KESZTHELYI ÉPÍTÉSZETI-MŰSZAKI TERVTANÁCS
„A helyi épített környezet, illetve az építészeti örökség védelme szempontjából jelentős építészeti-műszaki tervek szakszerűségének és magas színvonalának elősegítése érdekében a keszthelyi önkormányzat még nyár elején hozta létre az Építészeti-Műszaki Tervtanácsot.
A
szakmai tanácsadó testület a tervezésben magas szintű elméleti és gyakorlati
ismeretekkel rendelkező személyekből áll. A grémiumnak kell véleményeznie
egyebek mellett a műemléki környezetben, természetvédelmi területen, a
Balaton-parton megvalósításra váró épületterveket, a kereskedelmi, ipari és
logisztikai rendeltetésű terveket, a történeti városközpontban folyó
építkezéseket.
Hozzánk tartoznak a közintézményi, illetve önkormányzati beruházásban megvalósuló építmények és az ipari, gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató rendeltetési övezetbe tartozó területen megvalósuló beruházások is” – nyilatkozta kérdésünkre Németh Gábor, városi főépítész, a tervtanács elnöke.
Mint az elnök elmondta, idén eddig két alkalommal üléseztek. Első találkozásukkor öt, a november derekán tartott tanácskozáson pedig két projektről mondtak véleményt. Utóbbi megbeszélésükön a Zsidi út és Vásártér melletti élelmiszer diszkont áruházhoz közel eső területen magánberuházásban felépülő magánház együttesről értekeztek, illetve megvitatták a Bem utca 23. szám alatti két romos épület felújításának terveit is.
A főépítész nyitotta meg a helyi önkormányzat és a Budapesti Építész Mesteriskola (BÉMI) partnerségével a Balaton Színház emeletén rendezett szakkiállítást, amelyet a Bem utcai, a keszthelyi piac bejáratával szemközti „foghíjtelek” beépítésére vonatkozó tervekből rendeztek.
A kétéves posztgraduális képzésre járó építészhallgatók által díjazás nélkül kreált tervek a város tulajdonát lépezik, és a képviselő-testületen kívül több szakmai szervezet is véleményezi, hogy mikor és melyik pályamű valósulhat meg részben, vagy egészben. A zártkörű tervpályázati kiírás szerint Keszthely belvárosában, hangsúlyos területen, egy épülettömbben kellett megálmodni a színházhoz kapcsolódó raktár, galéria és kávézó elhelyezését.
Arnóth Lajos, a BÉMI-vezetője a kiállítás megnyitóján elmondta, Keszthely és a Festetics-kastély neve otthonosan cseng a mesteriskola oktatói és növendékei körében, mert a hetvenes évektől folyamatosan tartanak itt tanácskozásokat, összejöveteleket. A tisztes gondolati szabadságot kínáló intézmény minőségképzésre törekvő vezetői a kultúrhely építészeti értékeire való odafigyelést mindig hangsúlyosan kezelték. Az európai építészhagyományokra figyelve, kreatív szellemben adtak kiváló épülettervezési gyakorlatot azon fiataloknak is, akiknek munkái december elejéig nyertek bemutatást.
Csontos Csaba, az Építész Mesteregylet elnöke az 55 pályamunka bemutatásakor elmondta, a tervek készítői jobbára szabadon, de tehetséggel, rátermettséggel értelmezték a nem túl szigorú kiírást; akadt munka, amelyik az épület tetejére kommunikatívabb rendeltetést szánt, de a homlokzatképzésben a történelmi belváros építészeti tradícióit mindenki figyelembe vette.
REFORMOK NÉLKÜL
Európa és kereszténység címmel tartott kerekasztal beszélgetést a Keresztény Értelmiségek Szövetsége a közelmúltban Keszthelyen. A rendezvény vendége volt Gál Kinga, az Európai Parlament képviselője, valamint Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke, akik Lanczendorfer Erzsébettel, a KÉSZ győri elnökével közösen tartottak sajtótájékoztatót a program előtt.
A
tájékoztatón elhangzott: rendkívül fontos, hogy mennyire van jelen az Európai
Parlamentben a kereszténység és a keresztény szociális kérdések, amely a mostani
beszélgetés témáját is adja. Gál Kinga, aki a közelmúltban elnyerte az év
EP-képviselője címet, hangsúlyozta, hogy az Európai Unió a kereszténységet, mint
irányt kezeli. Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke a gazdasági
válsággal kapcsolatban azt mondta: valóban a fizetésképtelenség szélére
kerültünk, és ha nem volnánk uniós tagok, a jelenleginél is nehezebb helyzetben
lennénk.
Magyarországot rossz állapotban érték a negatív változások, és rosszul is reagált rá. Tudni kell, tette hozzá, hogy a nemzetközi valutaalap más országokat is érintő fertőzésektől tartott, ezért döntött a hitelezés mellett. Ez a kölcsön azonban csak arra elegendő, hogy úgy fél évig eléldegéljen belőle az ország, a gazdaság azonban ettől nem fog magára találni. Egy erős gazdaság kialakításához nagyfokú dinamizálására lenne szükség.
Mélyreható reformokra, amely kilendítheti Magyarországot a válságból. A takarékossági intézkedéseket már rég meg kellett volna kezdeni, de nem azokon a területeken, ahol most a kormány tette. A volt bankelnök elmondta azt is, hogy az adórendszerrel kapcsolatban lassan a közgazdászok kezdenek egyetérteni abban, hogy adó-csökkentésre lenne szükség.
Korábban ez mindig nagy vitákat váltott ki, melyek lehet, hogy még felélednek, de egyelőre inkább gyakorlati problémák merülnek fel ezzel kapcsolatban. Bárki is akar hozzákezdeni a változtatáshoz, először az állami kiadásokat kell lecsökkenteni. Járai véleménye szerint a kormány azért nem mer hozzákezdeni az adóreformokhoz, mert fél a kiadáscsökkentés népszerűtlenségétől. Pedig hosszabb távon egy alacsonyabb állami elvonással, kisebb központi kiadással működő rendszer gyorsabb gazdasági növekedést hozna magával, és akkor többet is lehetne szétosztani ebből.
Hangsúlyozta azt is, hogy ma 25-30 százalékkal alatta vagyunk a lehetséges bruttó hazai terméknek. Így annyival élünk rosszabbul, mint ha olyan ütemben fejlődtünk volna, mint például a szlovákok, csehek, lengyelek románok. Igaz, most ott is öt-hat százalékra csökken a korábbi 8-9 százalékos növekedés, nálunk viszont mínuszba megy át. Végül azzal fejezte be a gondolatsort, hogy mivel a kormányzó párt annak idején mást hirdetett és ahhoz talált meg egy nagyobb társadalmi réteget, egy ehhez képest csaknem homlokegyenest más programot, főleg másfél évvel a választások már nehezen fogadtatna el.
IFJÚ ALKOTÓK KIÁLLÍTÁSA A MÚZEUMBAN
Az
idei utolsó kiállítást nyitották meg szombaton a Balatoni Múzeumban,
Keszthelyen. A két helyi születésű, fiatal művész alkotásaiból berendezett
tárlat ,, A természet és a fantázia világa képekben és kerámiákban" címet
viseli.
November tizenötödikétől új kiállítással várja a művészetkedvelőket a Balatoni Múzeum. A Gyulai Zsuzsanna festőművész és Kolodics Sára Luca keramikus munkáiból álló tárlatot Havasi Bálint múzeumigazgató köszöntőjét követően Frimmel Gyula nyitotta meg, aki a fiatal művészek tanára volt a zalaegerszegi Ady Endre Művészeti Gimnáziumban.
Havasi Bálint hangsúlyozta, a Balatoni Múzeum mindig is figyelt arra, hogy ne csak a befutott művészek alkotásait mutassa be, hanem teret engedjen a pályakezdőknek, azon belül is a keszthelyieket igyekszik leginkább támogatni. Frimmel Gyula grafikusművész elmondta, hogy a két ifjú képzőművész korához képest már a gimnázium első évében is érett munkákat produkált. Sok közös vonásuk van, például a rajz, a vonal hangsúlyos alkalmazása.
A Halápy János emlékszobában a lányok eddigi munkáinak válogatását láthatják az érdeklődők. Mindkettejük műveit megcsodálhatta már a nagyérdemű az iskolában, illetve Gyulai Zsuzsanna két önálló kiállítása is volt idén, Zalaegerszegen és Budaörsön. Pécsett végzett festőművész szakon, mellette idegenvezetői képesítéssel is rendelkezik, de jövőjét a festészetben látja. Az ábrázolási technikák közül a rajz áll hozzá a legközelebb, ám a kiállításon ugyanúgy megtalálhatóak linómetszetek, pasztellel és akvarellel készült munkái is.
A képei többségében egyéni fantáziával bontja ki a különböző természeti formákat. Kolodics Sára Luca jogi egyetemre jár, inkább csak nyáron jut ideje kerámiákat készíteni. Úgy véli, a népművészetben rejlő szépségek a nép természettel való együttélésének és fantáziájának sajátos ötvözetei. A kiállítás január végéig várja az érdeklődőket.
TUDOMÁNYOS ÜLÉS A GEORGIKONON
Prof. Dr. Dr. h.c. Sáringer Gyula, a Szent István Tudományos Akadémia és az MTA rendes tagja nyolcvanadik születésnapja tiszteletére rendezett tudományos ülést november derekán a Pannon Egyetem Georgikon Kara és a Növényvédelmi Intézet. A kar Festetics utcai épületének konferenciatermében tartott ünnepi tanácsülést dr. Lehoczky Éva, intézetigazgató nyitotta meg utalva arra, büszkék rá, hogy a professzor immár három évtizede munkatársa és a mai napig aktív segítője a növényvédelmi intézetnek.
Köszöntőjében
dr. Dublecz Károly dékán azt az akadémikust állította példaképül a diákok és
oktatók elé, aki kellő elszántsággal, elhivatottsággal, szerénységgel,
szorgalommal, tehetséggel és valódi értékrendet teremtve végzi nemzetközi hírű
tudományos tevékenységét.
Neki és a hozzá hasonló oktatóknak köszönhető, hogy a keszthelyi kar 168 hazai agrár-felsőoktatási kar közül negyedik, a 22 agrárkar között pedig a második helyet szerezte meg a legfrissebb felmérés szerint.
A hit-remény-szeret példáját magáénak tudó professzor nyugodt, kiegyensúlyozott életét állította köszöntőjének középpontjába dr. Németh Tamás, az MTA főtitkára. A prof. bölcsessége, baráti támogatása sokakat segített át a nehézségeken.
A Veszprémi Regionális Akadémiai Bizottság (VEAB) nevében dr. Mészáros Ernő akadémikus mondta el köszöntőjét. Mint mondta, a bizottság élettudományi szekciójának alelnöke kiváló módon tudta közelebb hozni az emberekhez, intézményekhez az MTA-t. A Pannon Egyetem is díszdoktorává fogadta a tudományos filozófia lélektanáról magas szinten értekező szakembert. Az egykor nyugatosnak titulált nagybajomi levente eljutott az országházig, az akadémiáig, a tudományos gondolkodás lélektanáig – húzta alá a VEAB-elnöke.
A tudományos ülésen tanítványok, pályatársak tisztelegtek a mély pedagógiai érzékkel megáldott, toleráns „professor emeritus”-ról, aki 57 évet töltött el a kutatói és oktatói pályán.