Kitaibel Pálra emlékeztek

Betanult kézfogások sorozata

Svéd-magyar együttműködés

Balneológiai vándorgyűlés


Kitaibel Pálra emlékeztek

Emléktábal és koszorú

A Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház és a Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kara közösen emlékezett meg Kitaibel Pál orvosdoktorról, a kémia és a botanika professzoráról (1757–1817) május végén. A tudományos értekezéseket követően került sor a gyógyfürdő-kórház panteonjában a tudós Molnár Jenő szobrászművész alkotta emléktáblájának leleplezésére.

A Veszprémi Egyetem keszthelyi karának rektorhelyettesét, dr. Szabó István professzort kértük, hogy elevenítse fel a nagy természettudós keszthelyi-hévízi kötődéseit.
– Az emlékezésen Kitaibel Pál keszthelyi-hévízi első útjának 200 évvel ezelőtti időpontját idéztük fel, ugyanis 1799-ben járt először itt, s utána 1808-ban. Kitaibel kortársa volt Festetics Györgynek, s személyes kapcsolat is volt a kor két nagy egyénisége között. Kitaibel Pál papi pályára készült, ám a budai egyetemre vitte a sorsa, ahol orvosdiplomát szerzett. Nem vált gyakorló orvossá, hiszen már harmadéves korában a természettudományok felé fordult. Sokoldalú emberré vált az évek során, s nagyon egységes szemlélettel nézte a különböző tudományokat, például a mezőgazdaság terén tudta, hogy a biológiai alapok mennyire fontosak.
Kitaibel Pál életcélul tűzte ki maga elé, hogy az ország természeti kincseit, elsősorban a növényvilágát feltárja, s a kezdetleges utazási körülmények ellenére is több, mint 20 ezer kilométernyi utat tett meg a Kárpátoktól az Adriáig. Számos növény felfedezése, megfigyelése, leírása fűződik nevéhez, s hagyatékából – egyebek mellett – mintegy 15 ezer lapból álló növénygyűjtemény került a Nemzeti Múzeumba. Nem csak a növényvilág, az egész természet foglalkoztatja, s egyebek mellett a 150 hazai forrásunkról készített elemzése máig alapvető jelentőségű. Mintegy 180-ra tehető azoknak a növényfajoknak a száma, amelyeket az akkori Magyarország területén megfigyelt. 1799 és 1812 között jelent meg három kötetben a „Magyarország ritkább növényeinek leírása és képei” című munkája, amely 280 kézzel festett ábrát tartalmaz. A mindössze 200 példányban megjelent műből található példány a kastélymúzeum könyvtárában is. A másik főműve a „Hidrografica Hungariae”, amely a hazai balneológiai tudományos irodalom megalapozójának tekinthető. Ez a mű halála után – 1829-ben – jelent meg, utódja Suszter János rendezte a kéziratokat sajtó alá. Festetics György Nagyváthy János tanácsára alapította a Georgikont, s az alapítás terveit elküldte Tessedik Sámuelnek és Kitaibel Pálnak is. Ezt követően járt Keszthelyen és Hévízen 1799-ben Festetics György vendégeként a természettudós. Későbbi levelezésük során számos ritka magot küldött Kitaibel a kastély számára, többek között tőle származik az a páfrányfenyő, amely a könyvtár déli szárnyánál ma is megtalálható. Hévízi útja során írta le a Hévízi-tavat, annak növény és vízivilágát, az ott található lápi vegetációt, s a vizet. 
Dr. Szabó István kérdésünkre elmondta, hogy az egyetem és a Hévízi tó kapcsolata szinte a kezdetektől szorossá vált, hiszen Festetics Györgynek és utódainak is köszönhetően az őket meglátogató tudósokat mindig elvitték Hévízre, s ennek is köszönhető, hogy számosan érdeklődtek a tó gyógyító hatása iránt. Így történt többek között, hogy Lovassy Sándor telepítette a tóba a tündérrózsát. A biológiai kapcsolat fokozatosan kiterjedt a láp- és tőzegkutatás területére is, s ez a kapcsolat a kutatók és az orvosok között ma is erős. A tó vizének vizsgálatai, a biológiai monitorozás számos kutatót vonzott a növény- és állatvilág kutatására. Az ökológiai rendszer változásait folyamatosan vizsgálják az egyetem munkatársai, elsősorban a mikrobiológia területén az algákra, a baktériumokra és a mikroszkopikus állatokra vonatkozólag. Az egyetem a kórházzal karöltve kapcsolódott be a tópart rekonstrukciójába. A két intézmény most közösen dolgozik egy balneológiai kutatócsoport létrehozásán, s a munka megkezdéséhez már megteremtette a feltételeket a kórház.


vissza az elejére

Betanult kézfogások sorozata

Masszőrtanfolyam a gyógyfürdőkórházban

Dr. Gyarmati József fő- orvos 30 éve foglalkozik masszőr oktatással. E feladatot még hajdanán Strecker Ottó főigazgató bízta rá. Az ifjú orvos éppen szakvizsgájára készült.

1996-ban úgy döntött az oktatási és az egészségügyi tárca, hogy aki szakemberek oktatásában vesz részt, azt felveszik az úgynevezett szakértői névjegyzékbe, majd később az állami vizsgáztatók névjegyzékébe. 2000-ben már csak az oktathat masszőrtanfolyamon és az lehet állami vizsgabizottság elnöke, aki ezen a szakértői listán rajta van. 
– Kevesen vagyunk ilyenek – mondja Gyarmati doktor. – Tavaly szinte az egész Dunántúlt beutaztam, voltam Sopronban, Veszprémben, Pécsett, ahol masszőröket képeztek. 
Mint mondja, két évvel ezelőtt két és félszeresére emelték a tananyagot és kétszeresére növelték a gyakorlati időt. A tanfolyam, amelyen jelenleg 30-an vesznek részt a gyógyfürdőkórházban hat hónapig tart. 240 óra alatt adják le az elméleti anyagot – latin kifejezéseket is követelve –, benne anatómiát és a
gyógymasszőrképzés egyéb tudnivalóit, a reumatológiát, traumatológiát, ortopédiát, elsősegélynyújtást és masszázselméletet. Tulajdonképpen a tananyagban komplett fizioterápia szerepel. Nagyon komoly írásbeli teszt van. A „gyakorlati tanulás” 770 órás. A vizsga előtti gyakorlati felmérőt egy másik intézetben bonyolítják le a hallgatók. Ilyenkor figyelik viselkedésüket, hozzáállásukat, szervezőkészségüket. Vizsgáznak masszázselméletből, fizioterápiás ismeretekből, elsősegélynyújtásról. Az elméleti oktatást dr. Gyarmati József fogja össze. Gyakorlati oktatáson a tanfolyam résztvevői.
– A tananyag a klasszikus orvosi- vagy svédmasszázs. De természetesen a vizsgán megkövetelik az úgynevezett szegmentmasszázst is, amit inkább belgyógyászati és ideggyógyászati kórképeknél alkalmazunk. Például akkor, ha egy adott kóros terület nem kezelhető, mert például akkoriban került le a beteg lábáról a gipsz. Akkor a masszázselmélet alapján tudni kell: ha a másik lábon csinálja a masszőr a masszázsfogásokat, akkor a konszenzuális hatás folytán automatikusan javítja a beteg oldalt is, anélkül, hogy ahhoz hozzányúlna. Ezen kívül – folytatja a főorvos – rövidítve ugyan, de alternatív masszázst is tanulnak a hallgatók.
Lényegesen több masszőrt képeznek mostanában, mint a korábbi években. Vajon mi ennek az oka?
– Ez az egész országra jellemző. Sopronban például az előző két masszőrtanfolyam teljes létszáma Ausztriában vállalt munkát. Budapesten és a nagyobb városokban házhoz menő fizioterápiás teamek működnek. Ha hívják, megy a masszőr, a gyógytornász és a fizioterápiás szakasszisztens. A betegek így otthonukban, a megbeszélt időben, kényelmesen – utazás és várakozás nélkül – kapják meg a kezelést. Persze ezért fizetniük kell, de egyre többen élnek ezzel a lehetőséggel. Éppen ezért a hallgatók – folytatja – roppant érdeklődőek, odafigyelnek, tudják, nekik ebből kell megélniük. Nem mindegy, mit tanulnak meg. Ezek az emberek, akik itt végeznek az oklevél birtokában már önállóan is dolgozhatnak. Nagyon kell ismerniük az anatómiát, az indikációkat és a kontraindikációkat, nehogy valami bajt csináljanak. Fel kell ismerniük a szőrtüszőgyulladástól a mélyvénás trombózisig mindent. A masszázs látszólag nagyon egyszerű művelet, de csak látszólag. Mert a masszázs egy mechanikai művelet, betanult kézfogásoknak a sorozata megfelelő sorrendben alkalmazva. Például vannak olyan sejtek, melyek mechanikai ingerre lépnek működésbe és a szervezet immunvédekezésében játszanak szerepet. Tehát a két kezemmel tudom javítani a beteg immunstátuszát...
A masszázs befolyásolja a vérkeringést és azt is tudni kell, mennyi a beteg teherbírása. Magas vérnyomás esetén, 180/100 határérték felett csak speciális fogásokat lehet alkalmazni. 
– Nem az erőkifejtés a lényeg – magyarázza dr. Gyarmati József, – hanem az ügyesség. A tanfolyam hallgatói között sok a nő és ügyesek. 


vissza az elejére

Svéd-magyar együttműködés

Három éves együttműködés után került sor a gyógyfürdőkórházban annak a megállapodásnak az aláírására, amely a svéd Stiftelsen För Medicinsk (a gyógyászat és a kutatás támogatását szolgáló) alapítvány és a hévízi intézmény között jött létre.

Több éve fogad svéd csoportokat a gyógyfürdőkórház; az eredményes kezelések a legjobb reklámnak bizonyultak, és ez a tény azzal párosítva, hogy hazánk az uniós csatlakozás első számú várományosa, felkeltette a skandináv szakemberek figyelmét. Megszületett a gondolat, hogy készüljön egy közös EU-projekt. A svéd alapítvány magára vállalta a szervezési feladatokat, és megteremtette a működési feltételeket is. A 31 millió svéd koronás projekt költségeinek jó részét svéd saját erő adja, jelentős támogatás köszönhető Vasterbotten megyének, Skellettea városnak, az ott élő vállalkozóknak. 13 millió koronát az EU-nál pályáznak meg.
A „Medúza-projekt” elnevezésű együttműködés keretében a svéd, illetve a hazai szakemberek többek között orvosi technológiai fejlesztés, oktatás, kutatás, népegészségügyi felmérések tekintetében értekeznek, de a célok között szerepel például egy sportbank létrehozása is, ahol élsportolók vérmintáját használnák fel kutatási célokra. 
Amint Vancsura Miklós elmondta, szeretnék átvenni a svédek népegészségügyi projektjét, mivel a skandináv országban köztudottan jók a morbiditási és mortalitási mutatók. Persze, ez a feladat már túlmutat a gyógyfürdőkórház kapuján, hiszen a hazai népegészségügyi mutatók javítása országos cél.
A svédeket elsősorban a reumatológiai módszerek, többek között a balneoterápia érdekli – tudtuk meg az alapítvány kuratóriumának elnökétől, Börje Edmantól. Túl ezen, ők a technológiai fejlődés lehetőségét, új munkahelyek teremtését is várják a projekttől.
Július 1-től szeptemberig az együttműködés előkészítésére kerül sor, szeptembertől startol a konkrét munka; a rehabilitációs módszerek tesztelése érdekében szeptember 23-án érkezik a következő svéd célcsoport, október 1-től pedig magyar orvosok, terapeuták utaznak a skandináv országba.


vissza az elejére

Balneológiai vándorgyűlés

Nyitottak a társszakmák felé

Tapolca városa kezdeményezte, hogy a Magyar Balneológiai Egyesület tartsa náluk szokásos évi vándorgyűlését velük közös szervezésben. A május 18-19-20-án megtartott rendezvényen több mint száz szakember vett részt. Az eseményről – érdeklődésünkre – a főtitkár, dr. Gyarmati József számolt be. 

A balneológiai egyesület a magyar orvostudományi társaságok közül az egyik legrégibb, lassan 110 éves. Az utóbbi években már nemcsak a balneológiával foglalkoznak, hanem felvállalták a fizioterápia teljes tárházát, annak képviseletét. Minden évben összejönnek valahol, általában nagyobb fürdőhelyeken. Például amikor jubileumot ünnepel egy fürdőhely, vagy be akar lépni valamilyen tudományág területére. Dr. Gyarmati József
Tapolca kihasználva a gyógybarlang, valamint a gyógyidegenforgalom adta lehetőségeket és azt, hogy a Hévízi-tó vizéhez hasonló összetételű melegvízforrása van, meghívta az egyesületet.
(A barlang hasznosítása több évtizedre nyúlik vissza, csak nem csináltak megfelelő propagandát. Az új városvezetés felkarolta az egész gyógyidegenforgalmat, posztgraduális gyógyidegenforgalmi képzést indított.)
A májusi háromnapos rendezvényen a téma is a gyógyidegenforgalom volt, amely nem képzelhető el balneológia nélkül. A balneológia pedig gyógyidegenforgalom nélkül. Így találtak egymásra. 
– A balneológia nyitott a társszakmák felé és így nagy örömünkre szolgált, hogy a rehabilitációs társaság és a reumatológusok egyesülete is elnöki szinten képviseltette magát. Eljött a fórumra a gyógytornászok társasága is. Egyszóval a vándorgyűlésen a fizioterápia minden ága képviseltette magát és tartottak előadásokat. Tudományos szempontból nagyon sikeres rendezvény volt – összegezte dr. Gyarmati József, aki a masszőrképzés 30 évéről tartott előadást. Ezen-kívül társszerzője volt az új hévízi iszap bemutatásának. 
A hévízi gyógyfürdőkórházból még dr. Bergmann Annamária és dr. Békeffy Ferenc tartottak előadást. A gyógyidegenforgalmi előadások pedig Vancsura Miklós elnökletével zajlottak. A vándorgyűlésen elhangzott előadások megjelennek a Balneológia szaklapban. 


vissza az elejére