Fókusz

A négy fiatal – Molnár Gergely, Molnár Szilárd, Magyari Tibor és Tasnádi Sándor – Nánássy Árpád Zajszintmérés a sétáló utcában Nánássy Árpáddal.

környezetvédelmi referens segítségével ismerkedett az önkormányzaton belüli szakirányú feladatokkal, a város problémáival.
Amint elmondták, a két hét alatt megismerkedtek Keszthellyel; látták az idegenforgalomból adódó pluszfeladatokat, és amint megállapították, e kisváros teljesen más, mint Budapest:
– Sokkal tisztább, rendezettebb – vélekednek egyöntetűen -, jól karban van tartva. A lakosok is sokat foglalkoznak a közvetlen környezetükkel, a zöldterületek gondozottak; megnéztük a piacot is, ami egy fővárosihoz képest egyszerűen ragyogó; Budapesten a Váci utcán nincs olyan tisztaság, mint itt, ebben a városban.
– El tudnám itt képzelni az életemet – mondta egyikük, véleményét summázva.
Nos, tessék, vannak még, akik így látják...

A keszthelyi színház felújításának ügyét mára már egyre többen érzik magukénak, s hosszú szünet után a parlament támogatását is elnyerő beruházás hatására elmozdulni látszik a holtpontról a Keszthely Város Színházáért Alapítvány anyagi bázisa is.

Az alapítványt 100 ezer forint alaptőkével a keszthelyi önkormányzat hozta létre még 1993-ban, s elnökéül az akkori kulturális bizottság elnökét, Tar Ferencet választották, aki a képviselői tiszteletdíját is az alapítvány javára utaltatta át. Jelen pillanatban mintegy 2,5 millió forinttal rendelkezik az alapítvány, ami részben a személyi jövedelemadók 1 százalékából, valamint magánadományokból folyt be.
– Az alapítvány célja természetesen nem a színház megépítése volt, – mondja Tar Ferenc – hanem az, hogy a felújítást, illetve az átépítést elősegítse. Az elmúlt 7 évben a nemes cél ellenére is alig történt befizetés az alapítvány javára, hiszen nem történt előremozdulás. Most, a parlamenti döntést követően szeretnénk felpörgetni az eseményeket, s ehhez adnak kitűnő lehetőséget az olyan rendezvények, amilyen a Keszthely Térségi Vállalkozók Klubja Egyesület által szervezett Mini koncert is lesz. Ma már az alapítvány és az egyesület közösen dolgozik azon, hogy a város színháza minél előbb betölthesse funkcióját.
Tar Ferenc elmondta, hogy az augusztus 12-i Mini koncerten kívül más rendezvényeket is szívesen vennének a kettős cél érdekében. Ugyanis a felújítás elősegítése mellett az egész régió társadalmát szeretnék megmozdítani, elkötelezetté tenni egy nemes cél érdekében. Augusztus 12-ére elkészül az a képeslap is, amelyet Somogyi Győző grafikus készít az egykori Uránia filmszínházról, s a képeslap bevétele is az alapítványt gyarapítja majd.
– Kérjük azokat a polgárokat, akik – akár személyes kapcsolataikon keresztül – hasonló rendezvények létrehozásában tudnának segíteni, keressék meg az alapítványt, vagy a vállalkozók klubját. Ugyancsak örömmel vennénk, ha a térség alkotói által felajánlott művekből rendezett aukció bevételével is gyarapíthatnánk az alapítvány tőkéjét, hogy a régóta hiányzó színházat mielőbb birtokba vehessék az itt élő emberek.
A Mini koncert rendezőcsoportja részéről Kámánné Bodó Edit elmondta, hogy Török Ádám és a Mini együttes 1970-ben egy nyáron át biztosította a keszthelyi és a térségben élő fiatalok számára a kikapcsolódást, s a mai középkorúak számára kellemes emlékek felidézését jelenti a koncert. Elkészültek a plakátok és a szórólapok, amelyekről kiderül, hogy a Mini együttesen kívül más vendégek is fellépnek ezen az estén a futballpályán felállított színpadon, így többek között a Favágó együttes, amelynek meghatározó egyéniségei Vágó István és Heilig Gábor.
– Nem egyszerűen egy koncertről van szó – mondja Kámánné Bodó Edit –, hanem arról, hogy egy éjfélig tartó együttléttel szeretnénk felidézni a hetvenes évek hangulatát, s ehhez mindenki, aki a szervezésben, a rendezésben részt vesz, hozzáteszi a maga plusszát. A vállalkozók biztosítják a standokat, ahol enni-innivalót is megtalál a vendég, a színpadi hátteret, a pályát ingyen biztosította a sportegyesület, s a személyzet is aktívan részt vesz a lebonyolításban.
A szervezés során ugyan akadt probléma is, elsősorban az, hogy – az egyeztetés hiánya(?) miatt – két másik koncert is lesz a térségben, de mindegyik más-más korosztálynak szól, így a Mini koncert rendezői bíznak a sikerben, abban, hogy augusztus 12-én, szombaton este fél kilenckor a keszthelyi futballpályán telt ház előtt zajlik majd a koncert, s ezáltal az alapítvány bevétele is jelentősen megnő majd, elősegítve a keszthelyi színház mielőbbi birtokbavéte- lét.

Keszthely millenniumi ünnepségének egyik kiemelkedő eseménye volt, hogy megnyílt a nagyközönség számára a hazánkban egyedülálló történelmi panoptikum, amelyet Hegedűs László alpolgármester avatott fel és ajánlott az érdeklődők figyelmébe.

A mintegy 300 négyzetméteres kiállítóteret zsúfolásig megtöltő érdeklődők a Családi Iskola zenekarának és versmondóinak, valamint a Vajda János Gimnázium versmondóinak műsorát követően hallhatták Wieber Mariann A hunok vezére Attila.

jelmeztervező, Balázs Béla díjas érdemes művész megnyitó szavait. A művésznő tervezte történelmünk nagyjainak ruháit, amelyet a MEKO jelmezstúdió valósított meg, s öltöztette fel a Zsengellér Miklós szobrászműhelyében készült figurákat.
A megvalósítás ötlete Török Tibortól származik, aki a Babamúzeum épületének boltíves, süveges mennyezetes alagsorát alakíttatta át a kiállítás céljára, hogy megfelelő történelmi miliőbe helyezhessék el az 1500 évet felölelő mintegy negyven kiemelkedő magyar személyiség figuráját. A jelmeztervezésen kívül számos – ma már többnyire kihalt – szakma képviselője vett részt a munkában, így többek között szűrszabó, papíröntő, csizmadia, tűzzománc készítő, kovács, fegyverkovács. A sor Atillával kezdődik, majd az Árpádházi királyokkal, a török idők legendás fejedelmeivel, királyaival és hadvezéreivel folytatódik. „Találkozhatunk” itt Balassi Bálinttal, Festetics Györggyel, Kossuth Lajossal, Széchenyi Istvánnal és Petőfi Sándorral is, s a sort Mindszenthy József bíboros alakja zárja. A háttérül szolgáló freskók azt a történelmi tájat jelenítik meg, amelyben az adott személyiségek éltek, vagy tevékenykedtek. A háromnyelvű feliratokból a Keszthelyre látogató vendégek a személyiségek mellett megismerhetik hazánk történelmének jelentősebb eseményeit is.

Korábban már beszámoltunk arról, hogy Hévízen megalakult a „Hévízért” Városvédő, – fejlesztő és Kulturális Egyesület. Az egyesület elsősorban a Hévízi-tó mint világkülönlegesség fokozott védelmére hívta és hívja fel a figyelmet. Ugyanakkor lehetőségeihez mérten az épített környezet és az egyedülálló táj harmóniájának biztosítására is törekszik.

Az egyesület tagjai a közelmúltban arról határoztak, hogy tevékenységüket a régióra is kiterjesztik. Leszögezték: mindannyian magukénak érzik nemcsak a hévízi, de a páhoki tájat, annak lápos területeit, a rezi vár és a Festetics-kastély történelmi és táji értékeit, s a Balatont, annak élővilágát is. Céljuk, hogy a kisrégió minden lakója hasonlóképpen magáénak érezze ezeket a területeket, értékeket, s igyekezzen mindent megtenni azok óvása, védelme érdekében. A tagok rámutattak: e régióért minden, a régióban élő ember felelősséggel tartozik, de számítanak azokra is, akik nem itt laknak ugyan, ám a területen már törzsvendégnek számítanak, sőt, azokra is, akik „egyszerűen” csak szimpátiából vonzódnak a vidékhez. A „Hévízért” egyesület augusztus folyamán közvéleménykutatással párosuló kérdőívet kíván eljuttatni a régió lakóihoz és vendégeihez. Az elképzelések szerint az érdemi munkát szakterületenként, külön munkacsoportokban végzik. Az érdeklődők jelentkezhetnek a városvédő és -szépítő projekt munkájába, ugyanúgy a regionális környezetvédelmi és településfejlesztési tervezés csoportba, a környezet– és tájvédelmi, a tó– és lápvédelmi, a szelektív hulladékgyűjtést előkészítő, a jogi és közigazgatási csoportba, az ismeretterjesztő és tájékoztatási, az idegenforgalmi és vendéglátóipari, a németajkú tanácsadó bizottságokba, valamint a kulturális és művelődési szakcsoportba.
Az elképzelések, a szakcsoportok munkái csak akkor valósulnak meg, ha az egyesülethez megfelelő létszámú tag jelentkezik, és a projektek szakmai irányítása is biztosított lesz. Maga az egyesület elsősorban az irányítást, a koordinálást, valamint az anyagi háttér biztosítását vállalja magára.
Az egyesület tagjai hangsúlyozták: készséggel együttműködnek a kisrégió önkormányzataival, de szeretnék elérni azt is, hogy az érintett önkormányza- tok az egyesületet bevonják minden olyan megbeszélésükbe, amely a „Hévízért” egyesület tevékenységét is érinti. Miután a tagok a régió üzemeinek, vállalatainak, intézményeinek, vállalkozóinak érdekében is tevékenykednek, úgy vélik, az ő segítségükre is támaszkodhatnak céljaik elérésében. Az érintettek pártoló jegyek vásárlásával tudnák segíteni az egyesület munkáját.

NetCafé néven internetes kávéházat avattak Hévízen. Az érdeklődőket nyolc monitor szolgálja ki, melyek előtt a nagyvilág híreiről, sportról, kultúráról, művészetről, családi és egészségügyi témákról tudhatnak meg bővebbet a betérők. Azok, akik még nem tudják használni a Internetet, a kávézóban ezt a hiányosságukat is pótolhatják. Akik viszont úgy érzik: képtelenek együtt haladni ezzel a számítógépes világgal, nyomtatott sajtóból is tájékozódhatnak az aktuális kérdésekről.
Hévíz néhány közterületén ugyancsak számítógépes elven működve információs egységek szolgálják ki a turisták érdeklődését. A gépek magyar, angol és német nyelven nyújtanak tájékoztatást a városról, a gyógytelepülés szolgáltatásairól, a vásárlási lehetőségekről, illetve az intézmények, az orvosi rendelők, a rendőrség elérésének lehetőségeiről.

Július végén két alkalommal történt vasúti baleset Keszthely közelében: 22-én Gyenesdiáson, három nappal később pedig Vonyarcvashegyen.
Egy 25 éves keszthelyi fiatalember az egyik keszthelyi pékség Ford Transitjával hajtott az alsógyenesi strand irányából a Balaton utca felé. Az útját keresztező vasúti átjárónál figyelmen kívül hagyta a jelzőtábla utasítását, nem állt meg és nem adott elsőbbséget a Szombathely-Keszthely között menetrendszerűen közlekedő vonatnak. Az ütközés A 25 éves fiatalember életét vesztette.

következtében a motorvonat egy darabig maga előtt tolta az autót, majd maga alá gyűrte; emiatt a vonat első kocsija kisiklott, és közel 40 méter megtétele után állt meg. A baleset következtében az autót vezető fiatalember a helyszínen életét vesztette.
Egy német állampolgár 25-én Ford Mondeojával Vonyarcvashegyen a Petőfi Sándor utca irányából hajtott a Zalatour Camping felé. Úgy tűnik, nem vette észre, hogy a síneken, amelyen át kellett hajtania, vonat közeleg: nem adott elsőbbséget a Tapolca felől Keszthely irányába közlekedő nosztalgia vasúti szerelvénynek, ennek következtében a mozdony jobboldali hátsó fellépőjének ütközött, és ekkor a mozdony a menetirány szerinti jobb oldali vasúti töltésre fordította az autót. A balesetben személyi sérülés nem történt.
Kator László, a keszthelyi rendőrkapitányság közlekedési osztályának vezetője kérdésünkre elmondta: a rendőrség, a közlekedésfelügyelet és a MÁV minden tavasszal felülvizsgálja valamennyi, a körzetébe tartozó vasúti átjárót, és ez idén sem történt másképp. A szemle eredményeként megállapították, hogy az észlelhetőség feltételei jók, az úgynevezett rálátási háromszöget sem takarja semmi, és a táblák is a helyükön vannak. Mindkét balesetnél megállapították, hogy a mozdony az átjáróhoz közeledve adott jelzést. A két ütközést alapvetően a gépkocsivezetők figyelmetlensége idézhette elő. Az osztályvezető szerint – az elterjedt szóbeszéddel szemben – a halálos kimenetelű baleset nem öngyilkosság volt; a sofőr fáradtsága valószínűleg közrejátszott, ám biztosat csak a szakértői vizsgálat végén tudnak mondani.