Több pénz és jobb marketing kell
EURÓPA KULTURÁLIS TAVÁVÁ TENNÉK A BALATONT
Több pénz és jobb marketing kell
Egyeztető megbeszélésre hívta a régió kultúrájában, illetve az idegenforgalom növelésében érdekelt szereplőit a közelmúltban a Balaton Fejlesztési Tanács. A siófoki megbeszélésen a tó körüli megyékből érkező szakemberek áttekintették az idei évre és szezonra vonatkozó kulturális programokat, valamint minden olyan lehetőséget, amelynek révén a közeljövőben a Balaton Európa „kulturális tava” lehet.
A jelenlévők szinte egybehangzóan azt mondták, hogy ebben az esztendőben is több pénzre, és jobb marketingre volna szükség ahhoz, hogy valóban vonzó programokkal a Balatonra lehessen csalogatni a vendégeket, illetve a helyi lakosok is kellemesen tölthessék szabadidejüket. Többen hangsúlyozták azt is, hogy a korábbinál jobb együttműködésre, valamint koordinációra van szükség ahhoz, hogy a tópart megfelelő kulturális szerepet tölthessen be, illetve itthon és külföldön egyaránt ismert és elismert legyen.
Ebben nagy szerepet játszhat a szakemberek ilyen irányú képzése is. Dani Barbara a Balatoni Regionális Turisztikai Projektiroda megbízott igazgatója hozzátette: hogy a korábbi évekhez hasonlóan, továbbra is lehetőséget biztosít arra, hogy akár a közművelődési intézmények, akár az önkormányzatok programjait az iroda weboldalán illetve kiadványaiban elérhetővé tegye az érdeklődők számára.
Szalóky Jenő, a Zala Megyei Közgyűlés Turisztikai és Külkapcsolatok Bizottságának elnöke hangsúlyozta: Sok esetben az önkormányzatok nem olyan kapcsolatban vannak egymással, mint kellene, és a magánszférából sem áramlik olyan mértékben a pénz, mint az elvárható lenne, viszont egyre több a civil szervezet, amely komoly tevékenységet vállal a kultúra területén.
A résztvevők szintén egyetértettek abban, hogy még idén szükség van egy olyan szakértői csapat összeállítására, amely a munka előkészítésében és megvalósításában egyaránt szerepet vállal. E közben a Balaton Fejlesztési Tanács megkezdte a Balaton Európa Kulturális Tava projekt kidolgozását, ami egyfajta kulturális stratégiaként e terület fejlesztési irányát határozza meg.
„FATEKNŐ, FAKANÁL, FATÁNYÉR”
A beás cigányok történetét és néprajzát is bemutató kiállítás nyílt a közelmúltban Keszthelyen, a Balatoni Múzeumban. A tárlaton válogatás látható a barcsi Dráva Múzeum képzőművészeti kiállításának anyagából, illetve a Budapesti Néprajzi Múzeum, a pécsi Jannus Pannonius Múzeum, valamint a Marcali Helytörténeti Múzeum által gyűjtött fotókból, tárgyakból.
A
keszthelyi kiállítást megelőzően a barcsi Dráva Múzeumban rendezték be tavaly az
„Erdő szélén, patak partján” című tárlatot. Az ottani sikeren felbuzdulva az
intézmény igazgatója, Mészáros Ádám felvette a kapcsolatot a Marcali
Helytörténeti Múzeum munkatársával, Vidák Tündével, akivel további gyűjtésbe
kezdtek, hogy még teljesebbé tegyék a beás cigányok életéről szóló anyagot.
Az ily módon kibővített tárlatot tavaly ősszel Marcaliban mutatták be, és mivel a Balatoni Múzeum igazgatója, Havasi Bálint is komolyan érdeklődött a kiállítás iránt, úgy döntöttek, hogy Keszthely lesz a következő állomás. A megnyitó résztvevői érdeklődve hallgatták a rövid tájékoztatást arról is, hogy a beások román nyelven beszélő, hagyományosan teknővájással és kanálkészítéssel foglalkozó cigány népcsoportok, akik nyelvi és kulturális tekintetben is eltérnek a honi cigányság többségét alkotó magyar és oláh cigányoktól.
Havasi Bálint a régészeti munkáján keresztül a beás cigányokhoz kapcsolódó kellemes élményeit is megosztotta a jelenlévőkkel, mindezt a Zöldmező utcai iskola roma diákjainak műsora foglalta egységes keretbe. Ez után a vendégek az egyes termekben megismerkedhettek a cigányok vándorlásának és magyarországi megtelepedésének történetével, valamint a hazai cigányság tagolódásával az archív fotókon, dokumentumokon, tárgyakon keresztül.
Érdekes színfoltja a június elsejéig látható tárlatnak az életnagyságú cigánykunyhó is, és bár a mai technika jelenléte első pillantásra talán furcsának tűnhet, ám mégis helye van a teremben annak a képernyőnek, amelyen néprajzi és szociográfiai fotók váltakoznak, miközben aláfestésként cigány népzene szól.
A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet által szervezett Szakma Kiváló Tanulója címet viselő országos versenyen az Asbóth Sándor Térségi Középiskola, Szakiskola és Kollégium újabb kettős sikert ért el – adta hírül Szeges Péter igazgató. Csiszár Zoltán pedagógus felkészítettjei közül Tóth Péter fényező-mázoló szakmában ért el második helyezést a kecskeméti döntőben, Geiszt Viktor szerkezetlakatos tanuló pedig az előkelő negyedik lett.
Gyakorlati oktatásvezetőjük a háziversenyeken elért jó eredményeik alapján nevezte be mindkét szakmunkás tanulót az országos versenybe, ami két szakmában is dicsőséget hozott a keszthelyi oktatási intézménynek. Az elméleti és gyakorlati felkészülést mindketten már fél évvel ezelőtt elkezdték.
A döntő gyakorlati részében Péternek egy autó első sárvédőjét kellett kompletten készre „gyártania”: rétegvastagság méréssel, polírozással, fényezéssel. Viktornak pedig több más mellett egy U-alakú, porcelánbetétes öntödei eszközt is készítenie kellett. A fiúknak az írásbeli elődöntőkön és döntőn számos szakmai totót kellett kitölteniük, mérték szerkezetrajz ismeretüket, munkavédelmi felkészültségüket.
Éppen
fél évszázada annak, hogy Vári Andor, és a közelmúltban elhunyt dr. Kölüs Gábor
professzor vezetésével a keszthelyi mezőgazdasági akadémia növendékei és
munkatársai megalakították zenekarával a Georgikon Néptáncegyüttest.
A különleges évforduló ünnepléseként a Balaton Színházban április derekán tartották a Georgikon Néptáncegyüttes (GNE) gálaprogramját. A jubileumi rendezvényt megelőzően Farkas Olivér, a GNE egyesület elnöke az elmúlt ötven évvel kapcsolatban azt tartotta valódi értéknek, hogy az előadott népzenéknek, néptáncoknak mindig megőrizték az eredeti formáját, koreográfiáját.
Fischl Balázs, művészeti vezető mindenekelőtt a legaktívabb nyolc párosra és a „szívből” táncoló utánpótlás tagokra volt büszke. A mintegy kétszáz fiatal és idősebb táncos, zenész részvételével tartott háromórás bemutató nyitóünnepségén Ruzsics Ferenc polgármester méltatta az elhívatott hagyományőrzők munkáját.
Bíró Zoltán táncos félévszázad emlékezetes eseményeit, történéseit idézte vissza, és köszöntőt mondott az egyetemi kar dékánja: dr. Dublecz Károly is. Kiosztottak okleveleket és emléklapokat, majd a Kárpát-medence különféle tájegységei néptánc dialektusait bemutató forgós, forgatós karakterű páros táncok idézték vissza a georgikonos tradíciók legjavát.
