Kaleidoszkóp

Számos, az uniós források felhasználásához kapcsolódó tervet vitattak meg a közelmúltban azon a tanácskozáson, melyet a Zala Megyei Építész Kamara szervezett Keszthelyen, a Balaton Színházban. A hatórásra sikeredett konferencia résztvevői egyebek mellett olyan kérdésekre is megpróbáltak választ találni, hogy az önkormányzati projektek mellett milyen, a helyi gazdaságot, és a civil szférát érintő kezdeményezések lehetségesek a 2007–2013 közötti időszakban.

Mint ismeretes, az év végén lezárul a 2000–2006. közötti uniós periódus, amelyben Magyarország csak a 2004. májusi csatlakozástól érintett. A 2007–13. közötti uniós források fogadásához szükséges Új Magyarország Fejlesztési Tervet november nyolcadikáig lehetett véleményezni. Az ebben megjelenített tizenöt operatív programból hét – köztük a Nyugat-Dunántúlé is – regionális vonatkozású. A Balaton „régió” fejlesztéseit, néhány központi „nagy projekt” mellett a három statisztikai régió együttműködéséből finanszírozhatják.

Kérdés tehát, hogy milyen súllyal szerepelünk a régiós operatív programokban, és legalább ilyen fontos választ találni arra, hogy egy adott térség hogyan tudott felkészülni a rövidesen megjelenő pályázatokra, menynyire előkészítettek fejlesztési projektjei? Mivel a meglévő információk alapján úgy tűnt, hogy a kistérségekben elsősorban önkormányzati projekteket sikerült összegyűjteni, a tanácskozás arra a fontos kérdésre is kereste a választ, hogy vajon miképpen kíván ebben részt venni a helyi gazdaság, illetve mik a civilek szándékai?

A konferencián bemutatott tizenkét terv több szakmai csoportba sorolható. A kistérségre vonatkozó elképzelésbe illeszkedik a Csángó Zsuzsa építész által bemutatott natúr-kultúrpark projektje, valamint a tematikus utak megvalósíthatósági tanulmánya. A „Természet útjai”, a „Történelmi és kulturális örökség” és az „Aktív turizmus” elnevezésű utak a régió értékőrző, integrált projekt-csomagjaiként várnak megvalósításra a Keszthely-Hévízi Kistérségi Társulás bábáskodásával. A települési szabályozási, rendezési, tervek közé tartozik Zambó Terézia a keszthelyi történeti belvárosra vonatkozó elképzelése, amely az új önkormányzati vezetés stratégiájának egyik súlypontjához ad a közeljövőben friss és színvonalas kereteket, tömbről tömbre végig vizsgálva az értékes centrumot.

Konkrét javaslatokat fogalmaz meg több forgalmas, központi helyre vonatkoztatva, mint például a Fő tér, a Rákóczi tér, vagy a VOLÁN-telep környezete. Ugyancsak a Fő térhez kapcsolódnak Sánta Gábor építész tervei, aki több minden mellett mélygarázs építését javasolja. A Főtér a témája egyébként a keszthelyi önkormányzat a Balaton Fejlesztési Tanácshoz beadott pályázatának is.

Klie Zoltán hévízi főépítész a fürdőváros főbb fejlesztési irányait vázolta fel, visszatekintve a mintegy 200 esztendős településtörténet jelesebb állomásaira is. A nonprofit szervezetek fejlesztési projektjei közül a jelentősebbek: Vancsura Miklós a Szent András Kórház főigazgatója fejlesztési csomagok egész sorát mutatta be, köztük egy az úgynevezett „Norvég Alap”-hoz beadott pályázat anyagait. Elmondta azt is, hogy a Festetics és Reischl családok örökébe lépő kórház épületeinek megújulása, a terület átfogó rendezésével együtt folytatódik. Forstner Anna építész a Helikon Kastélymúzeum Kht. részére elkészített engedélyezési terveket tárta a nyilvánosság elé. Ezek a Festeticsek fenékpusztai barokk-klasszicista épületegyüttesének évek óta húzódó felújítási munkáihoz kapcsolódnak.

Érdekes és hasznos elképzelés a dr. Bercsényi Miklós professzor által, az Úsztatómajorba tervezett „Láprekonstrukciós” projekt. Az osztrák Phare CBC. forrásból készült terv a kiállító épület-komplexum mellett tanösvényt, élőhely-rekonstrukciót is tartalmaz. A profitorientált fejlesztési anyagok közül mindenképpen említést érdemel Zóka István a FlyBalaton repülőtér fejlesztésére, az ipari park, és a cargo-épület építésére vonatkozó tájékoztatója. Ezek a célkitűzések egyben a térség zászlóshajó-projektjét is jelentik.

Bár Lukács Beáta építész és Dancs Attila közgazdász videón bemutatták a Szigetfürdő projektterveit, ennek megvalósítását Keszthely új testülete azóta leszavazta. Jankovics Tibor két, nagy érdeklődéssel kísért idegenforgalmi fejlesztésről beszélt: a volt angolnatelep helyére tervezett 200 szobás wellness hotelről, illetve az úgynevezett Libás térséghez kapcsolódó elképzelésekről. Főként az utóbbinál érdemel figyelmet az a kérdés: mekkora egy adott terület és tágabb környezetének terhelhetősége, a férőhelyre, a beépítési fokra vonatkoztatva.

Mivel ezek mindegyike széles nyilvánosságot, szakmai és lakossági találkozók sorát igénylő téma, a Keszthely Térségi Vállalkozók Klubja Egyesület felvállalta, hogy december elsején, délután fél ötre újabb szakmai eszmecserére hívja az érintetteket a Városháza dísztermébe. Mindezt azért, mert ha nem sikerül időben dönteni a térségi, települési programozásról, és projektfejlesztésről, hiába a tetemesnek ígérkező uniós pályázati keret-összeg, a város és a kistérség elszalasztja a kínálkozó lehetőséget – véli a vállalkozói klub elnöke, a Zala Megyei Építész Kamara elnökségi tagja, Bubla Zoltán.

A Szociális Munka Napja alkalmából november közepén a fővárosi Duna Palota színháztermében megrendezésre kerülő kitüntetés-átadó ünnepségen Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter szakmai jutalomdíjban részesítette a keszthelyi Jordán Lászlónét, több évtizedes kiemelkedő és áldozatos szakmai munkáját elismerve.

A kitüntetett (az asztalfőn) minden idejét istápoltjaira fordítja.

A Keszthelyen nagy köztiszteletnek örvendő, a humánumból életpéldájával jeleskedő Ágnes asszonynak a szociális ellátás és gyermekvédelem területén, hosszú időn át kifejtett kimagasló és példaértékű munkássága elismeréséül, éppen tavaly ilyenkor adományozta a keszthelyi képviselő-testület a „Keszthely Város Szociális Ellátásáért” díjat.

Köztudomású, hogy a 13 éve életre hívott Szent Erzsébet Jótékonysági Alapítvány „mindenese” fáradtságot nem ismerve, idejét nem kímélve tesz a városban élő szegények, hajléktalanok sorsának, életkörülményeinek jobbra fordításáért. Éjjel-nappal emberfeletti erővel küzd a rászorulókért.

Mint azt a hátrányos helyzetűek meleg lelkű istápolója elárulta télvíz idején különösen nehéz feladat vár rá és lelkes segítőire. A szakember a helybéli hajléktalanok számát mintegy 25-30 főre teszi. A városi kórház a krónikus betegségben szenvedő hajléktalanok közül csak rövid időre tud befogadni egy-egy embert, és az Egyesített Szociális Intézmény Georgikon utcai épületébe is csupán alig egy tucatnyian mehetnek. A Bakacs utcában található, gyakorlatilag éjjel-nappal nyitva lévő ellátóhely pedig hivatalosan nem számít a hajléktalanok befogadására alkalmas krízisközpontnak.

A komplex szociális ellátás része a naponta félszáz embernek készülő meleg étel kiosztása, a fürdési, tisztálkodási és mosási lehetőség biztosítása is. Az alkalmi munkát szívesen vállaló ellátottaknak mindig nagy segítség, ha meleg ruhához, tartós élelmiszerhez juttatják őket. Advent és karácsony időszakában szerencsére sok jóérzésű ember érzi úgy, hogy alázattal és nem haragvással, vagy kirekesztéssel kell a szegények felé fordulni.

Ágnes asszony nagyon boldogan újságolta, hogy számára éltető erőt jelent, hogy Keszthely szociális kultúrája magas színvonalon áll. A kitüntetett bízik benne, hogy a jóakaratú helyiek révén újból meghitt karácsonyt varázsolhat majd legalább száz pártfogoltja számára.

Kevesen tudják, hogy nap, mint nap használjuk azokat az iratgyűjtő mappákat, amelyeket Magyarországon a látássérültek készítenek. A megváltozott munkaképességű embereket többek közt egy szombathelyi cég foglalkoztatja, Keszthelyen és környékén most tizenkét főt. A vakok és gyengénlátók így már nemcsak az állami juttatásból kell, hogy megéljenek.

Iratgyűjtő mappákat hajtogatnak heti harminchat órában a Keszthely és környéki látássérültek. Szeptember 1-jén 12 munkaszerződést írtak alá a keszthelyi Esélyek Házában: Keszthely és környéki megváltozott munkaképességűeket alkalmaz bedolgozói munkaviszonyban egy szombathelyi cég, a Savaria Netpack Kft. Ők valamennyien látássérültek, és a Kistérségi Látássérült Egyesület szervezésében kerültek kapcsolatba ezzel a céggel. „Nagy lépes az, hogy a látáscsökkent társaink is munkához jutnak – mondja Maczucza Éva, a keszthelyi Esélyek Háza munkatársa –, így már nemcsak az állam által juttatott segélyből kell megélniük.”

Reményteli, hogy a cég tervei között szerepel, hogy 25 főig emeli a keszthelyi és környéki bedolgozó csoportjának létszámát. Jelenleg tehát 12 fő hajtogat mappákat, két újabb főt vettek fel a közelmúltban, hárman még döntésre várnak, és hamarosan még 10 fő csatlakozik a munkához Tapolcáról. Ők is, mint mindannyian otthon fognak dolgozni. Milics Jánosné, erősen látáscsökkent. Úgy döntött, hogy próbára teszi magát, és az elsők között csatlakozott a munkaprogramhoz. Ő keszthelyi lakásában dolgozik.

Nagyon szereti ezt a munkát, pedig nem tűnik egyáltalán egyszerűnek: ahogy a többiek, ő is félbehajtja a kartont, átfűzi a fémpálcát, behajtogatja a mappát a megfelelő méretre. Ezután következik a ragasztás, majd huszonötösével kell rendezni azokat, és 250 darabot kartonba csomagolni. Havonta átlagban 4000 mappát kell elkészíteni. Heti harminchat órát dolgozhatnak, egy kartonnyi dosszié meghajtása négy órát vesz igénybe. Mint mondják, időnként fárasztó ugyan, de boldogok, hogy pénzt kereshetnek, méghozzá mások számára is hasznos tevékenységgel.

Sporttagozat indul a jövő tanévben a keszthelyi Nagyváthy János Szakközépiskolában – hangzott el a bejelentés az oktatási intézmény november közepén tartott nyílt napján. Az intézményben az érettségi megszerzése mellett adottak a tárgyi feltételek az utánpótlás- és élsport nevelésére, ezért született döntés a jó tanuló fiúk-lányok körében várhatóan népszerű tagozat beindításáról.

A hetedikes és nyolcadikos diákok szüleikkel érkeztek a szakmacsoportok szerint öszszeállított bemutatóra, ahol az elvárt követelményekről is szó esett. A fiatalok a pedagógusok által szervezett szakma specifikus foglalkozásokon, bemutatókon vehettek részt. A sporttagozat megalakításához minisztériumi és városi segítséget is kapott az intézmény, amelyik szabványméretű kosárlabda pályával rendelkezik.

Egy kisebb edzőterem a gimnasztika végzésének is helyet biztosít. Az emelt testnevelési órák hozzájárulnak a diákok edzettségi szintjének emeléséhez, akik délutánonként a választott helyi szakosztályokban sportolhatnak. A régi szakok közül megmarad az egészségügyi, a környezetvédelmi, a vízgazdálkodási; az iskola megválik viszont az informatika oktatásától, hisz az, jövőre az Asbóth székhelyiskolában működik tovább.

A Magyar Tudomány Napján rendezett ünnepi ülésen adták át az év fiatal kutatója címet a Pannon Egyetem Georgikon karán. A kitüntetést Lukács Gábor, az egyetem végzős hallgatója nyerte el idén, az agrártörténelemhez kapcsolódó, kiemelkedő publikációs tevékenységéért.

A rendezvényen a fiatal generáció tudomány terén kifejtett munkájának fontosságát hangsúlyozták az előadók: dr. Müller Róbert, aki tavaly volt az év fiatal kutatója, valamint dr. Gáborjányi Ricárd és Radák Zsolt professzorok, illetve meghívott vendégként Havasi Bálint, a Balatoni Múzeum igazgatója. Az idei kitüntetett: Lukács Gábor végzős hallgató.

Az egyetemi kar gazdasági és társadalomtudományi tanszékén az elméleti és gyakorlati tapasztalatok mellett annak történeti, történelmi háttere felé is olyan figyelemmel fordult, amely lehetőséget adott az összefüggések felismerésére, és azok rendkívül színvonalas, jól hasznosítható publikálására. Kutatási területe a feudális nagybirtok gazdálkodási, szervezési és vezetési gyakorlata a XVIII. század végén.

Ebben a témában megjelent munkái alapján tartották érdemesnek az elismerésre. A konferenciákon tartott előadásait összegző kiadványok, könyvekben, folyóiratokban fellelhető írásai mellett hamarosan megjelenik dr. Kocsondi Józseffel és dr. Szabó Istvánnal közös munkája a Festetics-emlékülés teljes anyagával.

Kétnapos látogatást tett Hévízen a németországi Rhein-Hunsrück tartomány 29 fős delegációja. A küldöttség látogatásának elsődleges apropóját a régió turisztikai kínálatának megismerése, az aktív turizmus lehetőségeinek feltárása, valamint a gyógy- és wellness ajánlatok megismerése adta.

A Ryanair fapados légitársaság a London–Sármellék járatindítás kedvező tapasztalataiból kiindulva, ez év október 3-ától Frankfurt–Hahn-ból indított, immár heti rendszerességgel közlekedő járatot a sármelléki FlyBalaton repülőtérre. Ez alkalomból látogatott Magyarországra a Frankfurti Német Tartományi Régió képviseletének küldöttsége. Gilány László, a Rhein-Hunsrück-i Regionális Gazdasági Tanács elnöke, valamint a Magyar Köztársaság düsseldorfi főkonzulja, Nagy Mária vezetésével a helyi gazdasági és politikai élet meghatározó képviselői érkeztek Hévízre.

A delegációval a Hévíz Turizmus Marketing Egyesület a turisztikai lehetőségekről és a rendszeresen közlekedő gépek optimális kihasználhatóságáról tárgyalt. Kepli József, a marketing egyesület menedzsere elmondta: a reptéri forgalom szempontjából a heti háromszor, (kedd, csütörtök és szombat) érkező járat éves szinten mintegy 40.000 utast hozhat majd a reptérre.

Elsődleges becslések szerint a kedvező jegyáraknak is köszönhetően, ez akár 60–70.000 vendégéjszaka többletet is generálhat közvetlenül a régióban. A járat azért is érdemel megkülönböztetett figyelmet, mert a hagyományosan német orientál beutazó piac számára egy újabb – immáron nem charter forgalomhoz kötött –, hanem menetrend szerinti légi összeköttetés jön létre a régió és Németország egyik legdinamikusabban fejlődő repülőtere között.