Kihozták a sarokból az ügyfelet

Tűzoltó-esküvő

Megszűnik az ingyenes nyaraltatás

Parlagfűből a kevés is sok

Sikeres hévízi pályázat


BEVÁLT AZ ÖT ÉVE INDULT KÍSÉRLET

Kihozták a sarokból az ügyfelet

Öt évvel ezelőtt kísérleti jelleggel elsőként Zalában indult el az úgynevezett 4M program a brit és a magyar munkaügyi minisztérium közös támogatásával. A szolgáltatást működtető civil szervezetek egy olyan új módszert próbáltak ki, amellyel elősegíthető a megváltozott munkaképességű emberek, például a mozgásszervi, vagy mentális megbetegedésben szenvedők, cukorbetegek, halláskárosultak, vagy éppen asztmások visszatérése a munkaerőpiacra. Mindjárt a kezdet kezdetén kapcsolódott be ebbe a munkába a közelmúltban nyugdíjba vonult Varga Andorné, a 4M keszthelyi irodavezetője, aki a térségben segítette a rászorulókat.

– Tulajdonképpen mit jelent a 4M?
– Ez a 2002/2003-ban kezdődött program rövidítése: Megoldás Munkáltatóknak és Megváltozott munkaképességű Munkavállalóknak.

– Milyen érzés volt egy kísérleti programban részt venni?
– Kezdetben, amikor a vöröskereszt működtetésével, a munkaügyi kirendeltség bábáskodásával megkezdtük a működést, nem volt egyszerű a helyzetünk Sebestyén Péternével, az akkori személyi tanácsadó munkatársammal. Nem csak azért, mert maga a program is kísérleti jelleggel indult, hanem azért, mert ez a terület társadalmi szinten eléggé elhanyagolt.

A megváltozott munkaképesség mint fogalom még talán ma sem igazán épült be az életünkbe, helyette inkább azt mondják sokan, hogy leszázalékolt. Amit magukban úgy fordítanak le, hogy nyomorék. Pedig ez messze nem igaz így. A mi feladatunk az, hogy megváltoztassuk az emberek gondolkodását, mert a megváltozott munkaképességű ember ugyanúgy értékes tagja lehet a társadalomnak, mint bárki más. Valami ugyan elveszett, de ami megmaradt az jól kihasználható. Sőt, talán jobban működtethető, mint annál, aki még nem járta meg a poklok bugyrát, úgy, ahogy egy beteg ember.

Az értéktelenséget illetően egyébként nem csak a környezet gondolkodik hibásan, hanem kezdetben maga az érintett személy is. Képzeljünk csak el akár egy kőművest, akár egy szellemi foglalkozásút, aki egy életen át „csinált valamit”, aztán egyszer csak azzal szembesül, hogy azt mostantól nem lehet. Romba dől minden egy pillanat alatt. Úgy érzi, mindennek vége, gyakori, hogy az illető beül egy sarokba és várja, hogy rászakadjon az ég. Ezzel nem csak saját magát, de a családját is még rosszabb helyzetbe sodorja, és a végén mindenki idegronccsá válik.

A 4M – nek fontos feladata kihozni a sarokból, és elhitetni vele, bebizonyítani, hogy ő továbbra is értékes ember. Segítünk megtalálni azt a munkahelyet, ahol újra felfedezheti, hogy rá is szükség van, és hasznos tagja a szűkebb és tágabb közösségnek. Megfelelő átképzéssel, kitartással, jó hozzáállással semmi sem lehetetlen. S, ha ez sikerül, akkor minden és mindenki újra kivirul.

– Mennyire sikeres a munkájuk? Mik az elmúlt évek tapasztalatai?
– Azt kell, hogy mondjam, nagyon jók. Csupán egy-két esetben fordult elő, hogy egy-egy munkahelyen nemet mondtak. A négyszázhetven nálunk járt ügyfélből száznyolcvanhat megtalálta a helyét az életben. Fontos megjegyeznem, ezek az emberek gyakran sokkal megbízhatóbbak, mint mi az egészségesek. Megtanulták értékelni a munkát, még azt is meggondolják, hogy elmenjenek-e táppénzre.

– Az elhelyezkedés után is figyelemmel kísérik az ügyfelek életét?
– Hat hónapig igen. Az első három hónapban nagyon intenzív a kapcsolat: gyakran megkérdezzük őt is, a főnökét is, hogy minden rendben van-e, és ha nem megpróbálunk segíteni. A második három hónap inkább csak nyomon követés, aztán általában lezárjuk a dolgot. Nagy büszkeség egyébként, hogy van olyan ügyfelünk, aki 2003 decembere óta dolgozik Keszthelyen és várhatóan az öregségi nyugdíjba is onnan megy.

– Milyen a kormányzati, önkormányzati támogatottságuk?
– Én úgy érzem, hogy ez egy jól bevált program, így támogatottsága is van. Ma már alig akad olyan területe az országnak, ahol ne lenne irodánk.

– Ez egy elég összetett munka. Olyan, aminek a hivatalos ügymenet mellett van egy lelki vonatkozása is, ami akár megterhelő is lehet. Vagy tévedek?
– Ez bizony így van. Meg kell tanulni azt a módszert, hogy egy szintig együtt érezzünk az ügyféllel, de nem szabad átvenni a problémát. Amúgy, akinek sikerül elhelyezkedni, abból árad az öröm, ez minket is átlendít a nehéz időszakokon.

– Nem tudom észrevette-e, hogy még most is úgy beszél, mintha a mai napig itt dolgozna az irodában? Pedig hivatalosan már nyugdíjas.
– Látja, nekem nem tűnt fel. Én lélekben még mindig itt vagyok, és azt hiszem a szívemből örökre itt is marad egy darab. Ennek ellenére úgy érzem jó döntés volt, amikor a nyugdíjazás mellett döntöttem. Jól jön majd az új munkatársak új lendülete. Természetesen a tapasztalataimat szívesen átadom, ha igénylik. Engem pedig várnak az el nem olvasott könyvek és a Balaton-part.

vissza az elejére


Tűzoltó-esküvő

A keszthelyi lánglovagok segítségével tartotta meg esküvőjét egy marcali tűzoltó dinasztia legfiatalabb tagja.

Bozsek Balázs és menyasszonya, Kovács Nikolett a Balaton- parti városban, egy-egy magasból mentő jármű kosarában állva mondta ki a boldogító igent, az ugyancsak a magasban lévő anyakönyvvezető előtt.

Az emelkedett hangulatú szertartás a két parancsnokság munkatársainak jóvoltából zökkenőmentesen zajlott le.

vissza az elejére


Megszűnik az ingyenes nyaraltatás

Megszüntetheti az ingyenes nyaraltatást a Balaton Aranykora Alapítvány. A civil szervezet az elmúlt négy évben mintegy 200 hátrányos, többgyermekes családnak biztosított lehetőséget arra, hogy együtt töltsenek egy-egy hetet a Balatonnál. A rendkívül népszerű programmal kapcsolatban idén először érkezett negatív visszajelzés, amely a szervezők közlése szerint lejárató kampányba, és súlyos rágalomhadjáratba csapott át, ezért az alapítvány kurátorai úgy döntöttek, hogy többet nem szervezik meg a térítésmentes üdültetést – tájékoztatott Bánki Károly kuratóriumi elnök.

A történet négy évvel ezelőttre nyúlik vissza, akkor határozta el egy fiatal pécsi közgazdász és nyelvtanár felesége, hogy sajátos módon próbálja meg népszerűsíteni a Balatont, illetve segíteni azokat a nagycsaládosokat, hátrányos helyzetű embereket, akiknek még soha nem adatott meg, hogy a magyar tengernél nyaraljanak. Amikor megtudták, hogy minden ötödik magyar csak hallomásból ismeri a tavat, úgy döntöttek, saját balatonfenyvesi villájukat is felajánlva, létrehozzák a Balaton Aranykora Alapítványt, hogy minél több ember számára elérhetővé tegyék a tóparti üdülést.

Bánki Károly és felesége Nagy Kornélia azóta is úgy véli, hogy az átlagnál több gyermeket vállalók megfelelő támogatásához széles társadalmi összefogásra van szükség, mert a megélhetési nehézségek következtében civil kurázsi nélkül végleg a perifériára sodródhatnak. Ezért vállalták, hogy segítenek a rászorulók és az üres szálláshellyel rendelkezők „egymásra találásában”. Az elmúlt években mintegy kétszáz család élvezhette így a Balaton-part szépségeit körben a tónál, Siófoktól Keszthelyig.

Mostanáig úgy tűnt, hogy minden rendben zajlik, idén azonban az egyik Ózdról érkezett család annyira elégedetlen volt az ingyenesen felajánlott szállással, hogy a megérkezés után kevéssel csomagolt, és továbbutazott, inkább saját költségen, üdülési csekkel megoldva a pihenést. Nemtetszésüknek egy internetes blog-oldalon is hangot adtak, ahol a kívülálló hozzászólók egy idő után már az alapítvány esetleges kétes pénzügyeire vonatkozóan is feltételezésekbe bocsátkoztak.

Bánki Károly válaszul ott is leírta és kérdésünkre is elmondta, hogy az alapítvány tevékenységét nem pénzadományokra, hanem a szponzorok által felajánlott ingyenes szálláshelyek, hajójegyek, cirkuszbelépők, balatoni élelmiszertermékek továbbítására alapozza a rászorulók számára. A szervezet négy éves működése alatt a tagok befizetésén kívül nem kapott közvetlen anyagi támogatást, sem SZJA 1%-ot, és az adományok utáni adó visszatérítést sem vette igénybe.

Hozzátette azt is, hogy az ominózus szállást jól ismeri, kezdettől fogva érkeztek oda családok, és senki nem panaszkodott. A távozott vendégek helyére érkező újabb nyaralók egyébként, más üdülőkkel együtt is leírták és elmondták pozitív élményeiket az alapítvánnyal kapcsolatban, de mivel így is csak nehezen csillapodtak a kedélyek az említett oldalon, a kuratórium úgy döntött, hogy jövőre már nem szervezi meg az ingyenes nyaraltatást.

vissza az elejére


Parlagfűből a kevés is sok

Az elmúlt évtizedekben a parlagfű területi borítottsága és ezzel párhuzamosan az allergén pollenjének kibocsátása az egész országban folyamatosan növekedett. Egyre több beteg szenved különféle allergiás tünetekkel Keszthelyen is. Annak jártunk utána, mi újság a „parlagfűfronton”.

– Ha kis mértékben is, de csökkent a parlagfűvel fertőzött városi területek száma, mind a tavalyi, mind a tavalyelőtti állapotokhoz képest – nyilatkozta Szántó András, a keszthelyi polgármesteri hivatal parkfenntartással, állattartással és kapcsolatos ügyekkel foglalkozó munkatársa. A szakember elárulta, hogy májusban, júniusban és júliusban három alkalommal tartottak átfogó városi ellenőrzést, hogy feltérképezzék a problémásnak mondott helyszíneket. A hivatal munkatársai összességében mintegy háromszáz ingatlant vizsgáltak. A bejelentések tíz százaléka a helyi lakosság köréből érkezett, kilencven százalékban pedig a parlagfű probléma térkép neuralgikus, nagyobbrészt a kertvárosban lévő helyeit szemlézték.

A telkek gondozatlansága miatt mintegy kettőszáz esetben indítottak eljárást. Az ingatlanok tulajdonosai felszólítást kaptak az elgazosodott területek rendbetételére, a gyommentesítés azonnali megkezdésére. Az írásban felszólítottak 10-15 százaléka külföldi állampolgár volt. A velük való kapcsolattartás sokszor nehézkes, bonyolult, és olykor hatástalan is – erősítette meg Szántó András. Költözés, elhalálozás, kézbesítési- és egyéb gondok miatt a tulajdonosok 5-10 százaléka nem vette át az értesítést.

Tavaly mindössze három esetben bírságoltak, idén bírság kiszabására már csak azért sem került sor, mivel a felszólítottak kilencven százaléka az értesítés után lekaszálta az allergiát okozó növényeket. Minden lakossági bejelentésnek utánajártak, a visszaellenőrzésekre is gondot fordítottak. A felszólítást átvevő ingatlantulajdonosok fele vissza is jelzett, hogy eleget tett a gyommentesítésre vonatkozó kötelezettségének.

vissza az elejére


Sikeres hévízi pályázat

Huszti Levente, a Hévízi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulásának munkáját irányító mikrorégiós iroda vezetője szeptember elején adta hírül, hogy a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a Szakértői Bizottság javaslata alapján a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat (TRFC) pályázataihoz kapcsolódóan az idei évben lebonyolított pályázati eljárásban a Hévízi Kistérség pályázatát, melyet a Kistérségi Karácsonyi Fesztivál megrendezésére nyújtottak be, 1.000.000 forint vissza nem térítendő támogatásban részesítette.

Az irodavezető megköszönte az együttműködést és a támogatást a gróf I. Festetics György Művelődési Központnak, a Hévízi Turizmus Marketing Egyesületnek, a Balaton Régió Európa Pont Közalapítvány munkatársainak valamint a Hévízi Kistérségi Pályázati Műhely állandó tagjainak. Az elnyert pénzből elsőként Hévízen rendeznek majd nagyszabású karácsonyi programot.

vissza az elejére


Zalai Napló

Zala Média online

Zala.hu