Krónika

A keszthelyi képviselő-testület legutóbbi ülésén kitüntetések átadására is sor került.Dr. Szabó Imre polgármester bevezetőjében kitért arra, hogy egy-egy közösségben – s ez alatt érthetünk egy települést, várost is – mindig vannak olyan személyek, akik az átlagosnál többet tesznek a közért, s őket nem elég csak észrevenni, hanem fáradozásaikat illik elismerni. Ezúttal a május 30-án született döntés alapján a testület a „Keszthely Város Díszpolgára” címet dr. Réthelyi Jenő nyugalmazott főorvosnak, és dr. Kovács József nyugalmazott egyetemi tanárnak adományozta.

Dr. Réthelyi Jenő 1955 óta él Keszthelyen. 1975-ig – nyugdíjba vonulásáig – a városi kórház röntgen szakorvosa, illetve főorvosa volt. A betegek, valamint az orvosszakma által is elismert kiemelkedő szakmai tevékenysége mellett évtizedeken át jelenleg is a város kulturális közéletének meghatározó személyisége. Alapítója és elnöke a Tájak – Korok – Múzeumok Egyesület keszthelyi csoportjából 1984-ben létrehozott Kőrösi Csoma Sándor Klubnak, amely csaknem 200 fős tagságával, rangos és rendszeres rendezvényeivel a város legjobban működő civil szervezete. Együtt a kitüntetettek.

Széleskörű érdeklődésének megfelelően az 1960-as évek óta tart magas színvonalú ismeretterjesztő előadásokat a legkülönbözőbb tudományterületekről. Szakmai irodalmi munkái számos orvosi szakmai lapban kaptak publicitást. Ma is számos közéleti funkciót tölt be: a Keszthely-Delden alapítvány kuratóriumának tagja, és tiszteletbeli elnöke. Megalakulása óta tagja a Vári Andor-Díj Alapítvány kuratóriumának, ugyancsak alapító tagja és elnöke a Keszthelyi Öregcserkészek Baráti Körének. Feleségével együtt részt vett a Keszthelyi Nagycsaládosok Egyesülete alapításában. Keszthelyi tartózkodása óta fotózza a környék keresztjeit, kőfaragó munkáit; az „Útszéli keresztek Keszthely környékén” című dolgozatát az Ethnographia folyóirat is közölte. Eredményes munkásságát számos kitüntetés fémjelzi.
Dr. Kovács József nyugalmazott egyetemi tanár 1953-ban került Keszthelyre, ahol – a Pannon Agrártudományi Egyetem keretein belül – a sertéstenyésztéssel kapcsolatos kutatásokkal kezdett foglalkozni. Megszervezte a fehér hússertés-törzstenyészetet; a keszthelyi állományból kikerült szaporító anyag az ország egész területén elterjedt. 1956-ban elindította a sertésteljesítmény-vizsgálatokat a keszthelyi kísérleti gazdaságban. 1969-től a PATE állattenyésztési tanszé- kének irányítására kapott megbízást, e feladatát 29 évig látta el. Megszervezte a sertéstenyésztési szakmérnök-képzést. Tudományos és oktatási munkája során mind a hazai, mind külföldi kapcsolatai kiterjedtek. Gyakorlati és tudományos munkájáért számos kitüntetésben részesült.
A díszpolgári címek átadását követően „Keszthely Városáért” kitüntetést adott át a polgármester Puskás Sándor nyugalmazott városi tűzoltóparancsnoknak, aki 1950 óta állt a keszthelyi parancsnokság élén, 1969-1970 között a Veszprém megyei parancsnok-helyettesi posztot is betöltötte; 1987-ben alezredesként ment nyugdíjba. Az elmúlt évtizedekben igen aktív közéleti tevékenységet végzett: tagja volt a Városi Tanácsnak és az ügyrendi bizottságnak, alapítója és több éven át szerkesztő riportere a Városi Televíziónak. 1979-ben szervezte meg a Rádiósok Nyugat-dunántúli Szervezetét, 1982-ben alapító tagja, társelnöke, ma elnökségi tagja a Rádiósok Országos Egyesületének. Alapítója, ma elnöke a Dr. Nagy Endre Vadásztársaságnak és Klubnak. 1990-ben létrehozta a Balatoni Rádiós Segélyszolgálatot. Több írása jelent meg a tűzoltással kapcsolatban, TIT-előadó, és az agrártudományi egyetem meghívott előadója. Kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét több rangos kitüntetéssel is elismerték már.
E kitüntetés után a polgármester „Keszthely Város Szolgálatáért” kitüntetést adott át dr. Ihászné Komáromi Évának, aki a polgármesteri hivatal dolgozója, és 1988 óta az igazgatási osztály szabálysértési ügyintézője; Várhelyi Ferencnének, az Egészségügyi Alapellátási Intézet munkatársának, aki védőnői munkáját végzi lelkiismeretesen, nagy szorgalommal és példamutatóan magas színvonalon; Unger Mihály Sportirodavezető-helyettesnek, aki a Sportirodánál – illetve annak elődjeinél – végzett munkája mellett kiemelkedő érdemeket szerzett Keszthely város röplabda-sportjának fenntartásában, fejlesztésében.

A májusi keszthelyi képviselő-testületi ülésen Zemankovics Ferenc, a jogi bizottság elnöke interpellációt nyújtott be.
A képviselő azt kifogásolta, hogy az üléseken lassan megszokottá vált, hogy az eredetileg tervezett napirendi pontok mellé az ülés kezdetekor felvesznek még jónéhányat, amelyeknek anyagát a városatyák már nem tudják megfelelően áttanulmányozni, kérdéses tehát, hogyan tudnak róla megfelelő döntést hozni. Zemankovics Ferenc szerint ez az eljárás megkérdőjelezi a bizottsági munka komolyságát is, hiszen – ezek szerint – a bizottsági értékelés megkerülhető. A bizottsági elnök konkrét példáként említette az áprilisi ülést, amikor a kezdéskor kiosztott plusz 12 előterjesztés között két nagyértékű ingatlan értékesítése is szerepelt; míg máskor például egy garázs eladását három bizottság is tárgyalja, ez esetben – egy 9.5 és egy 29 millió forintos ingatlanról van szó – nem volt idő arra, hogy bizottságok véleményezzék a területek értékesítését.
A képviselő azt is furcsállotta, hogy a vita egy bizonyos fázisában az egyik képviselő „elkezdett lefelé alkudozni az ingatlanbecslő által közölt árból”. Zemankovics Ferenc szerint elképzelhetetlen, hogy az ingatlanbecslő által közölt árat nem hogy nem versenyeztetik meg, hanem még inkább kevesebbet is akarnak kérni érte.
Dr. Szabó Imre válaszában megfogalmazta: maga sem tartja szerencsésnek, ha túl sok előterjesztés kerül sürgősséggel a testület elé, bizottsági megmérettetés nélkül; azonban ezek indítékai általában objektív szükségszerűségek, és ha a város érdekei megkívánják, kockázatai ellenére élni kell a lehetőséggel. A Zemankovics képviselő által konkrétan megnevezett két eset is ilyen volt: az ajánlattevők üzleti érdekei úgy kívánták, hogy ne kelljen még egy hónapot várniuk a testület döntésére, mert akkor beruházásukat másik településen valósítják meg – ez pedig az önkormányzat érdekeivel is ellenkezik. A polgármester rámutatott arra, hogy az ingatlanokat az értékbecslő által meghatározott értékben adta el a testület, és ezzel munkahelyteremtő, adófizetői bázist bővítő beruházásokhoz járult hozzá.

A Loire-vidék régió 1993 óta szervezi az Európa Körök elnevezésű programot francia-, olasz-, német-, írországi, és Ír köztársaságbeli testvérrégióiban. A Keszthelyi EIP koordinációjával ezúttal magyar fiatalok is részt vehettek a programban a balatoni régióból.
A diákoknak „Európa Sarkot” kellett kialakítaniuk iskolájukban, A magyar delegáció Strasbourgban.

rendszeres találkozókat kellett szervezniük uniós ismeretük bővítése, továbbadása céljából. Ezen túl európai dimenziójú pályamunkákat kellett készíteniük. Győztes produkciók kerültek ki Veszprém, Somogy és Zala megyei iskolákból egyaránt, és az eredménynek megfelelően Somogyból és Veszprémből 3-3, Zalából 4 diák képviselte Magyarországot Franciaországban.
Az utazás előtt a tíztagú magyar delegáció felkészítésen vett részt a Keszthelyi EIP-ben, ahol szó volt az EU történetéről, intézményeiről, döntéshozatali mechanizmusáról, az egységes pénzről. Cél volt egymás megismerése, a csoporttá formálódás, hiszen ez lehetett a későbbi siker alapja.
Nantes-ban, a Regionális Tanács épületében ülést tartottak az európai országokból érkezett diákok, ahol a demokrácia, a környezetvédelem, a közgazdaság és a társadalom, az ifjúság és Európa jövője témakörökben osztották meg egymással gondolataikat a résztvevők.
Meglátogatták a Francia Parlamenti Múzeumot, valamint Jean Monnet, Európa egyik alapítójának szülőházát, majd a Strasbourg-i Európa Parlamentben újabb munka várt rájuk: 70 diák részvételével zajlottak azok az ülések, amelyeken a fiatalok belekóstolhattak a parlamenti munkába.

Kassainé Matolcsi Ildikó környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási szakember például rámutatott arra, hogy a felhalmozódó szemét a jóléti társadalmak gondja, és túl azon, hogy ronda, hogy jönnek rá a patkányok, rovarok, kezelése jelentős anyagiakat igényel. Ezt olcsóbbá tenni elsősorban úgy lehet, hogy kevesebb szemetet termelünk: nem agyoncsomagolt termékeket veszünk, és csak annyit vásárolunk, amekkora mennyiségre valóban szükségünk van. A szakember azt is elmondta: a szelektív hulladékgyűjtés nem jelenti azt, hogy olcsóbb lesz a szemétszállítás. Ennek az előnyei hoszszú távon érvényesülnek, elsősorban a környezetvédelmi szempontok azok, amelyek igazán indokolttá teszik a bevezetését.– Ezzel a módszerrel a gyerekeinknek spórolunk pénzt, és nekik hagyunk nagyobb életteret – mondta Kassainé Matolcsi Ildikó.
Bérczes Viktória környezetvédelmi szakértő is ezt erősítette meg. Beszélt arról, hogy régen nem ismerték a hulladékot, mivel csak természetes anyagokat használtak, amelyekből a felesleg is szépen elbomlott. A hulladék fogalma az ipari társadalommal együtt jelent meg, így a műanyag csomagolóanyagok, amelyek legfeleslegesebb szemét kategóriájába tartoznak.
– A „használd és dobd el” szemlélet vezetett oda, hogy az emberek ma már az élő állatokat, sőt, elképesztő esetekben a gyerekeiket is kidobják; amiben most élünk, az egy „eldobható társadalom”. A zöldek által elképzelt új társadalom nem mennyiségi, hanem minőségi fejlődésbe vezeti az embereket, hiszen a hulladékot legelőször a keletkezésénél kell „megfogni” – így Bérczes Viktória.

Az Interfruct 1991-ben nyitotta meg első Cash and Carry raktáráruházát, jelenleg 15 áruháza van. Zalaegerszegen július 6-án nyílik a cég 16-ik áruháza. A 300 millió forintos beruházás közel három hónap alatt készült el. A közel 4 ezer négyzetméteres alapterületen az árukínálat közel 5 ezer termékből áll, minden megtalálható, amelyre egy élelmiszerüzlet vagy egy vendéglátóipari egység ellátásához szükség lehet. A zalaegerszegi áruház az Interfruct hagyományosan alacsonyan árainál is kedvezőbb nyitóárakkal, árubemutatókkal és kóstolókkal várja vásárlóit.

Amint azt a bizottsági elnök elmondta, a közelmúltban megtörtént a szerződéskötés a kiválasztott lebonyolítóval, a VESZPRÉMBER-rel, és további két fontos financiális döntés megteremtette a továbblépés valódi alapját: az egyik a Parlament által elfogadott 445 millió forintos címzett támogatás, a másik a Zala Megyei Területfejlesztési Tanács részéről megítélt 15 millió forint.
Bubla Zoltán beszámolója szerint a VESZPRÉMBER július elején indíthatja a kivitelezői tendereztetést. A további sürgős lépések közül az első a győztes kivitelezővel megkötendő szerződés kapcsán a végleges pénzügyi ütemezés elkészítése, a banki hitelszerződés és a Magyar Turizmus Rt-vel kötött kamattámogatási szerződés módosítása. A beruházás a tervek szerint ősszel elkezdődik.

Szász Endre festmények

Az Aqua Hotel konferenciatermében nyitották meg a közelmúltban a Szász Endre Galéria és Kiállítótermet. A tárlaton Szász Endre és Hajdu Katalin, valamint Bér Rudolf, Cziráki Lajos, Galambos Tamás, Mácsai István, Nagy Gábor, Orosz János és Szentgyörgyi Kornél munkáit mutatták be a közönségnek. A megnyitón bevezető köszöntőt mondott dr. Feledy Balázs művészettörténész, a Budapesti Vigadó-Galéria vezetője. A köszöntőn Dévai Nagy Kamilla előadóművész működött közre. A kiállítást Vértes Árpád, Hévíz polgármestere nyitotta meg.A galériában kiállított festmények a keddi napok kivétel a hét minden napján megtekinthetők.