Elismerés a legjobbaknak

Egyedülálló kezdeményezés

Drágult a parkolás


Elismerés a legjobbaknak

A szakmai fórumtól a baráti kapcsolatokig

 

 

A házigazda köszöntésével vette kezdetét a Községi polgármesterek a régióban elnevezésű rendezvény szakmai tanácskozása. Vértes Árpád bevezetőjében a találkozó megszervezésének előzményeit taglalta, és bemutatta a fürdővárost a szomszédos megye polgármestereinek. 

Ezt követően a Belügyminisztérium helyettes államtitkára – a Belügyminisztérium, illetve Pintér Sándor belügyminiszter vállalta a rendezvény fővédnökségét – szólalt fel. Megnyitó beszédében hangsúlyozta: a minisztérium több más minisztériummal együtt nagy örömmel fogadta a találkozó szervezését, már csak azért is, mert ez a kezdeményezés a régiós felfogás komolyságát, a régiós kapcsolatok kedvező alakulását mutatja. Dr. Kara Pál A helyettes államtitkár nyitó előadásában is a régiókról szólt. Mint mondta: a fogalom maga már-már divattá vált, ám a régióról eszmét cserélők más-más tartalommal töltik meg a fogalmat, s gyakran elbeszélnek egymás mellett, amikor e téma kerül szóba. A régió ma – hangsúlyozta dr. Kara Pál – Magyarországon tervezési statisztikai régiót jelent. Kialakításukra „kötelező” feladatként került sor abban a reményben, hogy az Európai Unió pénzügyi alapjaihoz ily módon könnyebben juthat hozzá az ország. Az EU ötfokozatú nemzeti statisztikai tervezési rendszert fogad el: országos, régiós, megyei, kistérségi/járási/kerületi és kistérségi települési szintet. Magyarországon a jelenlegi rendszerben ebből négy él és létezik. A tervezési munkákat azonban a 150 statisztikai körzet, kiskörzet szintjén lehet kezdeni és folytatni. A statisztikai körzet a város vagy városok környékének önkéntes kapcsolatát jelenti, mely nem csupán statisztikai célokat szolgál, hanem alapja lehet az önkormányzati integrációnak, sőt, az államigazgatási munkák színvonalasabb elvégzésének is. A körzetek kialakításához türelmesen átgondolt, hosszú időnek kell eltelnie – emelte ki dr. Kara Pál –, s az ilyen találkozók, mint a mostani régiós randevú, kitűnő alkalmat teremtenek az összefogásra, a bizalom erősítésére.A szakmia fórum résztvevői.
A megnyitó előadást követően Rábai Balázs, az MTV1 riporterének vezetésével folytatódott a szakmai-társasági találkozó. A tanácskozáson részt vett Lasztovicza Jenő, az Országos Idegenforgalmi Bizottság elnöke, az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottságának alelnöke, dr. Mohos András, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára, Torba Nándor, az Oktatási Minisztérium főosztályvezetője, Pálffy Ilona, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára, Faludy Imre, a Somogy megyei, dr. Radnay Endre, a Vas megyei, dr. Hóbor Erzsébet, a Zala megyei közigazgatási hivatal vezetője, valamint Molnár Imre, a Zala megyei önkormányzat alelnöke.
Lasztovicza Jenő a turizmus gazdasági jelentőségéről, a kormány idegenforgalommal kapcsolatos elképzeléseiről, annak a Széchenyi-tervbe való beépítéséről szólt, illetve a Balaton-parti települések területrendezési tervéről, a vízvédelem kérdéseiről adott tájékoztatást.
Pálffy Ilona az EU regionális intézmény– és eszközrendszeréről, az EU és az integráció kérdéseiről tartott előadást.Ünnepi pillanatok.
Torba Nándor arról az intézkedési tervről szólt, amelyet a két vagy annál több oktatási intézményt foglalkoztató önkormányzatoknak az idei évben el kell készíteniük, s amely a hat évre szóló beruházásokat, eszközfejlesztéseket taglalja. Mohos András az államháztartás reformjának feladatairól beszélt. Mint mondta: a reformot az önkormányzati területeken fel kell gyorsítani. Az önkormányzatok feladat– és hatáskörének felülvizsgálatával külön bizottság foglalkozik. Ez azért fontos, mert így meghatározható, melyek azok a feladatok, amelyeket az önkormányzatoknak kell és lehet ellátnia; melyek az állam által átvállalható feladatok, melyek azok, amelyeket az önkormányzatoknak kell ugyan önállóan megoldani, ám amelyekhez a finanszírozási lehetőséget is mellé kell rendelni. Bizonyos feladatok ellátásánál nagyon fontos a kistérségi összefogás. Mohos András ide sorolta az iskolák működtetésének kérdését is.
A tanácskozást követően adták át Az év községi polgármestere a régióban díjakat. Az elismerést – a Herendi Porcelán Manufaktúra Rt. részéről felajánlott vázát, az emléklapot, és Hévíz város plakettjét – dr. Hóbor Erzsébet és Vértes Árpád nyújtották át. Veszprém megye legjobb polgármestere a pécselyi Sebők Lajos, Somogyé a zselicszentpáli Szabó József, Vasé a gércei Gömbös Géza lett. Az Év Zalai Polgármesterének, Oszterman Sándornak Vértes Árpád adja át a díjat. Zala megye legjobbja Egeraracsa polgármestere, Oszterman Sándor. A polgármesterek kiválasztását a szervezők a megyei közigazgatási hivatalokra bízták, hiszen ők tudnak a legtöbbet az egyes településekről.
A hivatalos tanácskozást követően a résztvevőket a Bibó gimnáziumban tartott állófogadásra várták, ahol már a kötetlen beszélgetéseké, a baráti kapcsolatok kialakításáé volt a főszerep. A találkozó este bállal zárult. A bevételt a Teréz Anya Idősek Otthona javára fordítja Hévíz.
– aa –


vissza az elejére

Egyedülálló kezdeményezés

Községi polgármesterek találkozója Hévízen

 

 

Egyedülálló kezdeményezést valósított meg Hévíz városa a napokban: négy megye községi polgármestereinek találkozóját szervezte meg és bonyolította le a város. Veszprém, Somogy, Vas és Zala megye közel ezer első emberét várták a fürdőhelyre. A találkozón közel kétszáz polgármester jelent meg.

A Veszprém megyeiek sajnos kevesen képviseltették magukat, mivel a megyei millenniumi rendezvényeik ugyanabban az időpontban zajlottak. A vendég polgármesterek kísérőikkel együtt érkeztek a helyszínre, s amíg a szakmai tanácskozás tartott, a kísérőket Hévíz külön programmal látta el.
– Honnan a régiós találkozó gondolata? – kérdeztük az összejövetelről Vértes Árpádot, a rendezvény ötletgazdáját.
– A szervezésnek két oka is van. Az egyik, hogy magam is falusi – türjei – származású révén, annak ellenére, hogy egy város polgármestere vagyok, szívemen viselem a kistelepülések sorsát. Amikor még nem választottak Hévíz első emberévé, és csak kívülről láttam a település vezetését, azt gondoltam: nem is olyan nehéz polgármesternek lenni, sőt, milyen jó dolga is van egy vezetőnek. Aztán rájöttem, mekkorát tévedtem: egy település igazgatása rettenetesen nehéz feladat. Hévízé is, pedig bizonyos szempontból ez a város a környező településekhez, sőt, a legtöbb városhoz is viszonyítva sokkal könnyebb helyzetben van. Mindezt azért mondtam el, hogy érzékeltessem: mennyire nehéz lehet akkor egy olyan falut vezetni, ahol feleannyi kedvező adottság létezik csupán... Egyszóval: teljesen együtt tudok érezni a kistelepülések polgármestereivel, az ő gondjaikkal, küzdelmeikkel. 
Ellentétben a városokkal, amelyeknek megyei és országos szinten is több találkozási lehetőségük van, a falvak vezetőinek ilyesmire sem volt alkalma. Emiatt jutottam arra az elhatározásra: szervezni kell egy napot, amikor a községek első emberei ismerkedhetnek egymással, a másik település gondjaival vagy sikereivel, találkozhatnak minisztériumok képviselőivel, szakembereivel, megtudhatják tőlük az önkormányzatokat érintő aktuális kérdéseket. 
– Miért esett éppen Somogy, Vas és Veszprém megyére a választás?
– Ezek a települések sok szállal kötődnek egymáshoz, számos olyan téma van, amely mindannyiunkat érint. Hogy csak a két legfontosabbat említsem: az idegenforgalom és a repülőterek kérdése. Ezekben a témákban itt el lehetett merülni, és persze előjöttek egyéb hasonlóságok is.
Szívem szerint az egész ország minden polgármesterét meghívtam volna, amennyiben ez lehetséges lenne.
Kicsit főpróbának is szántuk ezt a találkozót, hiszen Hévíz 2001 márciusában gazdája kíván lenni az eddig csak megyeszékhelyi rendezésben tartott országos városi- és jegyző találkozónak. A testület a hévízi lebonyolítás mellett a minapi ülésén állást is foglalt. Reméljük, a rendezés jogát hamarosan hivatalosan is megkapjuk.
– aa –


vissza az elejére

Drágult a parkolás

Több tekintetben módosította a keszthelyi képviselő-testület a parkolás-szabályozásról szóló rendeletét a legutóbbi testületi ülésen. Június 1-től többek között változtak a parkolási díjak is.
A módosított rendelet szerint az idegenforgalmi szezonban (május 15-szeptember 15 között) a kiemelt díjövezetben 200 forintot kell fizetni óránként, a piros zónában 140, a sárgában 120 forintba kerül a várakozás óránként a személygépkocsik számára. Autóbuszoknak minden díjövezetben az alapdíj négyszeresét kell fizetni.
Szezonon kívül a kiemelt övezetben 160 forint, az I. övezetben 120, a II-ben 100 forint lesz egy óra.
Elsősorban ehhez kapcsolódott a képviselők hozzászólása. Molnár Imre kifejtette, a várakozási díj tekintetében elértük a budapesti árakat. A Városüzemeltető Kft. kimutatásaira hivatkozva azt a kérdést is feltette, hogy a leírt viszonylag csekély nyereség érdekében van-e egyáltalán értelme fizettetni a lakosságot, főként szezonon kívül. Végh Szilárd, a kft. ügyvezetője elmondta: a nyereség egyelőre azért sem éri el a kívánt mértéket, mivel a parkolási rendszer kiépítésére felvett hitelt is törleszteni kell. Végh Szilárd rámutatott arra is, nem szerencsés felfüggeszteni szezonon kívül a díjfizetést, rontaná a rendszer hatékonyságát, a parkolni szándékozókban nem rögzülne kellőképpen a jegy– illetve bérletváltási kötelezettség.
Emellett a vélemény mellett több képviselő, köztük dr. Kovács István, dr. Réfi Antal és Hegedüs László is kiállt, valamennyien hangsúlyozták, hogy a rendszer – amely annak idején a Keszthely Térségi Vállalkozók Klubjának ötlete volt – hatékonyan működik, sőt, ma már egyre több városból érkeznek szakemberek Keszthelyre azért, hogy ezt tanulmányozzák.
Dr. Szabó Imre polgármester hangsúlyozta: nem a rendszerrel van a probléma, hanem az előterjesztés egyik mellékletével, amely a parkolási tevékenység tavalyi eredményeit rögzíti. Itt „társüzemi szolgáltatások” címen (úttisztítás, hószolgálat, zöldterület) több mint nyolcmillió forint szerepel. A polgármester szerint ez az összeg nem reális, ezért indítványozta, hogy a kft. felügyelő bizottsága vizsgálja meg e pont tartalmát.

 


vissza az elejére