Kultúra

Augusztus közepén népesült be első alkalommal a Cserszegtomajon épült várszínház, s a hozzá tartozó borospince, valamint a teljesen felújított Festetics-présház. Tóth László idegenforgalmi vállalkozó hat év megfeszített munkájával valósította meg régi álmát, hogy a Balaton e nyugati térségében fellegvárat építsen a magyar népi kultúrának. A megnyitó ünnepélyes pillanataiban dr. Iglódi Endre tolmácsolta Mádl Ferenc köztársasági elnök jókívánságait, majd Tóth László köszöntötte a meghívott vendégeket, és idegenforgalmi szakembereket.

Ezt követően Kraft Péter, a Gazdasági Minisztérium államtitkára – aki szabadságát megszakítva jött el az avatóra – mondott ünnepi beszédet, amelyben hangsúlyozta, hogy az ilyen és hasonló kezdeményezések fogják hazánkat, az új Magyarországot egy fantasztikus országgá tenni. Említette egyebek mellett azt is, hogy az eddigi 10500 millió Eurós idegenforgalmi bevétel 14 százalékkal haladja meg a korábbi időszak bevételeit. A várszínházat és a pincéjét Ünnepi pillanatok a színpadon.

dr. Farkas Attila érseki tanácsos, a budapesti Szent István Bazilika lelkipásztora szentelte fel. Az ünnepi műsorban – amelyben közreműködött Hertelendy Attila színművész is – a Tapolcai Batsányi Táncegyüttes adta elő az István a király című rockopera feldolgozását. A műsort követően a meghívott díszvendégeket kértük arra, mondják el benyomásaikat a létesítményről.
Dr. Hóbor Erzsébet, a Zala Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője: – Azért örülök, mert eddig, ha várról volt szó, akkor a csaták, ha Zalára gondoltam, akkor a romok jutottak eszembe. Ez a vár új, s van egy várszínházunk, amely Cserszegtomajé, Zaláé és az országé. Megható volt ez az este, hiszen a magyarságról, a várról és a vendégszeretetről szólt, és egy kicsit mindannyiunk jövőjéről.Szalai Annamária országgyűlési képviselő: – Nagyszerű teljesítmény ez, amit itt láthatunk, ettől épül az ország, hogy ilyen emberek vannak, mint Tóth László, akik kitalálnak csodákat, elkészítik azt, s átadják másoknak, hogy örömet szerezzenek. Én azt gondolom, hogy ez tartotta meg Magyarországot, ez tartotta meg a magyar népet, s nagyon örülnék annak, ha teltházakkal működne nyaranta ez a vár a magyarok és a külföldiek örömére. Nagyon jó, hogy mindez Zalában és talán a megye egyik legszebb pontján valósulhatott meg.Varga László, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke: – Régóta nagy adósságát sikerült ezzel a létesítménnyel törlesztenie a térségnek, hiszen az igény évtizedek óta megvolt, emlékezzünk csak a gyenesdiási operaszikla terveire. Külön öröm, hogy van egy vállalkozó kedvű ember, aki nem csupán a pénzéből, de a szívéből, hihetetlen energiákból felépít egy csodát és megteremti ezzel 1500 ember szórakozásának a feltételrendszerét. Egy kicsit most a miénk is a felelősség, hogy a Hevesi Sándor Színház művészeivel, a megye művészeti csoportjaival együtt segítsük Tóth Lászlót abban, hogy a szezonban teltházas estéken adhassuk át a magyar művészeti értékeket a vendégeknek.Kraft Péter államtitkár: – Az előadás során is azon gondolkoztam, hogyan tudnék Tóth Lászlónak segíteni a továbbiakban, hogy ez a kezdeményezés igazán virágozzon. A magyarországi turizmus kínálatának szélesítésében hangsúlyos a kulturális kínálat bővítése, s ehhez létesítmények is kellenek. Itt egy ízig-vérig magyar ember a saját szűkebb pátriájában egy országot épített fel. Ezt a létesítményt feltétlenül etalonnak kell tekinteni, s egyben példa lehet az egész országban is.A várépítő Tóth Lászlótól a színház programjairól érdeklődtünk.– A létesítmény elkészült, ám az ide vezető út még átépítésre szorul. Ez céltámogatásból fog elkészülni a jövő év áprilisának végére. Ezt követően kezdődnek a programok, amelyek a szőlővel, a borral, a pincével kapcsolatos kultúrák vonalát követik majd, kiegészülve a gasztronómiai kultúrával, hiszen ehhez itt minden adott. A színpadi produkciók elsősorban a hagyományok ápolását szolgálják majd. Mivel magam is folklorista vagyok, tervezem, hogy a térség népi együtteseivel s a zenekarokkal közösen hozzunk létre egy olyan művészeti csoportot, amelyik képes lesz a magyar népi kultúra hagyományait magas színvonalon tovább vinni, s bemutatni. Külön öröm, hogy a megye a kulturális programok összeállításához keresi a támogatás és az együttgondolkodás lehetőségét.Kép és szöveg:Cservenka György

A Balatoni Múzeumban láthatja még szeptember 17-éig a nagyközönség a magyar államiság millenniumi rendezvénysorozatának részeként „A magyar pipa története – a magyar történelem a pipákon” című kiállítást. A közelmúltban megjelent – és kapható a múzeumban – a kiállítás katalógusa, amely e szerepén túl önálló kötetként nyújt összefoglalót a dohányzás és a pipagyűjtés hazai történetéről.

A jeles szerzők tanulmányait és írásait is tartalmazó kötet bemutatja a dohányzás és a pipázás történetét, a pipatípusokat, a hazai és külföldi pipagyártó műhelyeket, a koronkénti divatirányzatokat, s a pipázás kellékeit. Mindemellett az olvasó megismerkedhet a híres pipagyűjteményekkel, valamint a magyar pipákkal foglalkozó irodalommal. A több, mint 250 oldalas reprezentatív kiadvány számos színes és fekete-fehér fotón mutatja be a gyűjteményeket, s számos dokumentációt is tartalmaz. A kötet megjelentetéséhez pályázat útján a Millenniumi Kormánybiztos Hivatalától, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától, Zala Megye Önkormányzatától, Keszthely városától, valamint számos vállalkozástól és magánszemélytől kapott támogatást a Balatoni Múzeum.

Nagyboldogasszony napján, az avatóünnepségen szentelték meg Gyenesdiáson a teljesen felújított és nagyon szépen parkosított Szent János-forrást, s ez teljes egészében a Forrásvíz Természetbarát Egyesület akaratának és kétkezi ténykedésének köszönhető.

Mint Szalóky Jenő polgármester elmondta, a helyi önkormányzat már a 90-es évek elejétől nagy energiákat fordított arra, hogy a település történeti értékeit átmentsék a jövő számára, s ebben a munkában jelentős szerepet vállalt magára az egyesület. A községen áthaladó 71-es főút környezetére is különös figyelmet fordítottak, s ennek egyik legszebb példája a Malom utca torkolatában felújított forrás. Az önkormányzat környezetvédelmi bizottságával szorosan együttműködő egyesület tagjainak köszönhető a község számos területének rendbetétele, gondozása, s ehhez számos rekonstrukciós pályázatot adtak be. A Szent János-forrás felújításához 300 ezer forintot biztosított a környezetvédelmi alap, s ezt egészítették ki saját forrással, és saját kétkezi munkával. Az önkormányzat restauráltatta a forrás felett álló 1828-ban állított Nepomuki Szent János szobrot, s a DRV segítségével kibővített területen a parkosítás mellett számos emlékfát is ültettek. A fák tövében elhelyezett emléktáblák őrzik Léczfalvy Sándor (1928-1998) vízügyi mérnök, aki a források hálózatba kötésének a rendszerét tervezte meg egykor, Darnay Dornyay Béla (1887-1965) honismertető, valamint Talabér János (1825-1899) pap-költő emlékét.

A természeti és környezeti kincseinket csak akkor lehet igazán értékelhetővé tenni az idegenforgalom számára, ha azt látványában is meg tudjuk mutatni. Ezért van kiemelkedő jelentősége a közelmúltban átadott Festetics kilátónak, amely a Balatonfelvidéki Nemzeti Park kapujának számító gyenesdiási Nagymezőről érhető el. A régi kilátót – amely a 70-es évek elején készült – életveszélyessége miatt három éve lebontották, ám a BEFAG Rt. vezetése szívügyének tekintette a helyreállítást, s az FVM-hez benyújtott pályázat, s Gyenesdiás és a térség önkormányzatainak, s a Hévíz-Keszthely Kistérségi Társulásnak köszönhetően biztosítottá vált a megközelítőleg 10 millió forintos beruházás költsége. A 235 méter magas Kerek-hegyen felépített kilátó 13 méter magasra viszi a látogatót, ahonnan a Keszthelyi Öböl és a Nyugat-balatoni táj csodálatos panorámája tárul elé. A BEFAG szándéka szerint a környező erdők közjóléti – sportot, turisztikát, rekreációt segítő – funkcióját szeretnék tovább fokozni, s a közeljövőben várható az erdei tornapálya rekonstrukciója, s az ugyancsak a közelben lévő Berzsenyi kilátó felújítása. A benyújtott pályázatra a Turisztikai Alap csupán minimális forrást biztosított, s mint Szalóky Jenő elmondta, ismét a térség önkormányzatainak, egyesületeinek, s az itt élők összefogásának kell létrejönnie ahhoz, hogy az új évezred első évében már mindezt élvezhessék az itt élők és az ide látogatók is.

A hévízi Rogner Hotel Lotus Therme augusztus 24-én ünnepelte 4. születésnapját. A szálloda vezetése ebből az alkalomból vendégül látta dolgozóit és hozzátartozóikat, a ház vendégeit, illetve üzleti partnereit. Az est pazar büfévacsorával vette kezdetét; s hogy a vendégek jól szórakozzanak, volt élőzene, fúvószenekar, hőlégballonozás, koktél-show, sétakocsikázás. Az ünnepség tűzijátékkal zárult.

Negyedik alkalommal – és ezúttal is teltházas sikerrel – rendezte meg a Simándy József Baráti Társaság a nagy tenor emlékét ápoló koncertet a keszthelyi Balatoni Múzeumban, amelyet négy évvel ezelőtt Simándy József

emlékest címmel indított útjára. Az esten évről-évre fellépő művészek Simándy József egykori barátai, pályatársai, tisztelői, akik valamennyien önzetlenül, fellépési díj elfogadása nélkül járulnak hozzá a rendezvény feledhetetlenné tételéhez.
Az est „karmestere” – műsorvezetője – ezúttal is László Zsuzsa zenetörténész volt, és olyan neves művészek fémjelezték a koncertet, mint például Gregor József, Maros Éva, Erdélyi Erzsébet, Medveczky Ádám, Szilfai Márta, Shöck Attala vagy Geiger György. A zenei darabokon kívül több vers is elhangzott Oszter Sándor és Oszter Alexandra előadásában.
Bár a plakátokon szerepelt, és az est kezdetéig bizonyos is volt, hogy Rost Andrea is fellép a rendezvényen, anélkül, hogy távolmaradásáról a rendezőket értesítette volna, nem érkezett meg Keszthelyre.