Gyógyfürdőkórház

Hagyomány, hogy a magyar egészségügy dolgozóinak ünnepnapján, dr. Semmelweis Ignác orvosnak a születésnapján ünnepséget rendeznek a Szent András Reumakórházban.

A pénzügyi-számviteli csoportot is megjutalmazták.

Egy, az egymáshoz tartozás értékéről, a szeretetről szóló színdarab bemutatásával tette minden résztvevő számára emlékezetessé az eseményt a Lesencetomaji Elme-Szociális Otthon lakóinak ajándékműsora, amellyel a színdarabban szereplő gondozottak a Pszichiátriai Betegek Országos Seregszemléjén is nagy sikert arattak.
Köszöntőjében Vancsura Miklós a Pannon Egyetem rektora és szenátusa által a közelmúltban címzetes egyetemi docensi ranggal megtisztelt főigazgató, akit az egyetemi oktató munkában elért eredményei alapján tartottak méltónak a docensi cím használatára, rövid, vetítettképes tájékoztatójában többek között kiemelte: Hévízen a közelmúltban szárnyra kaptak negatív hírek az „A”-épületi folyosó süllyedésével kapcsolatban. A híresztelések arról is szóltak, hogy túl sokat költ a kórház a rekonstrukcióra. E miatt a tulajdonosok a II/B ütem továbbépítését elhalasztották, hogy igazságügyi szakértő vizsgálhassa ki a kétesnek titulált dolgokat.

Ezzel szemben a süllyedés műszaki problémáját cölöpözéssel sikerül megoldani. A 2,5 milliárd forintra rúgó beruházás költségit is elemző szakértői vizsgálati jelentés friss összegzése pedig egyebek mellett megállapítja: a vállalkozói szerződések megkötésére irányuló közbeszerzési eljárások lefolytatása a törvényi előírásoknak megfelelően történt. A beruházó a jó gazdától elvárható gondossággal végezte előkészítő, szervező és bonyolítói munkáját, melynek eredményeként a végső és várható nettó 2.549.646.000 forint megvalósulási költség reálisnak tekinthető. A projekt folytatását javasló szakember úgy látta: nem szabad hagyni, hogy az eddig befektetett szellemi és anyagi erő elvesszen. A főigazgató azt kérte 590 munkatársától, a jövőben is eredményesen, nagy igyekezettel tegyék a dolgukat úgy, mint eddig. Vancsura Miklós egyúttal bemutatta azokat a fejlesztési projekteket, amelyek megvalósulása, újraírhatja Hévíz és a gyógyfürdőkórház történetét, és amelyek a Nemzeti Fejlesztési Tervben kiemelt prioritást élveznek, és összegük meghaladja a 18 milliárd forintot.

Ezúttal a frissen intézeti adjunktussá kinevezett dr. Gyarmati Noémi orvost érte a megtiszteltetés, hogy Semmelweisről, az „anyák megmentőjéről” szóljon. Mint a doktornő kifejtette: a nem csak Magyarországon, de a világban is ismert gyógyító hihetetlen energiával harcolva, egy egyszerűségében nagyszerű újítással, a klórmeszes kézmosással az orvosokról a betegekre átterjedő fertőzésekből elinduló megbetegedéseket tudta nagy hatékonysággal megelőzni. Felfedezése és életműve nem csupán a szülészetet és nőgyógyászatot, hanem a sebészetet és az egész orvostudományt érintette. Eredményességét kollégái nemigen ismerték el és igazságot számára csak a bakteriológia, Pasteur és Koch munkássága szolgáltatott.

A jelen viszonyokkal párhuzamot vonva Gyarmati Noémi aláhúzta: Semmelweis az Osztrák-Magyar Monarchia állampolgáraként egy soknemzetiségű birodalom állampolgára volt. Ő a multikulturális közegben is meg tudta tartani magyarságát, ami mostanság is kiváló példa lehet mindenki előtt. Ma már nem kell harcolni a gyermekágyi lázzal szemben, inkább az aggasztó, hogy a megfogant gyerekek egy része meg sem születik. A mai egészségügy ugyanúgy támadások kereszttüzében áll, mint egykoron Semmelweis idejében. Őt ugyan jobbára kollégái támadták, a ma gyógyítóit pedig inkább a közvélemény. Semmelweis azért lehet példa, mert ő minden gáncs ellenére, alázattal, hittel, a betegek érdekét szem előtt tartva tette a dolgát.

Hagyomány, hogy az 5, 10, 15, 20, 25, 30, 35 és 40 éves és esetleg ennél is hosszabb intézeti munkaviszonnyal rendelkező „törzsgárda-tagokat” oklevéllel jutalmazzák. Az ünnepi rendezvényen harmincnál is többen vehették át az erre az alkalomra nyomott emléklapot. Főigazgatói dicséretben részesült: dr. Békefi Ferenc megbízott orvos-igazgató a több évtizedes, lelkiismeretes gyógyító munkájáért, valamint Juhász János műszaki osztályvezető a tófür-dő rekonstrukciója során nagy buzgósággal végzett tevékenységéért. Ugyanez az elismerés járt ki Vasas Róbert szakmunkásnak, a fedettfürdő medencetéri vizesblokkok, illetve csaptelepek folyamatos kiváló szakfelügyeletéért, a medencék vízkémiájának maximális szinten tartásáért. Ugyanerre a főigazgatói elismerésre lehet büszke a pénzügyi-számviteli osztály kollektívája, akik az elmúlt években tanúsított szorgalmas, lelkiismeretes tevékenységükért kaptak dicséretet. Négyen vehették át a dr. Moll Károlyról elnevezett emlékérmet.

Dr. Aradvári László szakorvost az országos fórumokon előadott referátumaiért, illetve, a külföldi betegek lelkiismeretes ellátásáért ismerték el. Milusné Papp Violetta gyógytornászt az új gyógytornaprogramok, módszerek kidolgozásában végzett részvételéért jutalmazták. Ötvös Attila szakmunkást a beléptető rendszer folyamatos karbantartásáért és a tűzoltói sikerekért érdemesítették az emlékéremre. Több évtizedes lelkiismerettel végzett munkájáért és az élelmezési napok számítógépes feldolgozásáért Söjtöri Imréné is Moll-plakettet kapott. Ezen az ünnepségen osztották ki a dr. Strecker Ottó emlékérmeket is. Aczél Ferencné orvosi leíró az orvos igazgatói adminisztrációt végezte kitartóan, nagy odaadással. Kovács Zoltán csoportvezető a tófürdő rekonstrukciója során teljesített az átlagon felül.

Dr. Mózes Magdolna főorvos reumatológiai és urológiai szakorvosként a betegek és az intézet dolgozóit gyógyította nagy alapossággal és kötelességtudattal. Sáreczné Somogyi Mária csoportvezető a szakrendelői munkacsoportokat koordinálta nagy gondossággal, Szabó Istvánné szolgálatkész diszpécser pedig pontos adminisztrációs munkát végezve, volt mindig lojális a betegek és a munkatársak iránt.
A másfélórás ünnepség zárásaként a résztvevők az intézmény panteonjában megkoszorúzták dr. Schulhoff Vilmos emléktábláját. Ő volt az, aki svéd mintára, Zander Intézet néven létrehozta a rehabilitációs központot, ami a mai reumakórház elődjének tekinthető.

2003-ban Széchenyi-tervi pályázaton 750 millió forintot nyert a Szent András Kórház a gyógytavi épületek rekonstrukciójára. Azon túl, hogy felújításra kerültek a fürdőépületek, megváltozott a hasznosítási funkció is. A tó közepén egy 2 ezer 500 négyzetméteres olyan fürdőház jött létre, amelyben egybefüggő, elegáns, átlátható tér jelent meg négy darab tükörfürdővel. A gyógytó főépületét idén március elején adták át hivatalosan.

– Nagy fába vágtuk a fejszénket, amikor elindítottuk a gyógytavi rekonstrukciót – mondja Vancsura Miklós főigazgató és hozzáteszi: a kórház közhasznú társasággá alakulása elengedhetetlen volt a 2,2 – 2,5 milliárdos beruházás megkezdéséhez. – A társasági lét teremtette meg az alapot arra, hogy pályázni tudjunk. 2005 januárjában kezdtük el a munkát, júliusig tartott a közbeszerzési eljárás, majd hat hónap alatt elkészült a főépület. Óriási teljesítmény volt. Mindenki pozitívan fogadta annak ellenére, hogy apróbb problémák felmerültek, különösen a régóta visszajárók körében. Akik megszokták a régi struktúrát, nehezen váltottak. Furcsa volt számukra, hogy nem a megszokott, útvonalon kell menniük, hogy a szekrények sem azok, melyek voltak hónapokkal azelőtt. Egy-két hónapnak el kellett telnie, mire az informatikusok és a vendégek gondolkodását összehangoltuk. Vannak még adósságaink, a folyosói tárók nem készültek el, ezek folyamatban vannak.

A szegény embert az ág is húzza, húsvét hétfőn néhány centit megsüllyedt a folyosó: két cölöp süllyedt meg, pedig végeztünk próbaterhelést a beruházás megkezdésekor és minden szakszerűen folyt – mondja a főigazgató. – Ezt a süllyedést megállítottuk, folynak a helyreállítási munkálatok. Az utólagos vizsgálatok azt állapították meg, hogy „egyáltalán nem várt dolog történt”. A legnagyobb gondosság mellett végeztük a munkát.
Vancsura Miklós elmondja: a vendégek észrevételeit, esetleges panaszait gyűjtik, és gyorsan változtatnak mindazon, amint tudnak. Amin nem: addig, amíg az átépítések folynak és nincs meg a teljes öltözőszekrények száma, a zsúfoltságot nem tudják megszüntetni. A régi helyekkel gazdálkodnak. Elkészült a nyári szárny is, ez azt jelenti, hogy most már érezhetően kevesebb a probléma is. Jelenleg a nyári oldalon a gyermekmedencének a fúgázása történik.

– A beruházás harmadik üteme van hátra, ez a déli oldal, az Ady Endre utca felöli főbejárat és az ahhoz tartozó öltözőblokk, valamint wellnes részleg. Ugyanakkor gond merült fel a beruházás utolsó üteménél. A tulajdonosok (74 százalékban az állam, 26 százalékban a hévízi önkormányzat) arról határoztak, hogy a beruházás harmadik üteme rendkívül fontos, de a szerződés aláírásához nem adták a hozzájárulásukat. Szerettük volna 2006 karácsonya előtt befejezni ezt az ütemet, mert ezzel a teljes rekonstrukcióval végeztünk volna. Ezzel fejeződött volna be a pályázatban kiírt cél.

A tulajdonosok nem hagyták jóvá, hogy az ügyvezetés aláírja az építési szerződést és az ehhez szükséges újabb hitelfelvételt. Az elmúlt évben, december 16-án a tulajdonosok egyébként határozatban is tudomásul vették, hogy a beruházás várható bekerülési költsége 2,3 milliárd forint lesz, összhangban a korábban elmondott számokkal. Ha tovább húzódik a tulajdonosok döntése, ez azt eredményezi, hogy belecsúszunk a következő nyári szezonba. Mindez forgalomcsökkenéssel, több százmillió forint kieséssel járna. Bízom a tulajdonosok bölcsességében, hiszen Hévíz város érdeke is, hogy mihamarabb befejeződjön a beruházás.

A gyógyfürdőkórház ez évi forgalmáról a főigazgató arról tájékoztat, hogy a bevételeiket 5 százalékos növekménnyel tervezték és a tervet tudják hozni. Ugyanakkor a kórház forgalmán meglátszik a labdarugó világbajnokság, amely otthon tartotta a német vendégeket, ez így van minden 4. évben. Aztán a madárinfluenza is otthon tartott fürdőzőket. Észrevehető, hogy minden negatív bejelentés a turizmusnak iszonyú károkat tud okozni. Az angol vendégek száma nem szaporodott, a sármelléki repülőtér beindítása még nem hozta a várt eredményt. Akik repülőgéppel érkeztek Sármellékre, azok vagy azonnal tovább utaztak Budapestre, vagy a siófoki és egyéb Balaton melletti szállodákban foglaltak helyet. A fürdővendégek csalogatására novemberben Londonban mutatkozik be Hévíz és ezen belül a gyógyfürdőkórház.

Változatlanul nagy számban érkeznek a magyar betegek a kórházba: 185 krónikus és 54 aktív ágyat működtet az intézmény, a várakozási idő 9 hónap. Egy 1995-ös rendelet alapján veszik fel a betegeket, de azóta eltelt 11 év és mindeni megtanulta, hogyan kell hibátlanul kitölteni egy beutalót. Így rosszul kitöltöttel alig találkoznak és így vissza sem tudnak küldeni beutalót.

– A járó betegek esetében tudjuk tartani: amikor a vendég megérkezik Hévízre, aznap már orvosi vizsgálaton vehet részt, és már másnap kezdődhet a kúra. Jelenleg változatlanok az árak, amenynyiben az OEP emel, úgy 10 százalék körüli változásra lehet, számítani– teszi hozzá.
A tófürdő vízminősége kiváló, ilyen magas hozamot – percenként 430 liter – nem mértünk az elmúlt években. Komoly kutatási munkát kezdtünk el az idén, ami 2000-ben készült hidrogeológiai védőidom tervnek hat év utáni ellenőrzése.

A jövőről szólva Vancsura Miklós az újdonságokról szól. Beadtak a fedett fürdő teljes rekonstrukciójára egy norvég alapú pályázatot, amit befogadtak. A 840 millió forint körüli pályázati pénz 15 százaléka az önerő. A Nemzeti Fejlesztési Terv „Hévízi gyógyhely” projektje a teljes 59 hektáros terület rekonstrukcióját tartalmazza. Szó van többek között a véderdők jó minőségű parkká való átalakításáról, új kórházszárny építéséről. Ezt a projektet a kormány 2010-ig szeretné megvalósítani. Akkor van reális alapja a kórháznak pénzhez jutni a „Pályázat Előkészítési Alapból”, ha vállalják, hogy 2008-ig megkezdik a munkát.
Hévíznek csatlakozási pontjai vannak a kórházzal. A közös munka, közös érdek.

Évtizedes hagyomány, hogy a gyógyfürdőkórház dolgozót és azok családtagjait egy intézményi juniálison látják vendégül. A kerti ünnepségnek a műhelyudvar biztosított helyszínt, ahol óriás sátor alatt kínáltak ételt-italt és megannyi programot gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt. Az előbbieknek Venczelné Danyi Judit népi iparművész irányításával rendeztek játszóházat, no meg egy tekintélyes méretű ugráló vár is rendelkezésükre állt. Zenés meseműsorral kereste a kicsik kedvét Jeszenszky István, aki ezúttal nem a harmóniateremtő gyógyító zene varázsáról adott elő, hanem zenebohócként mutatkozott be. A felnőttek a pörkölt elfogyasztása után Bödöcs Tibor humoreszkjét hallgatták végig és sokan táncra is perdültek a bálon, melynek muzsikáját Molnár Attila szolgáltatta.