Nehéz helyzetben a települések
VÁLTOZÁS ELŐTT AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER?
Nehéz helyzetben a települések
Kétnapos rendezvény keretében vitatták meg az önkormányzatok, a kistelepülések, kistérségek helyzetét, valamint a szociális ellátórendszerben tervezett változtatásokat a közelmúltban az érintett polgármesterek, képviselők Hévízen. A Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének őszi közgyűlésén Gyenesei István önkormányzati, és Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter is előadást tartott.
Gyenesei István önkormányzati miniszter a rendezvényen azt mondta, hogy régóta szükséges a 18 éves önkormányzati rendszer felülvizsgálata, beleértve ebbe úgy a feladat- és hatásköröket, mint a finanszírozást. Hozzátette azonban azt is, hogy a helyzet nem egyszerű, mert ebben a kérdésben a szakmai egyetértés meg van ugyan, politikai konszenzus viszont nincs.
Ráadásul nem csak a kormány és ellenzék között van véleménykülönbség, de az önkormányzatok érdekeit képviselő szövetségek is megosztottak. A tárca vezetője szerint az önkormányzatok megszüntetése semmilyen megtakarítással nem jár, ezért, aki ezt szorgalmazza, annak ő azt mondja, hogy: „El a kezekkel az önkormányzatoktól!” A hivatalok számának csökkentését és a körjegyzőségek gyarapítását viszont bizonyos keretek között ő is támogatható elképzelésnek tartja.
A miniszter elmondta azt is, hogy az önkormányzati rendszert illetően a jövő évre tervezett költségvetési összegben nem is olyan régen még 8,7 százalékos növekménnyel számoltak, a jelenlegi kedvezőtlen gazdasági helyzet hatására azonban ez 1,9 százalékosra olvadt. Azt azonban cáfolta, hogy az önkormányzatok ellehetetlenültek volna, bár tény, hogy országosan mintegy 220 település helyzete valóban aggódásra ad okot.
Mint mondta: 3175 önkormányzatnak mintegy 488 milliárd forint a hitelállománya, a települések betétállománya 560 milliárd forint. Az esetek legnagyobb részében azonban másnak van hitele és másnak betétje. A miniszter hangsúlyozta, hogy forrást csak akkor lehet kivonni az önkormányzati rendszerből, ha a feladatok csökkennek. A tárca vezetője többször, és nagyon hangsúlyosan kijelentette, hogy nem a demokráciával, hanem a bürokráciával kell spórolni.
Gyenesei szerint egyébként 2010-től már 20 százalékkal kevesebb önkormányzati képviselőre volna szükség és ezzel egyidejűleg csökkenteni kellene a parlamenti képviselők számát. Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter a szociális segélyezés rendszerének áprilisra tervezett változásairól beszélt, ennek kapcsán megemlítette, hogy az anyagiakban és humán erőforrásban is többet nyújt majd a településeknek. Jelenleg közcélú foglalkoztatásra 20, segélyezésre 80 százalékos forrás jut a központi keretből. Tavasztól ez kiegyenlítődik, várhatóan fele-fele arány lesz.
Wekler Ferenc, a szövetség elnöke az elhangzottakkal kapcsolatban azt mondta, hogy a szociális ellátásokban és az önkormányzati rendszerben valóban változtatásokra van szükség, de a települések önállóságát továbbra is biztosítani kell. A tanácskozás résztvevői legtöbben nehéz anyagi helyzetüket ecsetelték és kéréseik javaslataik mellett néhány kemény kritikát is megfogalmaztak.
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület (MÉBE) támogatásával az MSZP keszthelyi szervezetének munkatársai a Gyermekbarátok Keszthelyi Szervezetét, a helyi Gyermekjóléti és Családsegítő szolgálatot és a NEXT klub képviselőit bevonva Keszthelyen a Lovassy utca sarkán lévő parkolóban szerveztek jószolgálati adományosztást november elején.
Mint azt Brunner Zsóka a MÉE-követe elmondta: a helyben élő rászorulóknak ezúttal 3200 kilogramm lisztet (amiből a családok 10 kilót, a nyugdíjasok 6 kilót vihettek haza) és 550 kilogramm kakaót (amiből mindenkinek egy kiló jutott) sikerült kiosztaniuk. Idén már ötödik alkalommal érkezett segítség a MÉE-től. A korábbi élelmiszer adományokat gyermeknapon és a nyári táborokban osztották szét.
A kiértesített családok számára kiosztott élelmiszer szállítmányt segítő vállalkozók hozták a fővárosból. Az adományból jutott a szegény családoknak, nyugdíjasoknak, és a karitatív szervezetek által javasolt személyeknek. Ha karácsony előtt tartós élelmiszer, vagy szárazáru érkezik, akkor arról újból értesítést kapnak az érdekeltek.
A nemrég felavatott fürdővárosi Széchenyi István szoborral a címlapján jelent meg a Hévíz című művészeti és művelődési folyóirat összevont száma. Az igényes kivitelű, 126 oldalas lap emlékezik a 83 éves korában elhunyt Marton László Kossuth- és Munkácsy-díjas, Érdemes és Kiváló szobrászművészre, akinek országszerte legalább 150, Hévízen pedig, ahol a település díszpolgáraként tisztelték, 12 szobor őrzi keze munkáját. Aki végigsétál Hévíz legszebb utcáin, terein, parkjain, az a szobrászművész nevét nem tudja elfelejteni.
A könyvismertetőkkel és könyvkritikákkal kiegészített folyóiratban
olvashatók: Kerék Imre, Antalfy István, Jánószky Mihály, Erdélyi Z. János, Barcs
János és Soós József versei.
A „Kitekintő” rovat ezúttal lengyel, osztrák, német költők verseiből válogat.
A lap közli Vértes Attila akadémikus Széchényi-szobor avatásán mondott ünnepi
beszédét.
Petőfi Sándorné Szendrey Júlia, az egyik legfájdalmasabb, legtöbbet vitatott
sorsú, 19. századi magyar nőalak. Születésének 180., halálának 140. évfordulóján
szülővárosa, Keszthely egy kiállítás megrendezésével tisztelgett előtte. A
Szendrey Júlia életével foglalkozó esszé szerzője Mezey Katalin.
A februárban elhunyt zalaszabari Balogh Győző meséjében rámutat a végtelen
küzdelemre, amit a magyar nyelv és kultúra megőrzése érdekében meg kell vívni.
A zalai irodalmi élet meghatározó egyéniségétől, Pék Pál költőtől a fővárosi
Király Lajos: Időutazás című versével búcsúzik a dr. Szántó Endre felelős
szerkesztő által irányított lap.
A csattanós poénok oldaláról közelítette meg a pécsi Ivasivka Mátyás esszéjében
az első nemzetközi hírű magyar lírikus: Janus Pannonius munkásságát, életművét.
Krúdy Gyula és a pesti regény címmel írt elbeszélést a Balatonlellén élő
Lackó András.
Egregy és Szentandrás „boldog békeéveiről”, az 1857–1905 közötti esztendők helyi
érdekességeiről a lap felelős szerkesztője írt tanulmányt. A folyóirat közli még
Petánovics Katalin kiállításmeg-nyitóját, Hangodi László és Cseh Valentin
egy-egy tanulmányát, Kovács-Horacsek András esszéjét, Tóth Dénes és Szirmai
Péter egy-egy elbeszélését valamint Molnár László jegyzetét.
Gondolatok arról, ami a „Keszthelyi Fehér Ember” című dokumentumfilmből kimaradt. A keszthelyi TV dokumentumfilmet készített a keszthelyi Fehér Emberről. Örömmel vettem a meghívót és nagy várakozással ültem be a filmvetítésre. A film végén csalódottan álltam fel, mivel a filmből kimaradtak az új emlékmű alapításának és avatásának fontos, tényszerű mozzanatai.
2004 őszén négy keszthelyi polgár (Bölcskei István, Hinterauer László, Dr.
Kiss Tamás és Dr. Máté László) kezdeményezte az akkori polgármesternél, hogy a
forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára, az eredeti Fehér Ember
szellemiségét megörökítő emlékművet állítsunk. 2006.-ban a szobor elkészült,
október 23-án felavattuk.
A szobor létrejöttéhez alapítványt hoztunk létre, amihez sok keszthelyi polgár
anyagi támogatást adott.
Az eredeti, elkészült, felavatott emlékmű posztamensén olvasható volt az
önkormányzat mellett a négy kezdeményező és alapítvány létrehozó keszthelyi
polgár neve, amit nem tudni miért avatás után letöröltek.
Ez az „erő” most is élt befolyásával, és sajnos a dokumentumfilmből is
kimaradtak az említett tények.
Meggyőződésem, hogy Keszthely lakosaiban még tisztán élnek ezek a történések, de
azt nem tudom elfogadni és megérteni, hogy egy dokumentumfilmből miért
maradhattak ki.
Dr. Máté László,
nyugalmazott kerületi főállatorvos