Címlap

A hazai millenniumi ünnepségek sorában június 10-én Keszthely ünnepelt. Az ünnepség már előző este a polgármesteri hivatal dísztermében megkezdődött, ahol dr. Szabó Imre, Keszthely polgármestere fogadáson köszöntötte a meghívott külföldi delegációk résztvevőit, így a németországi Boppard, a szlovákiai Lőcse, a szlovén Piran, a lengyel Stary Sacz és a svéd Lerum küldöttségét. A fogadást követően a millenniumi nap előestéje az evangélikus templomban megtartott hangversennyel folytatódott, ahol Nagyné Szeker Éva lelkészasszony üdvözölte a külföldről érkezett vendégeket, majd Mária Gorges operaénekesnő és Mátyás István orgonaművész adott koncertet.

A hónapok óta tartó előkészületeknek köszönhetően az ünnep rangjához méltóra sikeredett, hiszen a feldíszített város lakóinak apraja-nagyja felekezeti és politikai elkötelezettségtől függetlenül együtt készült erre az ünnepre, s együtt tisztelgett ezeréves múltunk emléke előtt. Nemeskürty István átadja a millenniumi zászlót Keszthely polgármesterének.l

Nemeskürty István átadja a millenniumi zászlót Keszthely polgármesterének.l

A város főterén az erre az alkalomra felállított emelvényen tartott ünnepi szentmisén ott voltak az egyházak és a felekezetek vezetői, s ott foglalt helyet Nemeskürty István, a magyar millennium kormánybiztosa és Katona Kálmán, a közelmúlt közlekedési minisztere a város vezetőinek társaságában. A szentmisét dr. Léber Mihály, a Magyarok Nagyasszonya Plébánia kanonok plébánosa celebrálta László atya közreműködésével. A szentmisén igét hirdetett Kuti Géza református és Nagyné Szeker Éva evangélikus lelkész is. A szertartáson a Helikon Kórus mellett közreműködött a Kis Szent Teréz plébániatemplom, az Egry és a Szendrey iskola, valamint a Vajda gimnázium énekkara is. Ünnepi beszédében Nemeskürty István szólt nemzetünk történelmi múltjáról, kiemelve abból Keszthely szerepét, s a városhoz kötődő történelmi személyiségek emberileg és politikailag is korszakokat meghatározó életútját. Felidézte a Festetics György helikoni hívó szavára érkezett magyar költők emlékét, majd így folytatta: „Az, hogy ennyien összegyűltek Keszthelyen, az nem csak Festetics grófnak volt köszönhető, hanem Keszthely egész lakosságának. Soha ne feledjük el, hogy egyetlen uralkodó, vezető, kormányfő sem boldogulhat a nemzet közös támogatása és akarata nélkül.” A zászlóról szólva elmondta, hogy a zászló fogalmát éppen Nagy Lajos király hadvezérei – köztük Lackfi István – terjesztették el az akkoriban megalakuló bandériumok – zászlóaljak létrehozásával, s így minden vezér kialakíthatta saját zászlajának jelképeit. Ezt követően adta át a kormánybiztos dr. Szabó Imrének, Keszthely polgármesterének a millenniumi zászlót, amelyet megáldottak és megszenteltek az egyházak képviselői. Az ezer éves múltat jelképező zászlóra Nagyné Szeker Éva, evangélikus lelkészasszony, mint zászlóanya kötötte fel a szalagot. Leleplezik Lackfi István lovasszobrát.

Szoboravató beszédében Katona Kálmán szólt a városhoz való személyes kötődéséről, s a városalapító Lackfi István nádor történelmi szerepéről, majd dr. Szabó Imre polgármester társaságában leleplezte Kalmár Katalin szobrászművész alkotását: Lackfi István lovasszobrát. A délelőtti program után dr. Szabó Imre a város nevében a Helikon Kastélymúzeum konferencia szárnyában megtartott díszebéden látta vendégül a meghívottakat, ahol köszönetet mondott mindazoknak, akik a millenniumi ünnepkör előkészítésében segítő kezet nyújtottak Keszthely városának. Délután az intézmények „Nyitott kapuk” címmel rendezett kiállításokkal, irodalmi összeállításokkal, vetélkedőkkel és sportrendezvényekkel várták az érdeklődőket. Az est a város központjában megrendezett kulturális bemutatók, majd az ezt követő utcabál jegyében zajlott, s éjfélkor tűzijátékkal zárult Keszthely millenniumi napja.
Kép és szöveg: Cservenka György

Június 11-12-én tartották Alsópáhokon a falunapi rendezvényeket, amely ezúttal annyiban tért el a hagyományostól, hogy átadták a település zászlóját is.
Délelőtt szentmisével kezdődött a program; a zászlószentelés után Lázár László polgármester vezetésével az általános iskola tornatermébe mentek az esemény résztvevői, ahol ünnepi falugyűlés keretében emlékbeszédet mondott dr. Szántó Endre, a hévízi önkormányzat művelődési irodájának vezetője. A millenniumi zászlót Harrach Péter szociális és családügyi miniszter adta át, aki köszöntő szavaiban örömét fejezte ki, hogy a jeles eseményre pünkösd napján kerülhetett sor, s hogy nemcsak a falu, a családok ünnepelhetnek. Az emlékszalagot Kis Lászlóné zászlóanya, a helyi GESZ vezetője kötötte fel a zászlóra.
A közös ebéd után játszóteret avattak, a sportpályán pedig kezdetét vette a hagyományos műsor: volt rendőrségi és mentős bemutató, közös műsort adtak az általános iskola táncosai és a Családi Klub Asszonykórusa.
Az ünnepség másnap a nemesboldogasszonyfai faluházban folytatódott. A kora délután megtartott ünnepi falugyűlés után a Georgikon Néptáncegyüttes adott műsort, majd borversenyen mérettek meg a környék termelőinek borai.

A fejlődésnek ez az iránya sem a városlakók érdekeit nem szolgálja, sem a helyi értékek védelmét nem biztosítja, sőt, ezen értékek elvesztését eredményezi. A szervezetek arra kérték az önkormányzatot: a településrendezési feladatok megvalósítása, a természeti és környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében rendeljen el a város közigazgatási területére változtatási tilalmat az új településrendezési tervek elkészültéig. Az aláírók ettől a beépítési százalék túlzó növekedésének megállását, a város koncepció nélküli fejlődésének megállítását, a közlekedési viszonyok javulását remélik, illetve azt, hogy a mélygarázsok építésekor elmaradt környezeti és vízügyi hatásvizsgálatokat ezentúl az önkormányzat elvégezteti. A levélírók hangsúlyozták: a kérésüket aláírók száma tanúsítja, hogy Hévíz lakosságának nyolcvan százaléka egyetért törekvéseikkel.
A testületi ülésen született képviselői állásfoglalás értelmében a változtatási tilalom elrendelése nem szerencsés, miután az azt is jelentené, hogy Hévízen egyáltalán semmit nem lehetne építeni. Márpedig ez a fejlődés gátjává válna. A képviselők azonban egyetértettek abban: a telekösszevonásokat nem engedélyezik, szigorúan lépnek fel a beépítési százalék betartása érdekében.

Dr. Czoma László, a kastély igazgatójának üdvözlő szavai után Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke köszöntőjében elmondta: napjainkban a magyar irodalomnak több komoly kihívással kell szembenéznie. Az elmúlt tíz évben egyértelműen csökkent az irodalom presztízse, holott például a rendszerváltozásban vitathatatlan szerepe volt.
– Amíg a kommunista vezetőket érdekelte a hazai literatúra sorsa, addig sajnálatosan a ‘90 utáni politikai elit elengedte az irodalom kezét, nincs meg az az érdeklődés, elkötelezettség, ami amúgy természetes volna – fogalmazott az elnök.
Pomogáts Béla arra is felhívta a figyelmet, hogy az irodalom elvesztette a maga közönségét, amely egyrészt a könyvek példányszámának, illetve a kötetek árának is betudható. Másrészt tény, hogy a ‘60-as, ‘70-es évek kortárs irodalmában sokkal jobban teret kapott az akkori élet, a magyar valóság, a realitás, mint ma.
Amint elhangzott, az írótársadalomnak meg kell küzdenie a szabadság és az elszegényedés kihívásával: igaz, hogy ma már nem cenzúrázzák a könyveket, azonban egyre kevesebb író él ezen alkotó munkájából. Aki mégis, az sem a magyar, hanem a külföldi könyvkiadások után kap megfelelő honoráriumot. Az elnök szerint a hazai könyvpiac 4,8 milliárdos bevételéből nem csupán 10, hanem 20 százalékot kellene visszaforgatni a mai szépirodalom javára.
Monostori Imre, az Új Forrás főszerkesztője vitaindító előadásában megállapította, hogy a XX. századi szépirodalom olvasottsága csupán 17, magyar szépirodalomé mindössze 3, a versesköteteké 2 százalékos. Úgy vélte, tartani lehet az irodalom szellemi beszűkülésétől, mivel újra megjelentek az úgynevezett érték- és irányadó körök.