A fürdőváros
előnyére válik
|
|
A beutaltak az októberi jó idő minden percét kihasználják. |
Felavatták a hévízi Tourinform-irodát
A Musica Antiqua Együttes kamaracsoportja és a Hévízi Gyöngyszemek Táncstúdió növendékeinek műsora köszöntötte szeptember végén Hévízen, a Rákóczi utca 2. szám alatt összegyűlt vendégeket, mindazon szobakiadókat, szállodavezetőket, a régió turizmusában érintetteket, akik személyesen is megtisztelték az új hévízi Tourinform-iroda ünnepélyes nyitóünnepségét. |
A
Hévíz Turizmus Marketing Egyesület (HÉTUMAE) számára is helyet biztosító iroda
avatóján megjelenteket először Kepli József irodavezető üdvözölte, majd
köszönetet mondott a Magyar Turizmus (MT) Zrt. munkatársainak, a helyi
polgármesteri hivatal dolgozóinak, a HÉTUMAE elnökségének és tagjainak, akik
nélkül nem indulhattak volna el. Egyúttal bejelentette: hogy két szerződéskötési
ceremónia is része az ünnepségnek.
A HÉTUMAE ugyanis a helyi önkormányzattal és a MT Zrt.-vel is együttműködési szerződését kötött, amit az ünnepély végén írtak alá. Vancsura Miklós, a HÉTUMAE-elnöke Móricz Szilviának, Dabóczi Lászlónak, Lázár Lászlónak, Szabó Zoltánnak, valamint dr. Kurucz Rita ügyvédnek, és a városnak is köszönetet mondott. Háláját tolmácsolta a 27 alapító tagnak, akik megértették az idők szavát, és vállalták, hogy március elején egyesületbe tömörülnek.
A közös összefogásra buzdító Vértes Árpád polgármester arra emlékeztetett: az iroda korábban az önkormányzat utazási irodájaként kereste a turizmusban résztvevők kegyeit. Reményét fejezte ki, hogy úgy a marketing egyesület, mint a Tourinform-iroda is a fürdőváros, a szobakiadók és a szállodaipar résztvevőinek hasznát szolgálja majd azzal, hogy minél több vendéget szerez. Jövőbeli támogatást ígérve kívánt sok sikert a működéshez.
Dr. Galla Gábor, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója felidézte a Tourinform-irodák negyed százados történetét, jelezve: a 150. egység éppen Hévízen kezdi meg munkáját. A turizmus helyi szereplőinek öszszefogását dicsérve szólt arról, milyen célokat is szolgál az iroda. A legfontosabb, hogy az itt üdülő turistáknak programlehetőségeket kínálva nyújt biztos tájékozódást, élményszerűvé, emlékezetessé téve a kúrán kívüli időszakot is.
A marketingmunka leghatékonyabb módszerét abban látta, hogy megszólítsák a visszatérő vendégeket. Aki elutazik Hévízről, az a gyógytelepülés értékeiről szóló beszámolójával toborozhat újabb vendégeket. Az iroda az egész világot ellátja marketinghírekkel, valamennyi innen származó információ elérkezik majd az összes Tourinform-irodán túl hazánk 23 külképviseletére, és sok egyéb helyre is. Százmilliókhoz juthat el a Hévízről szóló folyamatosan frissített híradás, és hamarosan ki lehet tenni a város határába a „megtelt” táblát. Az utazni vágyó hévíziek pedig a belföldi ajánlatokból válogathatnak.
Köszöntőjében Szalóky Jenő, a Zala Megyei Közgyűlés Turisztikai és Idegenforgalmi Bizottságának elnöke a 2006-os évet mérföldkőnek mondta Hévíz turisztikai életében, mert mostantól sokkal nagyobb szerepet kapnak a helyi vállalkozók, a civil szervezetek és mindazok, akik érdekeltek az idegenforgalom fejlesztésében, mert a gyógyturisták vendéglátója nemcsak a szobakiadó, hanem a város is. Az irodát és az egyesület tevékenységét Kiss László esperes áldotta meg. A program állófogadással és sajtóbeszélgetéssel ért véget.
Major-Zala Lajosról és 1956-ról
A reumakórház kht., mint fő szervező a Csokonai Vitéz Mihály Irodalmi és Művészeti Társasággal karöltve, a helyi önkormányzat támogatásával október második hétvégéjén tartotta meg a hagyományos, negyed százados tradíciókra visszatekintő Hévízi Irodalmi Napok rendezvénysorozatát. A tanulmányi napok témaköre ezúttal az 1956-os események történelmi, irodalom-béli, és az emlékezetben fennmaradt eseményeire fókuszált. Az „Oly egyedül emlegetjük az éjt…” mottóval tartott tanácskozás másik kiemelt témája a közelmúltban elhunyt Major-Zala Lajos költő-publicista személye és munkássága volt. |
„–
Nem a forradalom „utca jellege”, hanem inkább literatúrai vetülete került elő
úgy, hogy a Nyugat-Európában élő költő- és író társak is kifejthetik
véleményüket. Sok olyan dolgozat is napvilágra jutott, amit eleddig sehol nem
lehetett olvasni” – összegzett Zalán Tibor, a társaság tanácsadója, aki röviden
megemlékezett a tavasszal meghalt örökös és tiszteletbeli elnökről, akinek létét
köszönheti az ország határain túl is nevet szerzett irodalmi és művészeti
társaság.
Adóztak az élők sorából ugyancsak nemrégiben távozott, néhai dr. Kiss Lajos „kultúrapártoló fürdővárosi polgármester” emlékének is, aki a közösség hagyományos találkozóját országossá szélesítette. Péntek Imre az emigrációs tudat alakváltozásairól elmélkedett Major-Zala költészetében, Glück Csaba pedig a jobbára meg nem értett költő szerelmi művészetét elemezte. A közélet visszásságait gyakorta ostorozó Major-Zala második otthonaként tekintett Hévízre. Az itt töltött évekről Cséby Géza mesélt a félszáznál is több résztvevőnek.
A városháza konferenciatermében tartott ünnepség alkalmával – ahol megnyitották a Bibó-gimnázium diákjai számára kiírt, '56-os versek mellé készített illusztrációkból összeállított rajzpályázatot is – Vancsura Miklós főigazgató azt emelte ki, hogy pályázati támogatást kell szerezni ahhoz, hogy a határon túlról is minél több író és költő tudjon részt venni az eseményen. Emlékeztetett a mindig kitűnő hangulatban zajló Lilla-díj átadási ceremóniára, melynek feladata idén, egy 1956-ról szóló költemény megalkotása volt. A díjat ez alkalommal az Ungvárról érkezett Balla D. Károly kapta a reumakórház főigazgatójától.
Az igazi, szókimondó, becsületes barátról: Major-Zala Lajosról szólt
megnyitójában Vértes Árpád polgármester. Egyúttal arra is emlékeztetett, hogy ő
1992 óta, minden évben megszavazta a támogatást a rendezvény zavartalan
lebonyolításához.
A művészeti társaság, a helyi önkormányzat és a reumakórház közös felkérésre
Szabolcs Péter Kossuth-díjas megyeszékhelyi szobrászművész készítette el az
1930-ban született, tavasszal elhunyt Major-Zala Lajos emléktábláját, amelyet a
politikát gyakorta szapuló, de sokszor saját magát is „önostorozó” hévízi költő
otthonának falán avattak fel.
A forradalmi emlékek jegyében zajló kétnapos tanácskozás részeként a reumakórház dísztermében a tisztújító közgyűlésen a tagság megerősítette elnöki posztján dr. Horváth Bélát, aki elégedettségének adott hangot, hogy a rendezvényt sikerült a „négy fal közül kivinni”, megszólítva a középiskolásokat is. A tisztségében ugyancsak megerősített Pugner Ilona titkár a különösen bensőséges és baráti hangvételűre sikeredett találkozóval kapcsolatban kiemelte, hogy zenei örömünnep volt, amikor Dinnyés József bemutatta a CD-n is megjelent, megzenésített Major-Zala verseket.
A Festetics-kastélyban 1956 ötvenedik évfordulója tiszteletére rendezett ünnepi irodalmi esten Tóth Éva költő olvasta fel a forradalom negyvenedik évfordulója alkalmából papírra vetett visszatekintését, amely háromtucat nyelvre lefordítva is megjelent. A záró esemény résztvevőit baráti hangvételű köszöntővel üdvözölte a házigazdai minőségben felszólaló dr. Czoma László, a társaság tagja. A kastélymúzeum igazgatója egyebek mellett arról elmélkedett, hogy mennyire fontos odafigyelni a Csokonai-társaságot évek óta szellemi tőkéjükkel erősítő értelmiségi szaktekintélyek szavára.
Az emlékkoncerttel, dokumentum-kötet bemutatóval, ankéttal is színesített program a Csokonai-díj átadásával ért véget. A zsűri döntése értelmében idén munkássága elismeréséül a Székesfehérváron élő és alkotó fotóművészt: Gelencsér Ferencet jutalmazták a rangos díjjal.
Orvosi előadás a díszteremben
„– Nem szokatlan, hogy az orvosszakma és a művészet találkozik a gyógyfürdőkórházban” – mondta el Vancsura Miklós főigazgató azon az október közepén tartott orvosi fórum köszöntőjében, melyen egy genetikával foglalkozó előadást színesítendő fellépett Mécs Károly Jászai-, Kazinczy-díjas, Érdemes- és Kiváló művész. A Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjével kitüntetett népszerű színművész örömmel tett eleget a felkérésnek, hogy áldozzon a kultúra oltárán. |
A művész a baráti hangvételű rendezvényen elsőként Szép Ernő egyik, a program tematikájába illő, rövid költeményét szavalta el. Az egészségügyi intézmény szakorvosai a kórház emeleti rendezvénytermében nem csupán Mécs Károlyra, de a genetikusként nemzetközi tekintélyt szerzett feleségére is kíváncsiak voltak. Dr. Bujdosó Györgyi az orvostudományok kandidátusa, igazságügyi, antropológiai és humángenetikai szakértő tartott ugyanis egy érdekfeszítő, vetítettképes előadást.
A Magyar Tudományos Akadémia és a Semmelweis Egyetem tudományos főmunkatársát régi barátként és tisztelőként dr. Békefi Ferenc orvosigazgató köszöntötte, majd bemutatta a meghívottaknak. A Pro Sanitate-díjjal is kitüntetett szaktanácsadó a genetika szerepét és jelentőségét ismertette meg a jelen lévőkkel, kiemelten kezelve az orvos-igazságügy tudományterületét.
A Semmelweis Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézet vezető szaktekintélye beszélt az ikervizsgálatokról, a származás megállapításról, a genetikai tanácsadás fontosságáról. Témaként előkerült az együtt és külön nevelt, egy- illetve külön petéjű ikrek vizsgálatából leszűrhető vizsgálati eredmények értelmezése, az apasági, anyasági és rokonsági fok megállapításának metodikája. A referátum végén az előadó különleges esetek felvázolásával igyekezett hallgatóságának kellemes perceket szerezni.