A Hévízi-forrástó biomonitorozása

Nehéz helyzetben a kultúra

A Hévízi-forrástó biomonitorozása

Szakmai konferencia a kórházban

A helyzetértékelésen túl a főigazgató tájékoztatást adott a világörökségi cím elnyeréséért folytatott munkáról, az új karsztvíz kutatási projektről, a fejlesztési tervekről, pályázatokról, és röviden szólt a Hévízi-tó Alapítvány tevékenységéről is.

Vancsura Miklós az új adatgyűjtő feldolgozó rendszer kiépítésével kapcsolatban kifejtette: a gyógyvízzel kapcsolatos paraméterek mérésére és kiértékelésére használatos monitoring rendszer egy komplett meteorológiai állomás adatsorait is feldolgozza. A számítógépeken tárolt adatállományt folyamatosan szakemberek értékelik. A növény- és állatvilág életkörülményeinek kémiai és biológiai vizsgálatai is egyértelművé teszik, hogy a tó a regenerálódási fázisban van. A mérési eredmények értékeléseivel mindenkor a nyilvánosság elé álló intézmény nem sajnálja az évi 10 millió forintot sem, amelyet kutatási célokra használnak fel.

Mint elhangzott: a bauxit bányászati tevékenység abbamaradásával a tó vízhozama 400 l/sec értéken stabilizálódott. A vízhozam még száraz időszakban sem csökkent a fenti érték alá. Jelenleg 420 l/sec. A tó forráskráter kevertvíz hőmérsékletének változásairól szólva, pedig az derült ki: amikor a hozam alacsony volt, akkor egy fajlagosan magasabb hőmérséklettel lehetett számolni, és a melegági hozam volt erősebb. A kevertvíz hőfoka vélhetően a vízhozam növekedése miatt hűlt kissé.

A tó regenerálódási jeleként értékelhető az is, hogy öt éves ciklusokat figyelve, a 1996 és 2000 közötti átlagban elérték az 1955–59 közötti értékeket 10 fok körüli levegő hőmérséklethez 30 fok körüli vízhőmérséklet tartozott. 1987–91 között ez az érték közel 13 fok levegőhöz 28,5 fok vízhőmérséklet tartozott. A tó vizének jellemző komponenseiben nem történt jelentős változás, a gyógyerő ugyanúgy megvan, mint évekkel ezelőtt. A friss kutatási eredmények azt látszanak igazolni, hogy a tó feletti légtér radon koncentrációja élettanilag inkább pozitív hatással bír és a szerves savak jelenlétét is igazolták a kutatók a vízben.

A Hévízi-tó 2003 januárjában került fel a Magyar Nemzeti Bizottság Világörökségi Listájára. A döntéshozók viszont úgy látták helyénvalónak, hogy a megmérettetés egy nagyobb, komplex egységet kezelve, a Tapolcai-medence tanúhegységeivel és a Tihanyi-félsziget geológiai örökségét együtt felmutatva történhet meg. Az egyeztetés, a szervezés innentől kezdve rendkívül bonyolulttá vált.

Még akkor is, ha nemrégiben egyszerre három megye közgyűlése mondott igent a projekttámogatásra. A BFT anyagi hozzájárulásával elkészült szakmai dokumentáció tájökonómiai értékelése persze már nem csupán a komplex balneoterápia hévízi értékeiről tesz említést, hanem részletesen górcső alá veszi a kultúrtáj összes védendő természeti és egyéb értékét.

A gyógytóhoz tartozó természetvédelmi terület nagyságát 28 hektárról 59 hektárra sikerült növelni, ami komoly kötelezettségek vállalását jelenti – hangoztatta a főigazgató. A gyógyászati hasznosítás prioritásai elsődlegesek maradnak, ezért támogatják azokat a nagy ívű geológiai, hidrogeológiai, környezeti állapotot feltérképező kutatásokat, amelyek pontos válaszokat adnak arra, meddig és hogyan lehet élni a gyógytó nyújtotta lehetőségekkel.
A fejlesztések szempontjából a kórház területét négy területre osztották fel, és indulnak a Nemzeti Fejlesztési Terv sikerrel kecsegtető pályázatain.

A tó felújítása a jövő év közepére várhatóan elkészül. A keleti oldalon elegáns sétány, zenepavilon, nyári színház, ivókút, szökőkút, vízi- és lápi élőhelyet bemutató tanösvény is helyet kap. A középső parkban egy szimmetrikus, tükrözött elegáns sétány kialakítását vették tervbe. Elegáns műemléki környezet kialakításával alakítanák át az egyes műszaki épületeket. A déli oldal műhelyblokkját kitelepítés után helyi látványparkká alakítanák és egy növényház is létesülne.

Tanösvény, éttermek, növénykert, látványtó is épül majd e helyen. A nyugati oldalon rekreációs szabadidős témapark készül, népszerűsítve a szabadtéren végzett „erdei fittnest és wellnesst”. Új központi épület és „Kúracentrum” és egy új rehabilitációs egység is megvalósulni látszik a volt kazánház helyén. A volt kertészeti telep helyén pedig megépülhetne egy élmény és szauna fürdő/park.


A délelőtti szekcióülés levezető elnöke professzor dr. Sáringer Gyula akadémikus társát: dr. Bíró Pétert kérte fel a felszíni vizek és a védett területek ökológiai és kémiai monitoringjáról szóló előadásának megtartására. A neves hidrogeológus részletesen vázolta a feltáró, az operatív és a vizsgálati monitoring típusait. Nemzetközi kitekintésben beszélt a szabvány által előírt mintavételi módszerekről, a folyamatkövető eljárásokról. Az előadó külön kitért a vízi környezet fokozott védelmét megvalósítani szándékozó európai irányelvek hazai alkalmazására. Mint kihangsúlyozta: a hazai vízterek megnevezése, a védett területek listájának kijelölése, a vízgyűjtő kerületek tipizálása fontos kihívást jelent az egyre nagyobb régiókban gondolkodó magyar szakemberek számára. A környezeti cél, miszerint 15 év alatt jó ökológiai állapotot kell elérni, csak akkor valósítható meg, ha az egyes tudományterületek, illetve szakmák „összedolgoznak”.

Négy tudományos főmunkatárs készítette a Hévízi-forrástó víz-üledék határrétegének baktériumközösségeit vizsgáló tanulmányt, melynek részleteivel dr. Borsodi Andrea, az ELTE Mikrobiológiai Tanszék adjunktusa ismertette meg a hallgatóságot. A kutatások új baktériumtörzsek és taxonok jelenlétét igazolták, továbbá azt, hogy a baktériumközösségek széles körű faji diverzitással rendelkeznek, azaz rendkívüli biológiai-ökológiai sokféleség jellemzi őket. Európában egyedülálló törzsekre is bukkantak a tavi üledékben, amelyeket érdemes tovább vizsgálni.
 

A Hévízi-tó és környéke növényvilágának változásairól, a tündérrózsa nemzettség fajairól prof. dr. Szabó István, a Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar (PEGMK) tanára tartott vetítettképes előadást. A tündérrózsa nemzetség leggyakoribb fajainak alakgazdagságát, a populáció szépségét is elemezte a florisztikai változásokról beszámoló referátum, amely a gyógytón kívül a lápi csatornarendszerben, az egyesített övcsatorna rendszerben, a hideg vizű Ó-berek csatornában fellelhető termális, többnyire veszélyeztetettnek tekinthető fajokkal ismertetett meg.

Dr. Bürgés György, a PEGMK növényvédelmi tanszékének munkatársa, a növénytermesztési és kertészeti tudományok professzora a melegvízben élő, reneszánszukat élő dísznövények: a tündérrózsák károsítóit és a védekezés lehetőségeit vette számba. A melegvizű élőhelyek mediterrán és trópusi növényeit, melyek a fürdőváros címerében és a kórház logójában is szerepelnek, 108 éve dr. Lovassy Sándor zoológus telepítette a tóba. A gyönyörű példányokat veszélyeztető levélbogarakat, levéltetveket és a kártevő fajokat viszont, lévén fürdővízről van szó, csak speciális bioaktív szerekkel lehetett irtani, amelyek semmiféle káros hatással nincsenek a gyógyvízre.

A délutáni szekcióban prof. dr. Berczik Árpád akadémikus elnökletével tekintették át a forrástó kétszárnyú-faunájának újabb kutatási eredményeit, továbbá a tó élővilága és a gyógyászat kapcsolatrendszerét. Egy előadás vizsgálta a planktonikus és bevonatlakó állati közösségek összetételének kutatási eredményeit is.
A szünetekben a kíváncsiskodók megtekinthették azokat a posztereket, melyeken részletes adatsorok mutatták be egyebek mellett a forrástó mikrobiológiai jellemzését, a tó meteorológiai sajátosságait, a tó szitakötő faunáját, a vízkémiai adatokat. Egy növény-egészségügyi körkép láttatta a tó és a park, valamint a véderdő mikroszkopikus gombáit. .

vissza az elejére

Nehéz helyzetben a kultúra

Mécs Károly színművész szerint is

Évtizedekkel ezelőtt kezdődött barátságuk dr. Békefi Ferenc főorvossal, az egészségügyi intézmény megbízott orvos-igazgatójával, mert kisebb-nagyobb balesetek, jobbára sport sérüléseik kapcsán igénybe veszik a különféle kezeléseket, és élvezik a „csodató” áldásos hatását. A környék amúgy sem ismeretlen a művész előtt, hisz mint elárulta, gyermekkora egy részét itt töltötte, Vonyarcvashegy határában volt egy vízimalmuk, melyet államosítottak.

Most is az északi parton pihennek, így nyaranta, mintegy 30 km-es autózás után körbe úszhatják kedvenc tavukat. A környéken forgatták a „Noszty fiú esete Tóth Marival” című nagysikerű filmet is. Gondoljunk csak a „Kőszívű ember fiaira”, Az Esős vasárnap", vagy a „Két emelet boldogság” című filmekre, mindenkinek Mécs Károly jut eszébe. Nemes vonásait őrző arcán kívül híresen vonzó orgánuma, makulátlan artikulációja és egész kiállása ellentmond annak a számnak, amelyet nekünk sem akaródzik elfogadni: a színész-rendező éppen hetvenéves.

– Ön nemcsak megjelenésével, hanem kellemes orgánumával is hamar kitűnt pályatársai közül. Az egyik legnépszerűbb narrátora volt a tv-műsoroknak, és nemegyszer világhírű színészeknek kölcsönözte hangját. Elkényeztetik-e mostanság?
– Sem engem, sem másokat. Magyarországon kevés film készül.
Jelen elfoglaltságairól faggatom. Kiderül, hogy több mint 6 éve nagy sikerrel játszsza a Piccoló Színházban Márai: „Kaland” című darabjának főszerepét. Kisebb szerepekben láthatjuk a Vígszínházban és a Pesti Színházban. Azt mondta: „Rengeteget dolgozom a Duna Televízióban, és közreműködésemmel készül egy 52 részes, on-line terjesztésű természetfilm sorozat, amelyik a ragadozókról szól. Ezek nagyon szép munkák. Egyre csökkenő anyagi háttérrel, egyre több a feladatunk.

Nehéz helyzetben van a kultúra, de ha mélyül a válság, akkor nemigen látható a kibontakozás. Jó lenne a mindenkori döntéshozókkal tudatosítani, hogy a kultúrpolitika állami feladat magánemberek, szponzorok, mecénások teljes egészében nem vállalhatják át. Ez ugyanis nem profit orientált tevékenység.
A sok munka mellett a szabadidőmet is hasznosan és aktívan igyekszem eltölteni. Nem túl nagy, de annál több elfoglaltságot ad a Kisapáti – Szent György-hegyi – szőlő. Időről-időre azért külföldre is eljutunk, és a nyáron még tíz nap Balaton-parti nyaralásra is futotta.

A sorsommal mindamellett elégedett lehetek. Közel ötven év szakmai munka áll mögöttem. Mind a mai napig egészségesnek érzem magam. Sokat voltam külföldön, esetleg adódik még egy-egy forgatás is. Feleségem ismert, nemzetközi viszonylatban is elismert humángenetikus.
Magamnak és pályatársaimnak is jó egészséget, arányosan dotált művészi életet kívánok, éppúgy, mint kultúra sanyarú helyzetben lévő institúcióinak.”

vissza az elejére