HÉVÍZEN VETT GYÓGYKÚRÁT HABSBURG OTTÓ
Október elejétől kéthetes gyógykúrán vett részt a hévízi Szent András Reumakórházban Habsburg Ottó, aki „úri délcegséggel” jelentette be a gyógyító intézmény Hetes Házában tartott sajtó reggelin, hogy 95 éves kora ellenére eddig még nem kellett igénybe vennie efféle kúrát.
Hévíz
örökön-örökké optimista díszpolgára, az Európai Parlament egykori vezető
képviselője a sajtó nyilvánosságát felhasználva, a fürdőváros jószolgálati
nagyköveteként kürtölte világgá, hogy a gyönyörű helyen, kedves és jóakaratú
emberek társaságában, a gyógyvíz és a kúra hatására sikerült új erőre kapva,
megfiatalodnia.
A Németországba történő visszautazása előtt tartott kötetlen beszélgetésen jelen volt fia, Habsburg György, valamint a gyógytelepülés polgármestere, a kórház főigazgatója és tiszteletüket tették a gyógyító intézmény vezetői is.
A 95. születésnapját novemberben ünneplő, kitűnő humorát folyamatosan megcsillantó politikus – mint érzékeltette – egész életében jó egészségnek örvendett, de közvetlenül a kúra előtt rossz állapotba került, ezért elvállalta, hogy ilyen hosszú időn keresztül egy helyben kell maradnia. A hatvan honi település díszpolgáraként is számon tartott Habsburg Ottó visszatekintett arra a harminc-negyven évvel ezelőtti történelmi időszakra, amikor egyedüli, magyarul beszélő tagként vett részt a strassburgi parlament munkájában.
Igaz, hogy őt az Európai Néppárt képviselőjeként delegálták a feladatellátásra, de ő mindig pártérdekeken felülemelkedve igyekezett a rábízott magyar ügyeket tisztességgel megoldani. Habsburg Ottó közelgő születésnapja alkalmából rövid számvetést készítve árulta el, hogy szűken számított családjához ma, vele együtt 38-an tartoznak, de a dinasztia nevét legalább 320-an viselik. A csak idén négy könyvét megjelentető „örökifjú” politikus a magyar-szlovák viszony rendezése kapcsán is elmondta álláspontját. Szerinte, az EU-n belül lévő országoknak meg kell felelniük a mindegyik tagállam számára kötelezően előirt jogi, politikai és egyéb normáknak.
Habsburg György édesapja válaszát kiegészítve jelezte: jelentős javulást hozhat, hogy év végén eltűnnek a határok a két ország között. Nagyon helyes volt Magyarország, a magyar pártok és az Európai Parlament erélyes reagálása a szlovák parlament Benes-dekrétumokat megerősítő határozatára.
A nagy formátumú Európa-politikus óriási aktivitással, és rendkívüli
szorgalommal tartotta be a gyógykúra minden előírását – árulta el kezelőorvosa,
dr. Szekeres László – aki szerint dr. Habsburg Ottó újra kitűnő egészségi
állapotban van.
Vértes Árpád polgármester megtiszteltetésnek vette, hogy a Páneurópa Unió
nemzetközi elnöke gyógyulásának helyszíneként éppen Hévízet választotta.
Dr. Hegedűs Lajos, a kórház főigazgatója is örömmel vette őexellenciájának a
konyhát, az egészségügyi szakszemélyzetet és a csodató hatásait érintő dicsérő
megjegyzéseit.
A Balatoni Fejlesztési Tanács elnöke szerint egy kézbe, központi irányítás alá kerülhet végre a balatoni vízi mentés. Suchman Tamás szeptember végén tárgyalóasztalhoz ült az érintett szakemberekkel, és úgy látta a gyors, hatékony segítség megadására tényleg mielőbb szükség van.
Államérdek, hogy a Magyar Tenger ne csupán Európa legszebb, de
legbiztonságosabb tava legyen. Ehhez nem elegendő a szlogeneket mormolni, hanem
mielőbbi, átgondolt változtatásokat kell végrehajtani. A vízi rendészet, a
katasztrófavédelem, a Balatoni Szövetség vagy akár egy ezekből összegyúrt új
egyesülés is az irányítói körbe kerülhet. Az ígéret szerint október végéig
kidolgozzák a hatékonyabb vízimentő-rendszer részleteit, és még novemberben a
kormány asztalára teszik, hogy a jövő évi költségvetésből sikerüljön elegendő
pénzt keríteni a kiemelten közhasznú feladat ellátására.
Bagyó Sándor, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata vezetője lapunk
kérdésére optimistán nyilatkozott a jövőről. A témafelelősök által egyeztetett
munkatervek már készen vannak.
A MEGSZORÍTÁSOK ELLENÉRE
A kormányzati megszorítások az élet minden területén megmutatkoznak. Így van ez a kultúrával, a művelődési intézményekkel is. Ám a szűkebbre szabott költségvetés ellenére Keszthely továbbra is izgalmas programokkal várta a turistákat és a város lakóit egyaránt. Cséby Gézát, a keszthelyi Goldmark Károly Művelődési Központ igazgatóját kérdeztük, mennyire nyomja rá a bélyegét a város kulturális életére az ország gazdasági helyzete.
–
Valamennyi intézményt rosszul érintenek a megszorítások. – mondja Cséby Géza. –
Ilyenkor a menedzsmentnek a költségvetés ismeretében át kell gondolnia a
terveket. Valamennyi felelős intézményvezető ilyenkor az intézmény státuszát, az
elért eredményeit, és a színvonalat védi a végsőkig. Olyan átcsoportosításokat
kell végezni, amelyek a legkisebb vérveszteséget okozzák, a fő működési formákat
megtartják, a közönség, pedig a lehető legkevesebbet veszi észre a
takarékoskodásból.
– Hogyan történt mindez az Ön által vezetett intézményben?
– Olyan változtatásokra került sor, amelyek esetében azért bízunk a közönség
megbocsátásában. Többek között nem volt nyáron kiállítás a Kossuth utca 28-as
épületben, mert ezeket átvittük a színházba. Így olcsóbban megoldottuk a
bemutatást és a kiállítások őrzését is. Tavaly nem emeltünk, de idén muszáj volt
a bérletek árát emelni, és egy előadással kevesebbet kellett a bérletbe építeni.
De a bérletsorozatunk így is megnyerte a közönség tetszését, mert a tervezett bevételeket sikerült teljesítenünk. Ez nem jelenti azt, hogy kevesebb előadást láthatnak a nézők a színházban, mert bérletszünetes előadások továbbra is lesznek. Az első ilyen előadásra október 16-án került sor, egy kedves, könnyed darab formájában. A Budapesti Fogi Színház adta elő a Szabin nők elrablását, Tahi-Tóth László főszereplésével. Nagy sikerű, teltházas előadás volt.
– A megszorítások árnyékában milyen szisztéma szerint választják ki az
előadásokat?
– Természetesen úgy, hogy ne legyen ráfizetéses. Egy bérletszünetes előadás vagy
nullbevételre fut ki, vagy hoz egy kis nyereséget is. Akkor vásárolunk meg egy
darabot, ha tudjuk, hogy nagy siker lesz. Ha ebben nem vagyunk egészen biztosak,
akkor a szereplő színház a bevétel 80 százalékát kapja, mi meg a 20 százalékot,
így biztosítva van, hogy nincs veszteségünk. Persze, igyekszünk olyan
előadásokat hozni, amelyek ismertek és ismert színészek a szereplők is.
– Mennyi figyelmet tudnak szánni a rétegigényekre?
– Úgy gondolom, hogy azért e téren sem állunk rosszul. A jazz rendezvényeink, a
Táncpanoráma mind rétegközönség igényeit elégíti ki. De tudomásul kell vennünk,
hogy a kultúrára jelenleg nem sok pénz van. Keszthely kis város, felelősen kell
gondolkodnunk, és a város pénzét olyan előadásokra költeni, amelyek minél több
embert érdekelnek. Vannak rétegrendezvényeink, de ezek nem lehetnek túlsúlyban.
Arra is büszkék vagyunk, hogy a megszorítások ellenére a jó színvonalú alkotó szakköreinket is fenn tudjuk tartani. Úgymint a fafaragó-, festő-, népi kismesterségek-, kerámia, kosárfonás szakköröket. Számos tanfolyamot indítottunk elsősorban a mozgásművészet területén, amelyek klubként is funkcionálnak. Fenntartottuk a sikeres ismeretterjesztő előadásainkat, bár ezeknél a jövőben valószínűleg pénzt kell kérnünk a közönségtől. Eddig ingyenesek voltak, pedig neves előadókat hívtunk, akiknek az útiköltsége, tiszteletdíja nem kis pénz. Valószínűleg a jövőben ezen a területen is bevételre kell szert tennünk.
– Keszthely üdülőváros, miben jelent ez másfajta elvárást egy kulturális
intézménytől?
– A leglényegesebb, hogy a szezonban, tehát nyáron folyamatosan műsorokat kell
szolgáltatnunk. Mégpedig olyan módon, hogy abba szinte beleütközzön a közönség.
Idén nagy sikerű rendezvényeink voltak a sétálóutcán, úgyhogy ezt mindenképpen
folytatni kell. Voltak táncos, zenés, verbális előadások, még hastánc is. A
turisták, és a helybéliek egyaránt nagy örömmel vették. Természetesen ehhez egy
sikeres pályázat is kellett, hogy meglegyen a szükséges gazdasági háttér.
– Lehet még a kultúrában szponzorokat találni?
– Igen, néha bankok, vállalkozók, esetlegesen magánszemélyek formájában. Főleg
azokból lesznek támogatók, akik maguk is benne vannak a kulturális mozgásban. Az
intézményünk kongresszusi központ is, tehát a bevételeink nagy részét a
terembérletek biztosítják. Ugyan két éve megfigyelhető, hogy szűkül a piac e
téren, mert a nagyobb konferenciák a fővárosban maradnak. Ez nekünk nem jó, de
ettől függetlenül is a bevételeink meghatározó része ebből származik.
Az pedig külön öröm, hogy a kulturális élet szervezésében megjelent a civil szféra is. Ez nem csak anyagi segítséget hoz, hanem sokkal színesebbé is teszi a palettát. Régóta szerveznek kulturális rendezvényeket a Nők a Balatonért Egyesület, és a Borbarát Hölgyek is. Új kezdeményezésként üdvözölhettük a nyáron a Festetics György Zeneiskola Baráti Köre koncertjeit, a Balaton-parton. Nagy sikerrel léptek fel minden szombaton, nagyon örülnék, ha ezt jövő nyáron is folytatni tudnák.
– Ezek szerint Keszthely szerencsés helyzetben van a kultúra területén…
– Nem véletlenül a Balaton kulturális fővárosa! Ezt nem mi, keszthelyiek
találtuk ki, hanem a szomszéd települések mondják rólunk, és ez azért kötelez.
Keszthelyen nagyon fontos a kultúra, 2005-ben az országban elsőként nyertük el a
„Kultúra Magyar Városa” kitüntető címet. Kötelez minket a múlt is, a Festeticsek
öröksége, az iskolavárosi múlt, a sok-sok híres magyar ember, aki itt született,
tevékenykedett egykoron.
Mindig vannak ilyen-olyan mélypontok, most éppen gazdasági mélypont. De kétségbeesni nem szabad, mert az mindennek a halála. Nap, mint nap megújuló erővel kell újat kitalálni, terveket szőni, és hozzá a gazdasági hátteret megtalálni. Ha ez sikerül, akkor elmondhatjuk, hogy egy picit mi is hozzájárultunk ahhoz, hogy e gyönyörű Balaton-parti kisváros még szebb legyen. Mint elhangz