Keszthely jövőjéért

Nehéz helyzetben a kórház

Keszthely jövőjéért

Az „Európa Zaláért – Zala Európáért” rendezvénysorozat részeként, az „50 év integráció 50 helyszínen” címmel futó országos programhoz kapcsolódva hívta meg Keszthely polgármestere a város lakóit, civil szervezeteit és vállalkozóit november derekán a Balaton Színház emeletére, hogy a „Konferencia és társadalmi egyeztetés Keszthely jövőjéről” rendezvény keretében az érintettek megismerkedhessenek a városfejlesztési tervekkel. Az európai értékek és politikák szemszögéből folytattak vitát a vártnál is nagyobb számban érkezett érdeklődők a szűkebb környezet modernizálásáról, illetve a helyi gondok megoldásáról.

A konferencia előadásai és prezentációi előtt köszöntőjében Pálinkás Róbert alpolgármester egyebek mellett azt emelte ki, hogy csak széles társadalmi egyeztetés után lehet és érdemes véglegesíteni a város életét hosszú távra meghatározó fejlesztési koncepciókat. A vezetők szeretnék olyan konszenzussal elfogadott fejlődési pályára állítani a várost, amely figyelembe veszi az itt élők visszajelzéseit. Ezt a célt szolgálták a konferencia lakossági, civil és vállalkozói fórummegbeszélései. Az alpolgármester a város által tervezett beruházásokról és az elmúlt évben a városért tett intézkedésekről is beszélt.

Mint mondta, racionalizálták a városi kiadásokat. Egy ÁSZ jelentés szerint a 20 ezer fős lakosságú városok között Keszthely volt az egyetlen, ahol nem kellett EU-s pályázatot ellenőrizni, mivel nem volt ilyen. A valódi fejlődés beindításáért, a közös stratégia kialakításának szándékával hozták létre a Keszthelyi Projektfejlesztő Műhelyt. A Fő tér összes kiemelt projektjét magában foglaló támogatási összeg 1,3 milliárdról indult, majd 650, később 540 millió forintnál állt meg a maximálisan megszerezhető pályázati összeg nagysága.

Az önkormányzat azonban kitart eredeti tervei mellet, és vállalkozások bevonásával akarja készre jelenteni a bruttó 1,5 milliárd forint összegűre becsült „mega projektet”. Pálinkás Róbert tájékoztatott a fedett piac kialakításának tervéről, valamint a sétálóutcai és Fő téri épülethomlokzatok felújításáról is.

Dr. Gajda Tibor, a Budapesti Kommunikációs Főiskola Európai Tanulmányi Központjának igazgatója a 2007–2009-es ágazati és regionális akciótervekben rejlő lehetőségekre és kihívásokra hívta fel a figyelmet előadásában. Az igazgató örvendetesnek mondta, hogy Keszthelyen a komoly és meggyőző stratégiai gondolkodás szándéka győzelmet aratott a pályázati sikertelenség felett kibontakozó aggodalmakon.

Országos összehasonlításban az NFT I. időszakában, szerinte mind a kistérség, mind a város csak szerény eredményeket tudott felmutatni. A húszezer fős lakosságú városok kategóriájában, a Balaton-part fővárosa az utolsó 10 között tanyázott. Pedig a lakosságszám pont ideális sok pályázati forrás elnyerésére. Intenzíven pályázni kell minden lehetséges pénz megszerzésére. Ez persze tele van nehézségekkel, mert sokszor a pályáztatói oldal sem tudja pontosan, mit is szeretne.

Sokszor hiányosak a kitöltési útmutatók, segédletek, űrlapkitöltő programok. Hamarosan viszont lökésszerűen érkeznek a pályázati kiírások, az ÚMFT keretében például hetente két új pályázat is megjelenhet. A jogszabályi gazdasági társadalmi környezet bizonytalansága tetten érhető abban is, hogy nehéz jól kalkulálni, mondjuk egy létesítmény fenntartási-működtetési költségeit.

Dr. Bődy Pál tudományos kutató az EU-s terület- és városfejlesztés stratégiai szemléletét vázolta. A Team Europe szakértője azon elveket szedte csokorba, melyek mentén elindulhattak az egyes integrált fejlesztési projektek, programok.

Németh Gábor városi főépítész ismertette, hogy a város birtokában van mindazon fejlesztési alapdokumentumoknak, amely a közép- vagy hosszú távú fejlesztések véghezvitelét szavatolják, de ezen túl az új pályázati struktúra megköveteli az integrált városfejlesztési stratégia elkészítését is. A stratégia kilenc részre osztja a várost, amelyeken belül sok szempontra figyelve körvonalazódnak a fejlesztési akcióterületek: a városrendezéstől, az építészettől, a műemlékvédelemtől kezdve a turizmusfejlesztésen át a közlekedés átalakításig. A fejlesztésekkel összhangban meghatározott projektek is fellelhetők a dokumentumban, amelyeket röviden az előadó is felsorolt.

Füzes Antal a helyi Forma Tervező Iroda építésze a Fő tér rehabilitációs projektjét ismertette. A centrumtér forgalom mentesítése, a közlekedési rendszer felülvizsgálata és a belvárosi gyalogoszóna kiterjesztése jegyében elkészült terveket ismertetve a szakember elmondta: különböző funkciókkal övezetekre bontanák a várost.

A Fő téri Szentháromság-szobor eredeti helyére kerülne vissza, a Kútház egy virágpiacot magában foglalva épülne újjá a déli tércsücsökben, melynek alapjai a terepszint alatt megvannak. Csak a Festetics- szobor maradna a helyén, a többi a teljesen körüljárhatóvá tett templom, rendház, gimnázium szigetszerű épületegyüttes mögötti, várkerti szoborparkba kerülne. A Fő tér egykori térarányait visszahozva szeretnék úgy bővíteni a várkertet, hogy annak zsákjellege megszűnjön.

A Fő tér alatt egy L-alakú, 200 autó befogadására képes, kéreg alatti, egyszintes, 500-600 millió forintba kerülő parkoló létesülne az OTP előtti, illetve a gimnázium sarkától induló be-, vagy lejárattal, lent kétirányú közlekedéssel. A gimi aszfaltos tornapályája parkká alakulna, helyette az iskola egy jobb, nagyobb méretű pályát kapna az udvar szintje alá süllyesztetten.

A kerékpárút hálózat és a Balaton-parti turisztikai fejlesztéseket Végh Szilárd, a helyi Városüzemeltető Kft. ügyvezetője sorolta fel. Az időközben nyertessé minősített bicikliút pályázat elnyerésével és a helyieknek és turistáknak egyaránt fontos biztonságos kerékpárutak megépítésével egy későbbi lapszámunkban foglalkozunk.

Zárszavában, illetve sajtótájékoztatóján Ruzsics Ferenc polgármester egyebek mellett azt hangoztatta: számos, reményt keltő, gazdasági sikerrel kecsegtető pályázatot sikerült az önkormányzatnak a közelmúltban beadnia. Politikai érdekektől és oldalaktól függetlenítve együttműködésre kérte fel a térség országgyűlési képviselőit, a döntéshozókat, hogy befolyásukkal, lobbi tevékenységükkel segítsék a jövőbeni fejlesztéseket, kiemelten a Fő tér rehabilitációs nagyprojekt pályázati sikerének megvalósulását.

vissza az elejére

DR. IFI FERENCCEL – SZOCIÁLIS KÉRDÉSEKRŐL

Nehéz helyzetben a kórház

A kormányzati szigorítások az élet minden területére begyűrűznek, így az egészségügybe is. Ez az a terület, amely mindenkit érint, és amellyel mindenki akkor találkozik, amikor a legkiszolgáltatottabb helyzetben van. Dr. Ifi Ferenc, a keszthelyi önkormányzat egészségügyi és szociális bizottságának elnöke, a kórház RTG osztályvezető főorvosa hivatása kapcsán is nap, mint nap látja a döntések következményeit.

– Melyek voltak a legfontosabb események 2007-ben a város szociális és egészségügyi életében? – kérdeztük dr. Ifi Ferencet.
– Az idei évben az egészségügyi és szociális bizottság nagyon megtisztelő feladatot kapott a képviselő-testülettől. Mégpedig, hogy dolgozzuk ki Keszthely város szociális lakásainak elosztási rendszerét. Szeretnénk a ránk bízott feladatot úgy elvégezni, hogy az hosszú ideig használható legyen, igazságos, mindenfajta szubjektív ítélettől mentes. Pontokkal értékelnénk a különböző életkörülményeket, amelyek alapján a lakásokat odaítéljük a rászoruló családoknak.

Nagy probléma azonban, hogy jelenleg nincsen üres szociális lakás a városban. Idén ugyan átadott az önkormányzat 12 lakást a Lőtéri utcában, de azok túlságosan kicsik, alig 30 négyzetméteresek. Maximum háromfős családokat költöztethettünk oda, tehát pont a legrászorultabbak nem tudják igénybe venni a lakásokat. Ezeknek a megépítése még az előző ciklus döntése volt, sajnos részben elhibázott lépés. Több mint 100 millió forintot kellett fordítani olyan lakásokra, amelyek nem a legégetőbb problémáját kezelik a városnak.

– Ezek szerint nagyobb szociális lakásokra lenne igény?
– Sajnos igen. Nagyjából 15-20 nagycsaládnak lenne szüksége szociális lakásra, mert nagyon nyomasztó körülmények között élnek. Úgy gondolom, hogy ez az egyik legsürgősebb feladatunk. A városvezetés már el is döntötte, hogy értékesítjük a bérlakásainkat, és a befolyt összegből olcsóbban megépíthető és fenntartható szociális lakásokat építünk.

– Mennyire érinti Keszthelyt a hajléktalanok problémája?
– Szerencsénkre nem nagyon, tíz fő alatt van a városban a hajléktalanok száma. Persze, ez is borzasztó, és velem az élen az önkormányzat kudarcként élné meg, ha valaki megfagyna télen, az utcán. Nekünk, keresztény gondolkodású embereknek kötelességünk gondoskodni az elesett emberekről, függetlenül attól, hogy milyen okok miatt kerültek oda, ahol vannak.

Mivel Keszthelynek nem kötelező hajléktalanszállót fenntartania, Zalaegerszeggel és Kanizsával keressük az együttműködést, hogy az a néhány rászoruló is kaphasson szállást. A város szociális problémáinak kezelésében nagyon nagy segítséget nyújt a Szent Erzsébet Alapítvány. Sok szegény ember kaphat náluk meleg ételt, tisztálkodhat, és legalább napközben emberhez méltó körülmények között élhet. Ezúton is köszönjük a munkájukat!

– Mit kell tudni a város ez évi egészségügyi helyzetéről?
– Az egészségügyi alapellátás területén szerencsénkre jó körülmények vannak. Nagyon aktív az alapellátási intézetünk, az EGALI. Pályázati pénzből most 1500 ember komplett szűrővizsgálatát tudjuk ingyen biztosítani. A háziorvo-sok jelölik ki a résztvevőket, tavasszal indul az akció. Sikeres emlőszűrési programunk is volt, minden eddiginél több asszonyt szűrtünk a háziorvosok, védőnők és az önkormányzat segítségével. Hat alkalommal indítottunk tömött buszokat a zalaegerszegi centrumba, volt, hogy egy nap 130 vizsgálatra került sor.

– Beszéljünk a kórházról. Nyilván nincs könnyű helyzetben az önkormányzat a kórház fenntartásával kapcsolatban, főleg, hogy nem súlyponti kórházról van szó.
– Változatlanul nagyon nehéz helyzetben van a kórház. Az önkormányzatnak azonban eltökélt szándéka, hogy megtartsa, hogy továbbra is jó kórházként tartsák számon, valamint, hogy az önkormányzat tulajdonosi pozícióban maradjon. A fennmaradást segítve azonban elképzelhető, hogy a jövőben gazdasági társaságként üzemeltetjük tovább. Ezt még át kell gondolnunk, de az biztos, hogy nem nézhetjük tétlenül a kórház gazdasági ellehetetlenülését, amit az ágyszám leépítések, és a teljesítményvolumen korlátozás hozott.

– Pontosan mit jelent az ágyszám leépítés azon kívül, hogy nyilván kevesebb a férőhely?
– A keszthelyi kórház 198 aktív ággyal működött. Ahhoz, hogy az intézmény gazdaságosan üzemeljen, hogy a gyógyítás jó színvonala garantált legyen, legalább 150 aktív ágy szükséges. Így tud az intézmény még annyi bevételt termelni, hogy fenntartsa a dolgozóit, a műszerkészletét.

Csakhogy az Egészségügyi Minisztérium 104-re csökkentette az aktív ágyak számát. Nincs más választásunk, az önkormányzatnak kell most átsegítenie a kórházat ezen a nehéz időszakon, ami reményeink szerint csak néhány hónapig tart. Talán a kormány belátja, hogy így tömegesen mennek majd csődbe a kórházak. Nálunk is el kellett már bocsátani több mint 30 dolgozót.

Nincs jutalom, nincs fizetésemelés, átlagot tekintve összegszerűen csökkent az alkalmazottak fizetése. Tizenegy évvel ezelőtt még 450 dolgozója volt a keszthelyi kórháznak, most azonban csak 300. Egyértelmű a túlterheltség. Azt hiszem, ennyire rossz helyzetben még soha nem volt a magyar egészségügy, mint a jelenlegi kormány alatt. Ez a káosz, az átgondolatlan megszorítások egyáltalán nem voltak indokoltak!

– Ön nem csak politikus, hanem orvos is, tehát nap, mint nap szembesül a helyzettel. Mit gondol, mi lett volna egy ésszerű döntés a jelenlegi gazdasági helyzetben?
– Sok mindent meg kellett változtatni, ezt aláírom. Amikor a korábbi egészségügyi miniszter azt mondta, hogy csökkentsük az ágyszámokat a helyi viszonyok szerint, a döntést ésszerűnek tartottam. A keszthelyi kórház esetében ez 150 aktív ágyat jelent. Így még bevételeket is tudtunk volna produkálni és a lakosságot is biztonsággal elláthattuk volna. De a 104 ágy elfogadhatatlan! És ami a legfájóbb, hogy a helyi sajátosságokat teljes mértékben figyelmen kívül hagyja. Ha a kormányzat nem lép vissza valamilyen módon ezektől az ésszerűtlen megszorításoktól a keszthelyi kórház mellett még nagyon sok másik is ellehetetlenül az országban.

vissza az elejére