartondobozokat.
Baka Éva az IKSZ Egyesülés nevében reményét fejezte ki, hogy a diákok megismerték az italos kartondobozok szelektív gyűjtésének fontosságát, és a családjuk körében a jövőben is odafigyelnek majd e csomagolás helyes gyűjtésére.
A társított csomagolóanyagok gyűjtését már évek óta bevezető VÜZ Kft. képviseletében Végh Szilárd ügyvezető igazgató beszélt a hulladékhasznosítás példaértékű, helyi vonatkozásairól.