Beszélgetés Manninger Jenővel
Szükség van-e egyáltalán a közigazgatási középszintre, „kivéreztetés” már évek óta tart, a megyei közgyűlések hatásköreit korlátozták, a források elosztásában sincs igazán szerepe, ezt átvették a területfejlesztési tanácsok. A jelenlegi kormány inkább gondolkodik régiókban és kistérségekben, mint megyékben. Ugyanakkor a zalai közgyűlés 35 intézményt tart fenn és az elmúlt évben 20 milliárdos költségvetéssel dolgozott, igaz közel 800 milliós hiánnyal küszködve. Hogyan tovább? Az első hetek benyomásairól és a lehetőségekről kérdeztük a megyei közgyűlés új elnökét, Manninger Jenő (Fidesz) országgyűlési képviselőt. |
– A hivatal átvételét komoly előkészítő munka előzte meg: célunk volt, hogy csökkentsük a testület költségeit, és új munkamegosztást valósítsunk meg. Ez sikerült is, csökkent a bizottságok száma, és a három alelnök helyett kettőben gondolkodunk, bár pillanatnyilag csak Pintér László tölti be ezt a posztot. Valószínű, hogy decemberben kerül sor a másik alelnök megnevezésére, őt szintén a Fidesz frakcióból választjuk. Mindezzel együtt mintegy 25 százalékos költségcsökkentést hajtottunk végre.
– Országgyűlési képviselőként Budapesten is dolgoznia kell. Az új
munkamegosztás is a parlamenti munkájához igazodik?
– Ez valóban így van, számítok az alelnökök munkájára, mindenkinek meg lesz a
maga területe. Számomra a feladatok nem újak, hiszen mint megválasztott
országgyűlési képviselő eddig is foglalkoztam a megye és különösen Keszthely és
térségének kérdéseivel. Ami pedig az előző négyéves ciklust illeti: alapvetően
jó irányba ment a megyei közgyűlés, jó stratégiai döntéseket hoztak, a
megkezdett beruházásokat éppen ezért tovább is szeretnénk vinni.
Ugyanakkor úgy vélem, még hatékonyabb munkavégzésre van szükség a jövőben, már csak azért is, mert nehezebb körülmények között kell dolgoznunk. Közismert, hogy az állami finanszírozás minden ágazatban, így az önkormányzatoknál is megszorításokat von maga után. Amikor első feladatként a hivatal átvételekor áttekintettük a pénzügyi helyzetet, megállapítottuk: az idei évre tervezett 800 milliós hiányt sikerült csökkenteni és a mi intézkedésünket is figyelembe véve, több százmillióval lett kevesebb a tervezettnél. A 2007-es évet nagyon nehéz körülmények között tudjuk csak finanszírozni.
– Hol a kritikus pont, meddig lehet elmenni a hiány felvállalásában?
– A kritikus pontnak szakértőink szerint jelenleg az egymilliárd forint látszik.
Természetesen igyekszünk, hogy minél távolabb legyünk ettől az összegtől és meg
is teszünk ezért mindent. De távolabbra is kell gondolnunk, hiszen a kormány
kimondta, nincsen szükség megyékre. Aggódunk, mert nem ismerjük a részleteket. A
megyének nincsenek saját forrásai a különböző fejlesztési célokra, településeket
sem tud támogatni. Szigorúan az intézményrendszerünket kell fenntartani.
Azt látjuk, hogy a nehézségek árán esetleg végrehajtott racionalizálással kevesebb pénzt lehet nyerni, mint amennyit elvesznek tőlünk. Szigorítani fogják az önhikit (önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került önkormányzatok támogatása), tavaly ilyen címen 80 millió forintot kapott a megye. Ugyanakkor komoly áldozatok árán, racionalizálással nyerhetünk például néhány 10 millió forintot. Megjegyzem, a tavaly kapott címzett és céltámogatások rendelkezésre állnak, a három idősek otthona – és a kórházfejlesztés is folyamatban van.
– Régiós szerepvállalás. A Nyugat-dunántúli Régió kapja a legkevesebbet, 122
milliárd forintot a következő hét esztendőben a Regionális Operatív Programokra
fordítható keretből. Mennyire érinti mindez esetleg hátrányosan Zalát, Győr,
illetve Vas megye mellett?
– A különböző régiós fejlesztési szintekhez mérik a támogatást. Kétségtelen,
hogy Nyugat-Dunántúl Magyarország egyik legfejlettebb régiója és Zala megye ebbe
került a felosztás során. Pedig Zala nem tartozik a legfejlettebb megyék közé. A
hátrányunkat úgy lehet ellensúlyozni, hogy a régión belül megkapjuk a nekünk
járó részt. Egyébként most folyik a regionális programok vitája: az európai
ügyek bizottságának tagjaként a nemzeti fejlesztési tervet tárgyaljuk, de a
konkrét részletek – melyeket a Regionális Operatív Program tartalmaz – még nem
ismertek.
A konkrétumokat nem tette közzé a kormány. Azt már látni, hogy például az M9-es észak-dél irányú gyorsforgalmi út építése nem kerül be a hétéves költségvetési ciklusba. Sajnálatos, hogy információink alapján az eddigi előkészítés szerint zalai fejlesztések alig szerepelnek a regionális programban. De ha már szóba került a régiós szerepvállalás, ide tartozik, hogy november 21-én, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács ülésén a jelenlegi állás szerint Zalát illeti meg az elnöki poszt, amelyet én fogok a jövőben betölteni.
– Milyen programok, megvalósítását szorgalmazza? Mi szolgálná elsősorban Zala
előnyét?
– Az Interreg programok folytatódni fognak, ebben a megyei fejlesztési kht.-nak
komoly szerepet szánunk. Egyébként azoknál a pályázatoknál, melyeket külföldön
bírálnak el, nagyobb esélyünk van. Remélem sikerül előbbre lépnünk az alternatív
környezetvédelmi programokban és a turisztikai fejlesztések terén. Szorgalmazni
fogom a megyében az elkerülő utak építését, elsősorban a 86-os mentén, ahol a
legnagyobb tehergépkocsi forgalom, valamint a Keszthely és Hévízt elkerülő út
megépülése bizonyára örömöt jelentene az ott élőknek. Nem szabad megfeledkeznünk
az egyéb útfelújításokról sem. A szívügyem, pedig a kerékpárutak építése.
Szerepem volt a balatoni kerékpárút kiépülésében is, szeretném, ha ez a
tendencia folytatódna.
– A kórház finanszírozása az egyik legnehezebb kérdés. Elképzelhető, hogy
régiós kórház lesz a megyei fenntartású intézmény?
– Ma is működik regionális egyeztető bizottság, ahol össze lehetne hangolni a
kórházak működését: melyik hol fejleszt, milyen feladatokat vállal. Szerintem
megyei szinten lehet működtetni a kórházat, régiós szinten, pedig folyamatosan
egyeztetni kellene. A kórház működési költségeivel viszont gond lesz, komoly
anyagi nehézségek elé nézünk. További ésszerűsítések várhatók az egészségügyi
intézményben.
– Számít erős politikai szembenállásra a megyei közgyűlésben?
– Ez inkább az országos politikára jellemző. Természetesen vannak olyan
kérdések, melyekben megmaradnak a véleménykülönbségek, ugyanakkor törekedni
fogok a kompromisszumra. Eddigi szerepvállalásaim is ezt bizonyítják. Eredeti
szakmámnál fogva országgyűlési képviselőként is inkább szakpolitikával –
közlekedéssel, infrastruktúra építéssel, környezetvédelemmel és uniós ügyekkel –
szeretnék foglalkozni és ezeken a területeken segíteni a megyének, habár a
jelenlegi előterjesztések lesújtóak, remélem, az uniós források is segítik
elképzeléseimet, és Zala érhet el sikereket a jövőben.
Szent Márton napja alkalmából rendezett nyílt napot Keszthelyen a Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karának kertészeti tanszéke az oktatott szakok termékeinek látványos bemutatójával egybekötve. Ezt az alkalmat használták fel a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program keretében megvalósult fejlesztések átadására is. |
Dr. Kocsis László tanszékvezető köszöntője után dr. Gaál Zoltán egyetemi tanár, rektor beszélt azokról a változtatásokról és megvalósuló fejlesztésekről, amelyek elősegítik a tradíciókkal rendelkező keszthelyi Georgikon intézmény talpon maradását a versenyben. Ezután dr. Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke elemezte hazánk adottságait és lehetőségeit a kertészeti ágazatokban. Feltette a kérdést, miért nem Magyarország vezet ezen a területen, hiszen természetföldrajzi, ökológiai adottságai lehetővé tennék.
A helyzet azonban az, hogy leértékelődött a magyar agrárium, benne a kertészettel. A versenyképesség növelésre kell tehát helyezni a hangsúlyt, kihasználni a 2013-ig látható fejlesztési lehetőségeket, annál is inkább, mert ezzel megteremtődnek a versenyképesség alapjai és javítható a foglalkoztatottság. Szembe kell nézni a valós tényekkel, miszerint az ágazat elkanyarodott az európai irányzattól, gátló tényező a szervezettség és az összefogás hiánya.
De még így is az agrárexport jelentős hányadát tudja teljesíteni az európai piacon. Lényeges és életbevágó a fejlődés, ami megteremti az egyetlen kritérium, az egész évben piacra juttatható versenyképes áru előállításának feltételeit. A megfelelő szervezettség, összefogás megteremtése mellett fontosnak tartja a szaktanácsadás rendszerének kiépítését, a megfelelő szakmai képzést is.
Magyarország a helyzeténél, adottságainál fogva Európa kertje lehetne…
Dr. Mártonffy Béla, címzetes egyetemi docens, ügyvezető igazgató magáért beszélő
számokkal, grafikonokkal érzékeltette a hazai gyümölcs- és zöldségtermesztés
jelenlegi állapotát. Ugyancsak a fejlesztésekre, a szervezettségre, a belső
fogyasztást növelő programokra hívta fel a figyelmet: a fóliás intenzív
termesztés, a termálprogram lehetnek a megújulás területei, ezért a pályázati
kiírásokra célszerű nagyon odafigyelni.
Ezt követően dr. Dublecz Károly egyetemi docens, dékán nyújtott tájékoztatást a
HEFOP pályázatok segítségével az egyetemi kar egész területén megvalósult, a BSc
képzés feltételrendszerét erősítő fejlesztésekről.
A program kiállítás megnyitásával folytatódott, dr. Bakonyi Károly nyugalmazott
tudományos főmunkatárs, szőlőnemesítő Gáncs Lajos borcímke gyűjteményét mutatta
be a résztvevőknek. Az egyetem „öregdiákja” a 70-es évek végétől gyűjti a
palackozott nedűk címkéit, a legrégebbi 1870-ből való, egy zalaszabari gazda
palackjaira készült, s ott vannak a sorban a térség mai legszebb darabjai is.
Régi gazdálkodási iratok, könyvek gazdagítják a gyűjteményt.
A Keszthely belvárosában (Kossuth Lajos u. 97.) nyílt új hitelcentrumot november derekán adta át ünnepélyes keretek között Harnos András, az AEGON Magyarország Hitel Zrt. vezérigazgatója. |
Mint ismeretes, az AEGON Magyarország vállalatcsoport jelzáloghitelezéssel foglalkozó önálló pénzügyi vállalkozást hozott létre, amely CHF alapú ingatlanvásárlási és szabad felhasználású hitelek értékesítését végzi majd Budapesten és szerte az országban. A növekvő lakossági igényeknek megfelelően az AEGON Hitel Zrt. svájci frank alapú hiteltermékeket kínál kedvező feltételekkel ingatlanvásárlási célra, szabad felhasználásra és hitelkiváltásra. A hitelekhez 2006. november 1-jétől az AEGON Magyarország tanácsadói hálózatán keresztül, valamint 14 hitelcentrumban, 10 ügyfélszolgálati irodában és közel 88 hitelpontban juthatnak hozzá az ügyfelek Budapesten és vidéken.
A november 8–12. között megrendezett Spa & Wellness kiállítás és vásár alkalmából a Magyar Turizmus Zrt. két tanulmányutat is szervezett. |
A honi idegenforgalom fejlesztéséért munkálkodó társaság meghívására nyolc ország (Hollandia, Németország, Ausztria, Belgium, Olaszország, Szlovákia, Csehország és Írország) 14 utazásszervezője vett részt azon a nemzetközi tanulmányúton, amelynek célja a hazai egészségturisztikai kínálat megismertetése volt a külföldi szakemberekkel. A kiállítás megtekintése mellett a résztvevők ellátogattak Budapest gyógyfürdőibe, valamint kirándulást tettek a Balatonra és Nyugat-Dunántúlra is. Az utazás során olyan híres fürdők szolgáltatásait próbálhatták ki, mint Sárvár, vagy Zalakaros.
A mintegy negyven résztvevő megtekintette a zalavár-sármelléki FlyBalaton repülőteret is. Hazánk legnagyobb egészségturisztikai seregszemléjére Lengyelországból 26 utazásszervező érkezett, akik elsősorban a Magyarországhoz közel fekvő, alsó-sziléziai régiót képviselik. A csoport a kiállítás megtekintését követő napon Hévíz egészségturisztikai kínálatával ismerkedett.