Panoráma

A Danubius Thermál Hotel Hévíz **** superior vezetősége az elmúlt esztendők során sikerrel fáradozott azon, hogy szállodájukat és annak gyönyörű környezetét minél szebbé, szolgáltatásaikat minél gazdagabbá tegyék vendégeik pihenése és kikapcsolódása érdekében. A nemzetközi piacon való intenzívebb szereplés szándékával meghirdetett változások részeként, az új stratégiához való illeszkedés névváltozást is magával hozott a fennállásának éppen harminc éves jubileumát nagyszabású kerti partival ünneplő patinás gyógyszálloda életében, hisz ezen túl Danubius Health Spa Resort Hévíz néven illetik majd Hévíz egyik legelőkelőbb, legkeresettebb hoteljét.

Dr. Deák Imre és Fekete György is szólt a vendégekhez.

A július derekán a hotel kertjében tartott jubileumi ünnepségen a törzsvendégek, a meghívott üzleti partnerek, cégek, utazási irodák vezetői előtt mondott ünnepi beszédében dr. Deák Imre vezérigazgató egyebek mellett kiemelte: 30 év alatt hárommillió vendégéjszakát töltött itt el különlegesen komfortos körülmények között mintegy 350 ezer vendég. Átlagosan 74 százalékos foglaltsággal összesen közel 16 milliárd forintos árbevételt könyvelhettek el. A gyógyvendégek adták a vendégszám több mint 46, a vendégéjszakák több mint 75 százalékát.
Az 1976-ban nyílt Thermal Hotel Hévíz volt az első, modern vidéki szálloda, amely akkor még állami tulajdonban volt. Az épületet Kékesi József tervezte, és Finta József volt a belső építész. 1978-ban a szállodához saját gyógyászatot és külső fürdőt építettek, 1984-ben pedig játékkaszinó nyitotta meg termeit a Thermal Hotel Hévízben.

A szálloda rekonstrukciója 10 évvel ezelőtt kezdődött és 3 milliárd forintba került, amely során a hotel teljes gyógyászati részlege megújult, új fürdőcsarnok létesült a szálloda mellé, felújították a gyógyászati kezelőhelységeket, valamint a 203 kétágyas szobát, amelyeket kiegészítettek 7 apartmannal. Befejeződött a szálloda teljes légkondicionálása, az utóbbi két évben kialakításra került az Emporium szépség és wellness szalon, a Danubius Premier Fittness Klub és az egykori kaszinó helyét színvonalas bálterem és konferenciatermek vették át. A négy országban szállodaláncot működtető Danubius 8700 szobát értékesít, és a szolgáltatások típusai szerint márkákat jelöltek ki, amelyekbe besorolják az egyes szállókat. A gyógyászati szegmensbe tartozó hévízi szállodák mellett Csehországban, Szlovákiában és Romániában is eredményesen működnek a „kúrahotelek”.

Magas színvonalú szolgáltatásokkal várják a vendégeket.

A marketing alapú gondolkodást magáénak tudó menedzsment a színvonalemelés szándékával a jövőben is a fejlesztésekre koncentrál. A wellness diktálta igények kielégítésén túl a gyógyászat modernizációja sem marad el, jut pénz a konferenciaturizmus alapjainak lerakásához is, újabb szolgáltatásokat is bevezetnek, mert az üzletág komoly jövő előtt áll. Most ért legszebb életkorába a gyógyvízkincsekben rendkívül gazdag Magyarország legelső, nemzetközi szinten is elismert gyógyszállodája a Thermál, amelyik három évtizeddel ezelőtt hazánkban a szervezett gyógyturizmus alapjait tette le. Az akkori egysíkú csikós- és Balaton turizmus helyett olyan alternatívát kínált, amire érdemes volt építkezni. A gyógyidegenforgalom fejlesztésében élenjáró Pável Jánosné volt az első vezérigazgató, aki a szocialista idők gyógyidegenforgalmi bölcsőjét ringatta a devizahiánnyal küzdő gazdaságban.

Fekete György területi igazgató dr. Deák Imre vezérigazgató társaságában nyújtott át elismeréseket a korábban itt tevékenykedő vezérigazgatóknak, köztük: Pável Jánosnénak, dr. Gellai Imrének, Puskás Istvánnak és Betegh Sándornak, valamint a volt igazgatóknak dr. Oláh Péternek és Pecze Lászlónak. Emlékplakettet kaptak a kiemelt utazási irodák vezetői és azok a munkatársak is, akik három évtizede itt kezdték el szakmai munkájukat és azóta is e helyütt dolgoznak. A megbecsültek között szólították: Bóka Endrénét, Csepeliné Adorján Margitot, Csillag Zoltánnét, Czakó Jánosnét, Farkas Józsefnét, Gerencsérné Ziegler Ibolyát, Hajas Lászlót, Kámán Jánost, Kelemenné Varga Annát, Keserű Ferencet, Keszi Ivánt, Koroncz Bélát, Lekics Jánosnét, Molnár Zoltánt, Nagy Jánost, Sallai Máriát, Trájer Saroltát, Vargáné Bánffy Ágnest, Vass Andreát és Regényiné Király Évát.
A törzsgárdához tartozók illő köszöntését követően a születésnapi kerti parti meghívottjai a szálló konyhájának ínyencségeiből, utánozhatatlan specialitásaiból, bőséges italkínálatából kóstolhattak kedvükre.

Marcali Kiss József festő és grafikusművész (1936–1999) születésének 70. és Marcali Kiss Melitta festőművész születésének 40. évfordulója alkalmából nyílt kettős jubileumi tárlat Keszthelyen. A kiállításon grafikát, tusrajzot, metszeteket és olajfestményeket egyaránt láthatnak az érdeklődők a Balatoni Múzeumban.

Marcali Kiss József Marcaliban született, hosszú ideig dolgozott Keszthelyen. 1958–1968 között Mikus Gyula magántanítványa volt. Lánya, Marcali Kiss Melitta 1966-ban született Keszthelyen. Édesapja műtermében korán megismerkedett a művészettel, első linóleum metszetét hét évesen készítette. A tárlat szeptember harmadikáig látható az intézményben.

Éppen húszesztendős a Balatoni Múzeum „A Balaton és az ember” című állandó kiállítása. Szép életkor ez egy tárlat életében. Éppen elegendő arra, hogy a környékből, akit érdekelt, mindenki megnézhesse, az iskolák végiglátogathassák és csodálhassák, és a Keszthelyt úticélul választó turisták zöme is már ismerje. Éppen ezért állíthatjuk: megérett a változásra, átalakításra.

Nemcsak mi véljük így: a múzeum fenntartója, a Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, és a Balatoni Múzeum vezetője, Havasi Bálint is hasonlóképpen gondolkodik.
– A megyei múzeum igazgatósága már végrehajtotta a Göcseji Múzeum anyagának megújítását, és túljutott ezen a nagykanizsai Thury-múzeum közlekedéstörténeti anyaga is. Most a mi intézményünk következik – mondta Havasi Bálint, amikor az állandó kiállítás átalakításáról, az azzal kapcsolatos kérdésekről beszélgettünk. – Az igazgatóság elképzelése találkozik a miénkkel is. Egy kiállítás időtartama 15-20 év, az után feltétlenül változtatni kell.

– Vannak-e már elképzelések arról, hogyan történne ez a változtatás?
– Mint minden nagy munkának, ennek is megvan a maga forgatókönyve. Ennek megírását elkezdtük, októberre készülünk el vele. Ez után kezdődhet a tényleges munka.

– Miből finanszíroznák? Egyáltalán: mennyibe kerül egy ilyen átalakítás?
– Egyelőre csak becsléseink vannak: úgy 8-10 millió forintba kerülne az új tárlat összeállítása. Mindenképpen pályázati pénzből kell megvalósítanunk. Sajnos, az erre a célra létrehozott Alfa-program költségvetését csökkentették, ugyanígy a Nemzeti Kulturális Alapét is. Nem lesz könnyű a források megszerzése.

– Milyen változtatásokra lesz szükség?
– Alapvetően modernizálni, látogatóbaráttá kell tenni az új tárlatot. Új installációkra lesz szükség, hanganyagok alkalmazására, és – mivel ezt a kiállítást sok gyermek látogatta eddig is – játékossá, gyermekbaráttá is kell tennünk.
Számomra nagy kérdés az, hogy milyen anyagot mutassunk be az új tárlat keretében. Múzeumunk nevében is jelzi: a Balatont kívánja bemutatni. Tehát az alapkérdés: szűk környezetünkből, vagy valamilyen tágabb értelmezésből induljunk ki? Én magam a teljes Balaton bemutatása mellett foglalok állást. Néprajzi anyagunk ehhez nagyon jó, hála Jankó János és Petánovics Katalin kutatásainak. Természettudományos gyűjteményünk szintén kiváló, és – bár nálunk külön természettudós nem dolgozik – annak összeválogatásához az egyetemtől kapunk segítséget az ígéretek szerint.

Régészeti anyagainkkal nem olyan egyszerű a helyzet. A törzsanyag 1945-ben megsemmisült. Az utóbbi 40 évben olyan jelentős ásatás itt nem volt, hogy annak eredményeiből frissítsük a bemutatónkat – eddigi muzeális anyagaink pedig már mind kint vannak. Az az elképzelésem, hogy bevonhatnánk a Tátika és a Rezi vár körüli ásatások leletanyagait a bemutatáshoz, sőt, el tudom képzelni azt is, hogy az állandó kiállításnak lenne egy, mondjuk „Földvárak, erősítések a Balaton körül” című kiállítása.
Nagyon hiányzik a mostani kiállításból a fotó- és képeslap gyűjtemény, holott ebben igen gazdag Keszthely. Az új tárlatban ez is helyet kaphatna.

– Mikorra állna össze az új kiállítás anyaga?
– Én azt szeretném, ha 2008-ra, vagyis a Balatoni Múzeum Egyesület megalakulásának 110. évfordulójára átadhatnánk az új állandó tárlatot a közönségnek.

Rezi község hagyományos főszezoni kulturális választékát színesítette az immár harmadik alkalommal megrendezett, nagyszabású kórustalálkozó, melynek keretében nyolc, a megyében működő kórus mellett még Pápáról is eljött az Éneklő Szülők Kórusa.
A résztvevők számára és a fellépők műsorára tekintettel a szervezők két helyszínt is kijelöltek a produkcióknak.

A népi ihletésű dalokat, modern énekszámokat megszólaltatók dalárdák a Laky Demeter Általános Iskola udvarán léptek színpadra, az egyházi énekek előadásával szereplők pedig a római katolikus templom falai között „zengték lobogva” a kórusműveket.

A házigazdák baráti körének éneklő közössége vendégül látta a fellépőket a megyeszékhelyről, Cserszegtomajról, Karmacsról, Zalaapátiból. A valamennyi dalárda számára sokat jelentő seregszemlén való szereplési lehetőség jó alkalmat kínált arra is, hogy a különféle minősítő versenyekre való felkészülés szintjét lemérjék a közös dalolás átélésére és átadására vállalkozók.