Művészet

Kilencedik alkalommal nyitotta meg kapuit Cserszegtomajon a Nemzetközi Szabad Művészet Alkotótábor. A magyar művészek mellett a Kárpátaljáról, Erdélyből, Jugoszláviából, Horvátországból érkezettek is hódolhattak az alkotás örömének két héten át. A táborban most először a festők és szobrászok csoportja mellett grafikusok is dolgozhattak, sőt, a Szabad Művészet Alkotótábor Alapítvány a környék iskolásait is fogadta egy-egy foglalkozás keretében.

A munka az alkotók közös kiállításával zárult. A tábor életéről, az ott készült alkotásokról beszélgettünk a művészekkel. Buday László másodszor jár Cserszegtomajon, ám – mint mondja – ebben az évben vett részt valóban a munkákban:

„Tavaly már megismertem mindenkit, így most igazán ismerősként érkeztem. Nagyon jó volt a társaság, rengeteget tanultam a többiektől – vallja a bajai fiatalember. – Az iskola, ahova elhelyeztek minket, megfelelő környezetet, feltételeket biztosított a munkához. Grafikai technikákkal dolgozom; jobbára a fantáziámat használom egy-egy mű elkészítéséhez. Közel áll hozzám a mitológia, illetve a magyar történelem – az őstörténet, a honfoglalás kora és az Árpád-ház története. Ezekből merítettem most is a témáimat – mutat Szent Margit és Bánk bán alakjára a képeken. – Külön élményt jelentett, hogy most először kipróbálhattam a rézkarcot is. Nem könnyű...”
A fiatalember hozzáteszi: a másik nagy élményt az ő és ifjú társainak munkáiból Hévízen megnyitott tárlat adta. „Jó érzés, hogy kiállítják a munkáinkat, hiszen az ember nemcsak önmagának dolgozik, hanem a nagyvilág előtt is szeretné megmutatni produktumait.”
Bartos József Munkácsról érkezett Cserszegtomajra:
„Magyarországon nem most járok először: tavaly az MMIK által szervezett alkotótáborban már részt vettem, de ide Részlet a kiállításból.

most hívott meg Takács Ferdinánd, a tábor szervezője. Igaz, hogy általános tábori élet folyik itt, de ami nekem nagyon tetszik, és ami ezt a tábort megkülönbözteti a többitől az, hogy a szervező természetkedvelő ember. Nekem is a barangolás, a kirándulás a gyengém, s Ferdinánd sok túrát szervezett számunkra, amiért én nagyon hálás vagyok. Tudja, teljesen üresen jöttem ide, csak a kezemet hoztam – mindent itt kaptam, s hat képet festhettem Cserszegen. Otthon hegyek közt élek; érzékeny vagyok a föld belső mozgásaira, s itt is éreztem egy különleges mozgást, ami megfogott engem. Hogy milyen irányzathoz sorolnám a képeimet? – kérdez vissza kérdésemre Bartos József. – Hivatalosan a szürrealistákhoz soroltak, de inkább realistának tartom magam, hiszen reálisan feltámadó érzéseket, mentális, képletes fogalmakat örökítek meg. Ezeket szóval nem lehet megmagyarázni. Éppen ezért mondom mindig: ne aggyal, hanem szívvel közeledjenek az alkotásaimhoz. Mindegyikben mély üzenet rejlik, ami nem ebből a dimenziós világból ered, de amit nekem jóformán változtatás nélkül át kell adnom az emberek számára. Nem én vagyok a kép – én csak annak alkotója vagyok; alávetem magam a belső szellemnek, a mozgásoknak, a hely sajátságos rezgésének.”
Lichtenwaller Zoltán Garaboncról érkezett. Régi ismerőse a tábornak, hiszen öt éve vesz részt annak munkájában. Mint mondja, idén kevesebb képet tudott elkészíteni a reméltnél, hiszen – mivel rajztanárként is oktat – neki jutott a feladat, hogy az iskolásokkal is foglalkozzon.
„Bár ez kissé visszavetette saját munkámat, az eddigi évek tapasztalatai azt mondatják velem: itt megfelelő feltételek mellett lehet dolgozni. A csapat összeszokott, senki nem féltékeny a másik munkájára, meghallgatjuk egymás véleményét, s a szó igazi értelmében élünk a „több szem többet lát” mondanivalójával. Sokszor járjuk a környéket, „forrást” is keresve, de én magam nagyon változatos munkamódszerrel dolgozom. Előfordul, hogy a kiránduláson készített vázlatot dolgozom fel a műteremben, de az is gyakori, hogy valamit csak alaposan megnézek, s már itt idézem fel. Sokszor komponálok fejből. Minden látvány rengeteg szépséget rejt magában, s az ember hajlamos arra, hogy azt mindet belevigye a képbe. Ezt nem szabad – ilyenkor sikkad el a mondanivaló. Tudni kell szelektálni, bármennyire nehéz is. A valóságot valamennyire átírom, a saját egyéniségemnek megfelelően. Dolgozom akvarellel, pasztellel, olajjal. Idén a gyerekeket is megismertettük ezekkel a technikákkal, az eszközökkel, megnézhették, a felnőttek miként dolgoznak.”
A beszélgetés alatt egyre több látogató érkezett a Szabó István Általános Iskolába, hogy a kiállított munkákat megnézze, az alkotókat megismerje. Takács Ferdinánd, a tábor szervezője elmondta: jövőre még több vendéget várnak, hiszen az alkotótábor fennállásának tizedik évfordulóját ünnepli. A szervezők erre az alkalomra – támogatásokkal, hozzájárulásokkal – tíz év munkáit tartalmazó albumot szeretnének kiadni.

A Pelcz Galéria kiállításai az aulában már évek óta jelen vannak a szezonban, gazdagítva a Balatoni Múzeum kínálatát. E hónapban a Fonyódon élő Erdélyi Ernő képzőművész festményei várják a látogatókat, különleges élményt nyújtva a Balatonhoz, a vízhez szokott közönségnek. A művész életében fontos szerepet tölt be a tó, s különleges hatással adja viszsza képein a vizet, s a vízhez kötődő embert, anélkül, hogy az ember megjelenne a képeken.

Annál inkább egy-egy csónak, vagy hajó kikötve, vagy ringva a vízen, s a részletek kinagyítása ellenére is ott érezhetjük a látvány egészét. A szikrázó fények különlegesen valószínűvé teszik a látvány hitelességét, a tárgyak plasztikáját és a tükröződéseket.
Az emeleti díszterem ezúttal igazi „látványosságot” kínál, hiszen a 10 éves Első Magyar Látványtár hozta el Keszthelyre A kiállítás egy részlete.

az alapítvány gyűjteményéből válogatott szobrait. A Látványtár Alapítvány az egyik legjelentősebb XX. századi magyar és kortárs magángyűjteményből – a Vörösváry gyűjteményből – és Altorjai Sándor képzőművészeti hagyatékából jött létre még 1990-ben. Az alapítvány céljául tűzte ki az általános vizuális kulturáltság színvonalának emelését, önálló műfajjá fejlesztve a kiállítás-rendezést is. A Balatoni Múzeum-beli kiállításon a látvány, a hagyományos – a megszokott – kiállítási felfogást felrúgva, az adott teret tölti meg a bemutatandó alkotásokkal, vezetve a nézőt, csábítva arra, hogy a művek között sétálva fogadja be, vagy érezze meg az alkotó mondanivalóját. A névtelen, vagy ismeretlen alkotók szakrális, vagy kultikus alkotásai mellet jelen vannak a kortárs művészek kompozíciói is, s a térben önálló életre kelő tárlat szinte kényszeríti a látogatót a modern, vagy elvontabb alkotások befogadására is.

A cserszegtomaji IX. Nemzetközi Alkotótábor zárókiállításának keretében avatták fel az általános iskola előtt Bogdán Tomasevszkij ukrajnai szobrászművész Anyaság címet viselő, fából készített alkotását. Ugyanekkor avatták fel a település Vénuszról elnevezett új terén Harmath István székelyudvarhelyi alkotó Sors címet viselő, fémből készített munkáját.
Mindkét alkotást vitéz Varga Zoltán alpolgármester leplezte le. A képviselő-testület elképzelési szerint Cserszegtomaj tereit a jövőben a most elkezdett tendenciának megfelelően ugyancsak bolygókról nevezik el.

Bár Keszthely egyelőre még nem büszkélkedhet színházzal, idén nyáron nem maradtak élmény nélkül a színdarabok kedvelői: az egykori Festetics-kas-tély belső udvara ugyanis kilenc estén át helyszíne volt a kecskeméti Katona József színház társulata előadásának.
Shakespeare: Tévedések vígjátéka című darabját láthatta a közönség júliusban három hétvégén át. Az előadást olyan művészek neve fémjelezte, mint Básti Juli, Puskás Tamás, Lux Ádám.
– Az országban mindenütt vannak nyári játékok, Szentendrén, Kőszegen, csak éppen itt nincs, a Balaton egyik legszebb városában – mondta Puskás Tamás, aki nemcsak játszott a darabban, de az előadások egyik szervezője, zenei rendezője is volt. – Ez egy barokk darab, barokk díszletekkel, ami nagyszerűen illett a kastély udvarába. A vásári komédiák ízével hatott, sok hangszeres zenével, kísérettel játszottuk. A történet és a játékmód nyelv feletti, ezért élvezhették a külföldiek is.
– Régebben, amikor még itt működött a színház, rengeteget jöttünk a társulattal – mondja Básti Juli -, és emlékszem rá, hogy ez egy nagyon jó közönség volt. Örülünk, hogy a színház szeretete megmaradt az itt lakókban.
A darab szervezésében aktív szerepet vállalt a Nyugat-Balatoni Térségmarketing Kht., ők gondoskodtak a jegyek eladásáról is.