Ellentmondásos fejlődés

Gyenesdiás jövője biztosított

650 ingatlan van külföldi tulajdonban

Ellentmondásos fejlődés

A legnagyobb teher az infrastruktúra kiépítése ezekre a területekre. A több, mint 600 hektárnyi terület bevonását többek között a balatoni regionális terv felelős készítői is negatív példaként emlegetik. 1995-ben a belterületbe vonással sikerült kikerülni azt a törvényt, miszerint külföldiek nem vásárolhatnak külterületi ingatlant. Az önkormányzat viszont akkor nem számolt azokkal a terhekkel, amelyeket az utak kiépítése jelentett. 1995-ben mintegy 80 millió forint volt a község évi költségvetése, ez az összeg mára elérte a 160 millió forintot.
– Ebből az összegből az intézmények fenntartásán túl új beruházásra, fejlesztésre mintegy 8–10 millió forint marad – mondja Bartha Gábor képviselő, a pénzügyi bizottság elnöke. – Ez az összeg a település 25 négyzetkilométerét és a 100 kilométernyi úthálózatát figyelembevéve majdnem a nullával egyenlő. Azon dolgozunk, hogy ha már megvan ez a seb, akkor apránként bekötözgetve gyógyuljon. Kisebb utak nyitását meg tudjuk oldani, a vízbekötést pedig az adott térség lakói oldják meg, kisebb társulásokat létrehozva saját zsebből. Szerencsés Cserszegtomaj, mert a közműkezelők – DÉDÁSZ, DRV, MATÁV – vezetőivel önkormányzati kezdeményezésre sikerült leülni és tárgyalásokat folytatni, s el kell mondjam, nagyon pozitívan kezelik az itteni kéréseket. 
Az 1860 lakosú településen lassacskán gondot jelent a vízhálózat továbbépítése, hiszen az eddigi bekötések nem egy fejlesztési tervre alapozva kerültek kiépítésre, hanem egy-egy építkezésnél a meglévő szakaszt vitték tovább. A gerincvezetékek meglehetősen elhasználódtak, a cseréjük – pénz hiányában – megoldhatatlan problémának látszik, így fennáll annak a veszélye, hogy a hálózat keresztmetszete nem bírja a további terhelést és kimerül. A már említett 600 hektárnyi terület vízellátása jelenleg megoldhatatlan gondot jelent. A DÉDÁSZ a vár építése okán telepített egy új trafóállomást a térség ellátására, ám ennek a kapacitása is véges. Ezzel együtt a községben a villanyellátás 100 százalékos, a vízellátás is megközelíti ezt az értéket, a gázzal viszont csak a község 40 százaléka van ellátva. Az önkormányzat döntött arról, hogy csatlakozik a Keszthely-Kertváros – Cserszegtomaj szennyvízprogramjának első üteméhez. Bár korábban anyagilag nem volt biztosított a csatlakozás feltétele, az elmúlt évben sikerült ezt megteremteni. A beruházás elkezdődött, s a település központi részén már kiépítés alatt van. Ugyancsak elkezdődött a község hévízi oldalán a szennyvízberuházás, amelyet Rezi községgel közösen készíttetnek, ez mintegy 1,5 milliárdos program, s ehhez adott pályázati lehetőségeket is igénybe vesz az önkormányzat. 
A község iránt még 1988 körül kezdtek érdeklődni a külföldiek, s a rendszerváltozás után megteremtődött a jogi feltétele is az ingatlanvásárlásnak. Jelenleg mintegy 650 ingatlan van külföldiek tulajdonában, s a legnagyobb gondot a nyelvi különbözőségben kell keresni, ugyanis a vételi szándékot követően az eladó nem hívja fel a vásárló figyelmét a víz, a villany, a gáz elérhetetlenségére, a külföldi pedig elvárná, hogy az önkormányzat oldja meg ezeket a problémákat. Utólag ezek a helyzetek számtalan konfliktus forrásává válnak. A község a látszólagos szétszórtsága ellenére is lassan szépül. A beépítések során már régebben is törekedtek arra, hogy a természeti környezet megmaradjon. A közterületeket igyekeznek a lakókörnyezethez igazítani, s a közelmúltban került felavatásra a Kertvárosban is kiállító Lénárd Gábor szobrász fából készült Szent Flórián szobra. A községben működik a Szabad Művészet Alkotótábor Alapítvány Takács Ferdinánd és Lénárd Gábor vezetésével. Az alkotótábornak már jelentős múltja van, az idén 10. alkalommal nyitja meg kapuit két hétre a vendégművészek előtt.
Cserszegtomaj eddigi vonzerejét tovább erősíti az augusztus 20-án megnyíló vár, amely az idegenforgalmi látványosságon túl számtalan programot kínál az érdeklődőknek. A tulajdonos-várkapitány Tóth László régi álmát valósította meg, amikor a megvásárolt egykori Festetics-présház melletti dombra felépítette a várat, amely tulajdonképpen egy várszínház. Az építkezés lassacskán a végéhez ér, s már elkészült a vár alatti hatalmas borospince is, ahol az ország szinte minden tájegységének különböző évjáratú borai találhatók palackozva. Tóth László vendéglátói és borászati gyakorlata évtizedekre tehető, hiszen az európai hírű szigligeti pincéjét államfők sokasága látogatta már meg. A vár mellett felújításra került az egykori Festetics-présház is, amelyben egy megfestett legenda is életre kel, bor fakad majdan a falból, s a pince már most is látványosságszámba megy, hát ha még megtelik élettel. A vár közvetlen közelében a térségből átmentett és felújított füstöskonyhás boronaház áll a hozzá tartozó melléképületekkel – és még harangláb is van. Mindez idegenforgalmi vonzerejével sok évre meghatározhatja a község jövőjét, és indukáló hatással is bír. A várható autóbuszforgalom miatt az önkormányzat vállalta magára az oda vezető út kiszélesítését, s ehhez a megyei területfejlesztési tanácstól útpályázaton nyertek 6 millió forintot.
Cserszegtomajon feldobódtak a korábban szunnyadó lehetőségek, s az ott meglévő kulturális és szellemi haszon évtizedekre meghatározza a település jövőjét.

Cs. Gy.

vissza az elejére

A titok a folyamatosságban rejlik

Gyenesdiás jövője biztosított

– Sikerült-e megteremteni az új hivatal építésének anyagi hátterét?
– Természetesen rendelkezünk egy nagyobb saját forrással – mondja Szalóky Jenő –, s időközben a Zala Megyei Területfejlesztési Tanácstól 15 millió forint összegre ígérvényt kaptunk. A hiányzó összeget, ami a berendezés árát is magában foglalja, hitelfelvételből pótoljuk. Ezen a héten dönt a testület a hitelfelvétel mértékéről, ez mintegy 30 millió forint lesz majd. Eredetileg az építkezést szakaszosra terveztük, de időközben rájöttünk, hogy sokkal célszerűbb és gazdaságosabb ezt egy ütemben befejezni. A beruházás teljes költsége megközelítőleg 163 millió forintot tesz majd ki. 
– Gyenesdiás évek óta folyamatosan szépül. Az új községháza építése mellett megmarad-e a település fejlődésének folyamatossága?
– Már a tervezés folyamán úgy döntött a testület, hogy a folyamatosságot biztosítani kell, tehát nem maradhatnak el a virágosítások, az apróbb beruházások, tervezések, amelyek egy község életében a folyamatosságot biztosítják. Amit egy Európa szemének kitett településen el kell végezni, azok a munkák nem állhatnak meg egyetlen nagy beruházás miatt sem. Így az idén is kicserélünk két buszmegállót és folytatjuk a csatornázást is. A belvízelvezetés kivitelezésének a tervezése is folyamatban van, s már most készülünk a következő 5–6 éves programra, amelynek során rendbe kívánjuk tenni a község útjait, belvízelvezetését, folytatjuk majd a járdaépítést, és még sorolhatnám, ezeknek a tennivalóknak a tervezése is folyamatban van. 
Gyenesdiás lakosainak száma ma már meghaladja a 2800 főt, s így Zalakomár után a megye második legnagyobb községe, s a települések nagyságában a 10. helyen áll. Az idegenforgalomból élő község vezetése a szobakiadók szövetségével közösen merész lépésre szánta el magát, ugyanis a kurtaxa mértékét az eddigi 170 forintról 250 forintra emelték. A drasztikusnak tűnő 47 százalékos emelésből és az állam által hozzáadott 2 forintokból befolyó összeget tabuként kezelik, hiszen a testület döntése értelmében a befolyt összeget kizárólag a község útjainak rendbetételére és a belvízelvezetésre fordíthatják. Ebben az évben várhatóan mintegy 5 millió forint többletbevétel keletkezik, amihez a jövő évben jön az állami kiegészítés. Ez a folyamat két év után biztosítja, hogy 40-50 millió forint saját forrást biztosítsanak egy címzett támogatás elnyeréséhez, ami – természetesen ez feltételes mód – akár egy 4–500 milliós beruházási program megvalósítására is elegendő lehet. 
– Mennyire tartja be a lakosság az idegenforgalmi adó befizetési kötelezettségét?
– Nem panaszkodhatunk, bár teljes rend e téren soha, sehol nem lesz. Mi tíz évvel ezelőtt kezdtük meg a harcot, hogy meggyőzzük a szobakiadókat ennek fontosságáról, s e téren nagyon jó a kapcsolatunk a szobakiadók szövetségével. Bevontuk őket az előkészítések, a tervezések és a testületi döntések előkészítésének folyamatába, s így a lakosság is érzi, hogy a fillérekből hogy áll össze valami, ami fontos az egész község számára. Javul a fizetési morál, de még mindig van ebben tartalék, lehet még szigorítani az ellenőrzést.
– A Kereskedők útjának utolsó beruházásaként elkészült a Liget Plaza is. Gyenesdiásnak mit biztosít ez az értékesített terület?
– 1991-ben a rendezési tervben kerestük a lehetőséget a község bevételeinek forrására, mert az állami támogatáson kívül nem volt forráslehetőség. Az elmúlt 9 év során értékesítettük ezt a területet, az innen befolyó összeg biztosítja a hivatal építésének anyagi hátterét. A helyi vállalkozók több éves adókedvezményt kaptak, ez a kedvezmény most jár le, tehát 2001 elejétől ez az áruházlánc nagyon tisztességes – több milliós – adóbevételt jelent majd Gyenesdiásnak.
A község vezetése a lakosság bevonásával közösen dolgozik azon, hogy programok és lehetőségek kínálatával meghosszabbítsa a szezont. Már folyamatban van a horgászturizmus infrastruktúrájának megteremtése, s a strand nyitásának előbbrehozatalával, a szezonnyitóval, a borfesztivállal, a szüreti felvonulással és még számtalan rendezvénnyel kínálnak látnivalókat és programokat a vendégeknek. Emellett az alkotótáborok, a nyári színpadi rendezvények folyamatossága is biztosítva van. A gyalogos turizmust kedvelők szintén megtalálják a környező kirándulóhelyeket, ahol egyre kulturáltabb körülmények fogadják őket. Az új polgármesteri hivatalban kap helyet egy helyi tourinform iroda, amely egyebek mellett a térség látnivalóival és programjaival ismerteti meg a vendégeket.
A település területén mintegy 270 ingatlan, vagy telek van külföldiek tulajdonában, furcsa módon ezek közül több az üres terület, mint a beépített.
– Van itt olyan külföldi tulajdonos is, akinek 5-6 telke van, egyértelműen befektetési szándékkal vásárolta meg azokat. Elég nagy a mozgása a területeknek, hiszen van amelyiknek már a harmadik tulajdonosa van. Ennek ellenére az a jellemzőbb, hogy aki akár évtizedek során megszerette ezt a területet, az ide építkezik. Kevesebb a készen vásárolt épület, s ilyen esetben a felújítás során igyekeznek a helyi építészeti hagyományokat megőrizni. Az építkezés során a környezeti kultúrájuk követendő lenne, hiszen mindent rendben tartanak. A problémák elsősorban a befektető tulajdonosokkal vannak, akik nem törődnek a környezet tisztaságával, rendjével. Ugyancsak problémát jelent, hogy sokan nem értik az itteni beruházások folyamatát, azt, hogy egy ilyen nagyságrendű településen szinte minden a lakók filléreiből épült, a csatornázástól a közvilágításig. 
Természetesen Gyenesdiáson is vannak pozitív és negatív példák is, többen hozzájárulnak a község kisebb-nagyobb beruházásaihoz, s vannak, akik csak követelőzni tudnak. A jogi kapcsolattartás ugyancsak probléma, ám ez nem csak erre a településre jellemző. 
Egy bizonyos, Gyenesdiás lassan a Balaton északnyugati csücskének gyöngyszemévé válik, s ez az önkormányzat és a lakosság közös akaratának köszönhető, s az apró lépésenként történő haladás elve, a jövő tervezése biztosítja, hogy ez a folyamat ne álljon meg a jövőben sem.

Kép és szöveg:
Cservenka György

vissza az elejére