A rendőrség felkészült a szezonra
MÁV fejlesztés Keszthelyen
A szolgáltatási reform részeként a MÁV kiemelten kezeli a Balaton körüli utazásokat. A május 28-án életbe lépett új menetrend kialakításakor a vasúttársaság igyekezett figyelembe venni a tó partján pihenők érdekeit: több vonatot, valamint új InterCity járatot közlekedtet a szezonban, nagyobb hangsúlyt helyezett az InterCity járatokhoz való csatlakozások összehangolására, több állomást rendbe hozott, és lehetőségeihez mérten fejlesztéseket is végzett. Kukely Márton, a MÁV Rt. vezérigazgatója június elsején szemlebizottság élén vizsgálta meg, hogyan készültek fel a balatoni állomásokon a nyári idegenforgalmi szezonra, egyúttal átadta a felújított keszthelyi utascsarnokot is. |
Az elmúlt évi tapasztalatok és a pálya teljesítőképességének figyelembevételével új vonatok közlekedtetésével, és a szerelvények viszonylagos meghosszabbításával igyekszik a MÁV könnyíteni az utazás körülményein. Új vonatokat indít a zsúfoltság elkerülése és a bővebb választék megteremtése érdekében, sűríti a Budapest és Keszthely között közlekedő InterCity járatokat. Egyes gyorsvonatok az utasigények jobb kiszolgálása érdekében több helyen állnak meg. Ebben az évben is utazhatnak napi jeggyel a Balaton körül az érdeklődők: a jegy – amely a megváltás utáni napon 12.00 óráig érvényes – 1388 forintba kerül. A névre szóló turistabérletért 7 napra 9.500, 10 napra 13.680 forintot kell fizetni.
A MÁV Rt. hároméves korszerűsítési programjának részeként még a szezon előtt elkészült és átadásra került a fonyódi, a balatonfüredi és a keszthelyi felújított utascsarnok. A keszthelyi beruházás – amelynek keretében két holland pénztár és egy információs pult került beállításra – közel tízmillió forintba került. Idén Siófokon, Balatonszárszón, Balatonlellén, Fonyódon és Keszthelyen helyeztek üzembe úgynevezett vandálbiztos WC-ket, további öt állomáson még ebben az évben elkészül a beruházás. A vasúttársaság együttműködik a Balaton-parti önkormányzatok nagy részével a parkok gondozásában, virágosításában: ilyen „csinosítási” munkálatokra idén 200 millió forintot fordít a MÁV.
– kalmár –
A rendőrség felkészült a szezonra
Zárt udvarokból is lopják az autókat
– A keszthelyi rendőrkapitányság időben elkezdte a felkészülést a balatoni főszezon rendőri feladatainak végrehajtásához – mondta dr. Bertalan János keszthelyi rendőrkapitány a május 29-én, Hévízen tartott fórumon, ahol a vendéglátással, idegenforgalommal kapcsolatos vállalkozások, szobakiadó egyesületek, valutaváltó irodák, panziók, hotelek képviselői számára adtak tájékoztatást többek között az előszezon bűnözéséről, a várható jogsértésekről, idegenrendészeti kérdésekről. |
Nemcsak a rendőrség, hanem az APEH Zala Megyei Igazgatósága, a Vám– és Pénzügyőrség, a Munkaügyi Felügyelőség és a megyei munkaügyi központ keszthelyi kirendeltsége is képviselte magát az összejövetelen. Részükről elhangzott, milyen jogszabályi változások következtek be az elmúlt szezon óta, mire fog kiterjedni ellenőrzésük a főszezonban, s hogy az egyes szervek között összehangolt ellenőrzéssorozatra kerül majd sor, különös tekintettel a jövedéki termékek forgalmazásának rendjére, a valutaváltásra, -kezelésre, az alkalmazottak szakszerű foglalkoztatására, a számlaadási kötelezettségre, az árueredet-vizsgálatra. Kiemelten fogják kezelni a külföldi állampolgárok foglalkoztatását, és a külföldiek által látogatott helyek ellenőrzésére is fokozott hangsúly kerül, sőt, nem maradnak ki e körből a külföldi vállalkozók sem.
Néhány nappal később Zalaegerszegen, a megyeháza dísztermében dr. Hatala József dandártábornok, az Országos Rendőr-főkapitányság közbiztonsági főigazgatójának részvételével összeült a balatoni koordinációs bizottság, ahol a három tóparti megye: Somogy, Veszprém és Zala főkapitányságainak képviselői tanácskoztak a szezon rendőri feladatairól. A bizottság vezetését ez évben dr. Varjasi Gáborra, a ZMRFK közbiztonsági igazgatójára bízták.
A nyitó értekezleten a Balaton-parti kapitányságok vezetői tájékoztatást adtak az előszezon bűnözéséről, illetve arról, területükön milyen stádiumban van a főszezonra való felkészülés.
Elhangzott, hogy a Gazdasági Minisztérium idén is támogatja a rendőrök munkáját: Somogy és Veszprém megye 10-10, Zala – mivel kisebb a Balaton-partja – 5 millió forintot kap a tárcától.
Az országos főkapitány július 1. és augusztus 31. között 160 főnyi megerősítő erőt küld Budapestről a területre, ebből 20 fő jut a zalai Balaton-partra. Megfelelő létszámban kerül sor tolmácsok beállítására, és megerősítik a rendőri technikát is: több motoros rendőr lesz a térségben. A rendőrség célkitűzése az előző évi jó eredmény megőrzése, bár az előrejelzések szerint a tavalyinál jóval erősebb szezon várható.
Ami a rendőrség eddigi fő feladatát illeti, dr. Bertalan János keszthelyi rendőrkapitány lapunknak elmondta: elsősorban a gépkocsi-lopások kötik le a bűnüldöző erők figyelmét.
– Balatongyöröktől Hévízig szinte naponta eltűnik egy-két autó – mondja a kapitány. – Elsősorban az egy-két éves VW Borákat, Passatokat viszik, és kedvelik a bűnözők az Audi A4, A6, A8-as típusokat. Ezek olyan gépkocsik, amelyek lopás elleni csúcstechnikával vannak ellátva – legalábbis azt gondoltuk. Úgy tűnik, a szervezett bűnözés fél lépéssel előrébb jár, nem okoz nekik problémát, hogy ezeket az autókat zárt udvarokból vigyék el. Tapasztalatunk szerint az elkövetési módszerre az jellemző, hogy megfigyelik az említett típusú autókat, követik, kulcsot készítenek hozzá, és éjjel 3-6 óra között különösebb probléma nélkül lopják el – nem közterületről, hanem zárt kapuk mögül. Kérjük azon állampolgárok segítségét, akik (vagy akiknek nyaraló vendégeik) ilyen márkájú, típusú autóval rendelkeznek, és azt veszik észre, hogy követik, figyelik őket, jelentsék kapitányságunkon, mert így tudjuk hatékonyan felvenni a versenyt ezekkel a
csoportokkal.
– Gépkocsitolvajok akadtak horogra a közelmúltban?
– Együttműködünk a polgárőrökkel és a faluvédő szervezetekkel, minden éjjel közös járőrszolgálatok indulnak útnak, és ennek köszönhetően három alkalommal fogtunk el elkövetőket. A gépjárművek eltulajdonítása viszont nem szűnt meg, nyilván még több csoport dolgozik a területen.
– Korán elkezdődött a nyár. Érezhető ez a rendőri feladatokban
is?
– Húsvét óta meglehetősen nagy a forgalom, jóval több turista van a környéken. A térség mintegy 1200 külföldi ingatlantulajdonosa közül nagyon sokan folyamatosan üdültetnek a tulajdonukat képező házakban. Éppen ezért a szezonra jellemző bűncselekmények, a besurranások, betöréses lopások is hamarabb jelentkeztek a szokásosnál, különösen a háttértelepüléseken: Cserszegtomajon, Alsó– és Felsőpáhokon, Reziben történtek ilyen esetek. A keszthelyi sétáló utcáról nemrég fekete valutaváltásról kaptunk hírt, a bolgár elkövetőket sikerült elzavarni a területről.
– Mi a helyzet a közterületi prostitúcióval?
– Az ezzel szemben hozott rendelkezés meghozta a várt hatást, a város területén egyáltalán nincs jelen ez a probléma, Fenékpusztánál voltak kísérletek, valahányszor ezt észleltük, előállítottuk a prostituáltakat, és feljelentéssel éltünk velük szemben a bíróság felé.
– Milyen a közlekedés biztonsága?
– A jó idővel együtt kijöttek a motorosok, kerékpárosok, és ez a tény önmagában nagyobb odafigyelést igényel a gépkocsivezetők részéről. Azonban az a tapasztalatunk, hogy a kétkeréken járó fiatalok között vannak jó néhányan, akik a KRESZ-re fitytyet hányva közlekednek az utakon; időnként tehát fokozott óvatosságra van szükség a közlekedésben részt vevők részéről.
Kalmár Mónika
A kultúra lehet az összetartó erő
Az egész hétvégét betöltő programmal ünnepelte Hévíz a Magyar Nemzetközösség Napját. A rendezvény nyitó programjaként térzenével várták a közönséget a Deák téren, majd helyi kiadványok és könyvek dedikálással egybekötött bemutatójára került sor, de bemutatkoztak a hévízi szólisták és művészeti csoportok is. |
Ezen alkalomból dr. Németh József muzeológus A magyar népművészet remekei címet viselő népművészeti kiállítást nyitotta meg a Fontanában. Az első nap Nagy Csaba tárogatóművész játékával zárult.
A trianoni békediktátum aláírásának évfordulóján, június 4-én a rendezvények a magyarság történetének jeles eseményeihez kapcsolódtak. Vértes Árpád köszöntője és a Szentlélek templomban tartott szentmise után a millenniumhoz kapcsolódó dalokkal várták a közönséget a Városháza téren. Ezen a napon mutatkoztak be a magyar énekmondók is az átrium színpadán. A fellépők nemcsak az országon belüli, de a határainkon kívüli településeket is képviselték. A két napos programsorozat kiemelkedő ünnepsége a Magyar Nemzetközösség Emlékműve előtt tartott megemlékezés volt, amellyel a szervezők Trianon 80. évfordulójára emlékeztettek.
A Magyarországot sújtó békéről, valamint a ma feladatairól Rajnai Miklós, a Magyarok Világszövetsége Magyarok Házának elnöke szólt. Kiemelte: a trianoni szerződés a magyar múlt 1000 éves örökségét vágta keresztül, s a határokon belül új időszámítás kezdetét is jelentette. Ma természetesen nem a ha- tárok visszaállítása a cél – hangsúlyozta –, annál inkább a magyarság megtartása, összetartása a Kárpát-medencében. A kovácsoló erő viszont annak az egyetemes kultúrának a megőrzése és továbbadása lehet, amely a világon is egyedülálló, amely a világ műveltségének is oly sokat
adott.
Az ünnepség folklóresttel, majd a helybeli és Hévízről elszármazottak randevújával, illetve a térség civil szervezeteinek találkozójával folytatódott. A nemzetközösség napja a tapolcai Batsányi Táncegyüttes István a király című táncjátékának bemutatójával zárult.
* * *
Trianoni megemlékezést tartott a Szent András Reumakórház dísztermében a MIÉP is. A megnyitó beszédet dr. Kiss Lajos tartotta. A kulturális műsort követően Lentner Csaba, a MIÉP országgyűlési képviselője tartott megemlékező beszédet. Az emléknap koszorúzással zárult.
– aa –
Egyre közelebb egymáshoz
A Premontrei Öregdiákok Egyesületének és a Vajda János Öregdiákok Egyesületének csupán annyiban tért el az elmúlt hét végi programja, hogy a premontreiek megkoszorúzták egykori tanáraik sírját a Szent Miklós temetőben. Természetesen mindkét egyesület ezen a szombati délelőttön tartotta meg évi rendes közgyűlését, ám előtte koszorút helyeztek el a gimnáziumban az alapítást megörökítő emléktáblánál. |
Az idén első alkalommal rendezték meg azt a kiállítást, amelyen az intézmény egykori diákjainak alkotásai tekinthetők meg. A délután a már hagyományos bogrács part mellett az egykori diákcsínyek, emlékek felidézésével telt.
A Vajda János Öregdiákok Egyesülete öt éve alakult, s tagjainak száma mára jóval meghaladja az 500 főt.
– A mostani találkozóra mintegy 220-an jöttek el, ebből negyven a premontrei öregdiákok száma, a többiek egykori Vajdások – mondja Bölcskei István, a Vajda öregdiákok egyesületének elnökhelyettese. – Az idén mintegy 30 százalékkal többen jöttek el, mint az elmúlt évben. A millenniumra való tekintettel ez évben színvonalasabb műsorral vártuk egykori diáktársainkat, s az idén először rendeztük meg a találkozót közösen a premontrei öregdiákokkal.
A kiállítás is közös, hiszen az ott látható munkák alkotói is a két egyesület tagjaiból álltak össze, s ebben is egyfajta kapcsolódás van a két egyesület között. Ez a tárlat elsősorban képzőművészeti alkotásokat mutat be – 8 alkotó munkáit –, ám mellette be kívántuk mutatni azoknak az egykori diákoknak a munkásságát, akik egyetemi ta-nárok, akadémikusok lettek, így az ő műveikkel is megismerkedhet a közönség június 11-ig a gimnáziumban.
A kiállítás kapcsán felmerült annak a gondolata is, hogy az egykori diákok alkotásaiból, műveiből az egyesület egy gyűjteményt hozzon létre, ennek megvalósításához az alkotók egyetértése szükséges, ám ez valószínűleg nem lesz akadály. A két egyesület közös jövőjének gondolata egyre erősebben kap hangot a tagok körében, s mint dr. Czibere Tibor, a premontrei öregdiákok egyesületének elnöke említette, a Vajda János Gimnázium jövőjének alakításához ez lenne az igazán célszerű.
Cs. Gy.
Bújj, bújj zöldág
Május első felében a Helikon Kastélymúzeum tükörtermében tartotta meg a már hagyományos jótékonysági műsorát a Sopron utcai óvoda és a tagóvodái. A gyermekek műsorukban egyebek mellett „Zöldágjárás” címmel a májusfa állításhoz és kitáncoláshoz kötődő népi hagyomány dalait, táncait elevenítették fel, az óvónői énekkar pedig a műsor hangulatához illő klasszikus válogatást adott elő. |
Az óvodások és az óvó nénik ez alkalommal köszöntötték az édesanyákat is. Dr. Kládler Károlyné, a Rákóczi téri óvoda vezetője elmondta, hogy a tagóvodában már negyedik éve működik a zeneovi, amely a szülők és a gyermekek körében is nagyon népszerű, hiszen a foglalkozásokon a népi játékok megismerése közben fejlődnek a gyermekek zenei képességei, a mozgáskultúrájuk, s mellette megismerik – elsősorban a Zala megyei – népi hagyományainkat is. Az óvónők fontosnak tartják, hogy a közvetlen szülőföld szellemi értékeit a gyermekek megismerjék, s bemutassák a jellegzetesen zalai dallamvilágot. Mindehhez természetesen felhasználják a zalai népdalgyűjtők által rendszerezett forrásanyagokat is.
A Rákóczi téri óvodában ezen kívül a kézműves szakkörön ismerkednek meg a gyermekek a kismesterségekkel, a szövéssel, a gyöngyfűzéssel és egyéb, a kézügyességet, a kreativitást fejlesztő tevékenységgel. Uzsoki Cecília óvónő – aki szövőszakkör-vezetői vizsgával is rendelkezik – a gyermekek fogékonyságára építve avatja be őket a „mesterfogások” titkaiba, s a foglalkozások rendkívül népszerűek az óvodások körében. Rendkívül nagy öröm számukra – a fiúknak is – ha elkészül egy-egy karkötő, nyaklánc, vagy egy szőttes. Hasonlóan népszerű az 1989-ben alakult bábszakkör, amelyet Mogyorósi Józsefné irányít. A saját készítésű bábokkal előadott mesedarabok bemutatásáig a felkészülési időszakban az óvodások meseelemzésen értelmezik az előadni kívánt történetet, s így válik az igazi élménnyé az évi 8-10 bemutató során a város többi óvodása számára a „Nevesincs Bábszínház” előadása. A hagyományőrzésre nagy súlyt fektető nevelésnek is köszönhető, hogy a szülők előszeretettel adják gyermekeiket a kellemes zöldkörnyezetben fekvő óvodába.
Cs. Gy.