MEGKEZDŐDÖTT A TÉLI ÜGYELET
November tizedékén megkezdődött a téli ügyelet a Magyar Közút Kht. üzemmérnökségein. Zalában több, mint négyszáz kilométer hosszú útszakaszon kell helytállniuk a társaság dolgozóinak, hivatalosan március tizenötödikéig, illetve egészen addig, amíg az időjárás azt indokolja. Tavaly még húsvétkor is akadt dolguk.
Október
végétől folyamatosan voltak a gépszemlék a Magyar Közút Kht. Zala megyei utakat
is felügyelő Észak-dunántúli Regionális Igazgatóságához tartozó
üzemmérnökségeken. Mára mindenütt alaposan átvizsgálták, és rendbe tették a
járműveket, felkerültek a sószórók és a hóekék is, ha hirtelen támadna a tél.
Sümegi Péter főmérnök szerint a személyzet megfelelő számú, és elegendő jármű áll rendelkezésükre ahhoz, hogy állják a sarat, vagy még inkább a havat. Természetesen a szélsőséges időjárás mindig okozhat kellemetlenségeket, de mint mondta: bízik abban, hogy hosszú ideig tartó, komolyabb fennakadásokra nem kell számítani. Igaz, ehhez hozzátartozik az is, hogy a közlekedők is tudomásul vegyék azt, hogy a tél rájuk nézve is támaszt elvárásokat.
A nyári gumi, vagy a rutintalan sofőr miatt az emelkedőn elakadt gépkocsiról ők sem tehetnek, mégis gyakran őket hibáztatják ilyenkor az úton veszteglők. Amennyiben szükség van rá, bérelt gépek is rendelkezésre állnak a folyamatos munkavégzéshez, és ha annyira komoly a helyzet, akkor iskolaszünetre is javaslatot tehetnek. Idén is kiemelten kezelik majd a zsáktelepüléseket. Munka egyébként akad bőven addig is, amíg megérkezik az igazi tél.
Hamarosan a helyükre kerülnek a hórácsok, illetve kivágják az elszáradt fákat, és folyamatosan javítják a forgalomra veszélyes úthibákat. A szakember hozzátette azt is, hogy bár a legtöbben, a téli közlekedéstől tartanak, a hideg őszi napok talán még több veszélyt hordoznak, mint a jég és a hó. Amennyiben valaki távolabbra indul autóval, a társaságnál telefonon is érdeklődhet az utak állapotról. Saját útmeteorológiai rendszereik segítségével ugyanis, folyamatosan frissített, megbízható adataik vannak.
Ékes Géza, a keszthelyi üzemmérnökség vezetője arról tájékoztatott, hogy a kezelésükbe tartozó, több mint 400 kilométernyi úthálózat tisztításához, jégmentesítéséhez mintegy 700 tonna só és 400 tonna érdesítőanyag áll rendelkezésükre az idén. Mint mondta, bízik benne, hogy ez elég lesz a tél végéig, ha pedig mégsem, akkor lehetőség van arra, hogy pótolják a hiányzó mennyiséget. Czigány Sándor alsópáhoki polgármesterrel a keszthelyi gépszemlén beszélgettünk, ahová minden évben meghívják a térségbeli települések vezetőit.
Mint mondja, tavaly elégedett volt a közutasokkal, reméli idén sem lesz gond. Igaz, az Alsópáhok és Szentgyörgyvár, illetve Nemesboldogasszonyfa közötti útszakasz, valamint a 75-ös út zalaapáti felé is nagy odafigyelést igényel. A községen belül vállalkozókkal szerződnek, hogy a legnagyobb havazásban is rendben legyenek az utak. Aztán nevetve hozzátette, hogy persze még így is gyakran csörög a telefonja, de ezt már megszokta: ha süt a nap azért, ha esik a hó azért is a polgármester a felelős.
HÉVÍZI SZOBAKIADÓK KÖZGYŰLÉSE
Félszáznál alig valamivel többen jöttek el november közepén a Hévízi Szobakiadók Szövetsége által tartott közgyűlésre. A fürdőváros legnagyobb létszámú civil szervezetének ülésén a napirendek között szó esett a szövetség munkájáról, pénzügyi helyzetéről, a jövő évi költségvetési tervezetéről. Tájékoztató hangzott el a szobakiadók számára szervezett tanfolyamokról, a SZEM-mozgalom újraindításáról, a rendőrség sikeres betörőfogó akciójáról. A meghívottak biztosítási, befektetési és energiatakarékossági ajánlatokat is végighallgattak.
Dr. Vajda Gábor rendőr őrnagy arról adott hírt, hogy a rendőrségnek a szobakiadók által nyújtott információk segítségével sikerült elfognia, és előzetes letartóztatásba helyeznie azt a lesencetomaji illetőségű tolvajbandát, akik összesen 14 betörést hajtottak végre a gyógyüdülőhelyen. A rendőrőrs parancsnoka további együttműködést kérve arra biztatott, hogy a legkisebb törvény- vagy szabálysértést is jelezzék feléjük.
Hajdanán kétezer helyi pártoló tagot is számlált az eredményesen működő
hévízi Szomszédok Egymásért Mozgalom, ezért annak újraindítását kezdeményezte
Gelencsér Hédi, az önkormányzat közbiztonsági bizottságának elnöke.
Herczeg Zoltán titkár dr. Szarka Lajos helytörténész Hévízről írt, négynyelvű,
fotókkal gazdagon illusztrált kötetét ajánlotta a jelenlévők figyelmébe.
A szövetség idei évben végzett tevékenységéről Gelencsér János elnök adott ismertetést. Szólt a bécsi, stuttgarti, müncheni, prágai, berlini, kolozsvári, sepsiszentgyörgyi, nagyváradi, moszkvai turisztikai vásárokról, a Főszezon, Utazás, Spa & Wellness elnevezésű szakkiállításokról, a kecskeméti, debreceni, tapolcai workshopokon való sikeres részvételről. Az elnök beszélt a bál szervezéséről, a Kerékpáros Egyesület megalakításában való kezdeményező szerepről, az új szálláskatalógus elkészítéséről, az ATV Hévízről jelentkező imázsnövelő műsoráról, a világháló és a drótposta kínálta előnyökről, és a Böjte Csaba ferences szerzetes által létrehozott gyermekmentő szervezet számára történő élelmiszer adomány gyűjtő akcióprogram részleteiről.
A HTME-vel és a partnerekkel jó kapcsolatot ápoló egyesület szakemberei továbbra is ésszerű és költséghatékony gazdálkodásra törekedve úgy állították össze a költségvetésük tervezetét, hogy abból új piacok és desztinációk meghódítására is lehetőség nyíljék. Tekler Irén beszámolt arról, hogy a szobakiadók vendégeik körében 24 és félezer háromórás, 1555 darab tízórás és 1401 darab húszórás kedvezményes árú fürdőjegyet értékesítettek 60 millió 74 ezer forint értékben.
Három évvel ezelőtt majd 100 milliós volt a fürdőjegy értékesítés bevétele. Naszádos Antal a pénzügyek és gazdálkodás felelőse megerősítette, hogy a vezetőség tagjai továbbra is térítésmentesen végzik munkájukat. Jelenleg a bankban és a pénztárban 2,3 millió forintos pénzkészlettel rendelkeznek. Jövőre a honlapjuk fejlesztésére és működtetésére fognak harmadával többet költeni. Lajkó Ferenc elnökségi tag a Bibó AGSZ-szel együttműködésben szervezett negyvenórás angol és német nyelvtanfolyamokról, és a számítástechnikai tanfolyamokról adott ismertetést.
Deli Alfréd alkotásaiból nyílt kiállítás a közelmúltban, a hévízi Aquamarin Galériában. Az eredetileg gépésztechnikus, lakatos mester kicsi gyerek korától érdeklődik a festészet iránt és kiváló kézügyességét, tehetségét e területen is igyekszik kamatoztatni.
A művész 1937-ben született Dióskálon. Autodidakta módon tanult festeni. Példaképei a XIX. századi festők: Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál, Mészöly Géza, Paál László. Első nagy országos sikere 1978-ban volt Siófokon, ahol egy amatőr festőversenyen nyerte el a nézők szavazatai alapján az első díjat. Ezt másik két hasonló rendezvény követte, ahol szintén övé lett a fődíj. Alkotásait láthatták már Dióskálon, Budapesten, Nagykanizsán, Nagykapornakon, Keszthelyen és Zalaegerszegen.
„Nagyon szeretek festeni, szeretem a természetet, annak művészi ábrázolását. Az otthonom olyan, mint egy nagy kiállítóterem, tele van a festményeimmel. Van egy saját zugom, a ház padlása, ahol nyugodtan dolgozhatok, ameddig kedvem tartja” – árulta el a művész. Leginkább olajjal fest, gyakran virágcsendéletet, vagy tájképet. A harsány színek hangulatát is kifejezik. A kiállítás december ötödikéig látható Hévízen.
MEGHALT HÉVÍZ ELSŐ REUMATOLÓGUSNŐJE
A századik születésnapját már nem élhette meg dr. Moll Károlyné dr. Hoffmann Ilona Hévíz első reumatológusnője, hazánk legtöbb tapasztalatot szerzett reumatológus szakfőorvosa. Több ezer embernek viszszaadva mozgásképességét, egészségét, életkedvét, a főorvos asszony szinte haláláig praktizált. Magánrendelője hetente kétszer népesült be a gyógyulni vágyókkal. Nem csupán tudásával, határtalan tapasztalatával gyógyított, hanem emberségével, szerető szívével, harmóniát, derűt sugárzó lényével. Három gyermeke orvos lett, és az unokái közül többen is e hivatást választották.
A hévízi képviselő-testület még 1992 novemberében díszpolgári címmel ismerte el dr. Moll Károlyné dr. Hoffmann Ilona munkásságát, a több évtizeden keresztül végzett reumatológiai gyógyító és tudományos munkáságát, a gyógyüdültetésben végzett kitűnő szervező és ellátó munkáját, valamint a gyógyító munkásság mellett végzett kiemelkedő közéleti szerepvállalását.
A reumatológia szakorvosa keszthelyi család gyermeke volt. Három éves korától kezdve rendszeresen úszott a gyógytóban. Az orvosegyetemet Pécsett végezte. Dolgozott az ottani belklinikán, majd a keszthelyi kórházban. Dr. Moll Károlylyal kötött házassága óta, 1935-től Hévízen dolgozott. A gyógyüdülőhelyen először fürdőorvosként tevékenykedett, majd a háború alatt sokáig egyedül végezte a környék körzeti orvosi ellátását.
Mint mesélte: sokszor gyalog, többször biciklin, vagy éppen lovaskocsin vitte betegeihez a gyógyulás reménységét. A fáradhatatlan főorvos aszszonyt, aki férje tudományos munkájának aktív segítése mellett jelentős saját tudományos munkásságot is folytatott, a Magyar Rheumatológiai Orvosok Egyesülete és a Magyar Balneológiai Társaság is agilis tagjaként vette nyilvántartásba. Négy évtizeden keresztül egészen 1990-es visszavonulásáig, ő biztosította a Postás Üdülő kórházi szintű szakorvosi ellátását.
Anka néni emberi kiállása, orvosi munkássága, tudományos és közéleti
tevékenysége, segítőkészsége részesévé tette őt Hévíz várossá válásának.
Mindig az egész ember érdekelte, nem csak a páciens reumája, hanem a körülményei
is. Vallotta: „Az Isten azért adott az embernek kezet meg lábat, hogy használja,
hogy mozogjon. Egyszóval az életet nem szabad abbahagyni. Igen, aki élni akar,
annak nem szabad abbahagyni az életet.” Aztán jött a lesújtó gyászhír, hogy a
több generációs orvosdinasztia legidősebb tagja nem gyógyít többé. Viszszaadta
szerető lelkét Teremtőjének. Az elhunyt főorvosnőt mind a város, mind a
reumakórház saját halottjának tekinti.
