Jubilemi koncert Keszthely színházáért

Az egész régióé lesz

30 év rock nosztalgia

Jubilemi koncert Keszthely színházáért

A vendégegyüttesként fellépő Favágók együttes – amely ezidőtájt éppen Keszthelyen lépett fel – amolyan ráhangolásnak mintegy háromnegyed órát töltött a színpadon, s tomboló sikert aratott a Vágó István és Heilig Gábor nevével fémjelzett zenekar. Vágó István elmondta, hogy a színház javára rendezett koncerten szívesen lépnek fel – természetesen lemondva a tiszteletdíjról. 
A Mini fellépése előtt Vargáné Várkonyi Erzsébet köszöntötte a nézőket, s szólt a koncert nemes céljáról is. Török Ádámmal még a fellépés előtt sikerült beszélgetnünk.
– Mi hozott ma vissza benneteket Keszthelyre?
– Két dolog. 1970-ben egy egész nyáron itt játszottunk Keszthelyen a Béke étteremben. Nekünk ez egy nagy dolog volt, mert 1969-ben indultunk, Badacsonyban a Tátikában játszottunk, így lettünk országosan híresek. Ezt a nyári sikerélményt ismételtük meg Keszthelyen, s nagyon jó emlékeink vannak a Béke étteremből. Egyetlen szomorú aktualitása van a dolognak, hogy éppen harminc évvel ezelőtt volt mindez. Az elmúlt évben Badacsonyban a strandon rendeztünk egy nosztalgiakoncertet, s ekkor merült fel, hogy Keszthelyen is csinálhatnánk egy fellépést. A vállalkozók kerestek meg bennünket a jótékonysági koncert ötletével, s mi magunk is igyekeztünk hozzájárulni a színház megépítésének ügyéhez. 
Laza Mihály, a Keszthely Térségi Vállalkozók Klubja elnökségének tagja a Sörüzem Kft. minden dolgozójának ajándékozott egy belépőt a koncertre, s a dolgozók – több, mint hatvanan – el is jöttek nosztalgiázni. 
– Személy szerint miért fontos, hogy részt vett a koncert szervezésében és jelentős módon támogatja is az alapítványt?
– Ennek három oka is van – mondja Laza Mihály. – Az első és legfontosabb, hogy szeretem ezt a várost. A második, hogy egy nemes ügyért, a színház felépítéséért történik mindez, s ezt az ügyet a vállalkozói klub tagjai kezdték el 3-4 évvel ezelőtt mozgatni, s jelentős részünk van abban, hogy most itt tartunk. A harmadik ok pedig az a nosztalgia, amit ez a zenekar jelent a mi korosztályunknak. Ez a három ok motivált engem és természetesen a vállalkozói klub tagjait is.
– Emlékszik az egykori Mini együttes fellépéseire?
– Természetesen, több koncertjükre is elmentem, a mellett, hogy akkoriban kifutófiú voltam a Béke étteremben, így nagyon emlékezetes számomra az 1970-es keszthelyi nyár.
Szabó Kálmánnal nehezen sikerült ezen az estén szót váltanunk, hiszen a vállalkozói klub elnökeként számtalan dologra kellett odafigyelnie, s az érkező vendégeket is az ő tiszte volt köszönteni. 
– Összeállt minden, amit a szervezők elképzeltek erre az estére?
– Úgy érzem igen – mondja Szabó Kálmán -, bár nagyon nehéz ma mozgósítani embereket még jótékony célú dolgokra is. Most kezdem látni, hogy néhány dolgot a szervezés során lehetett volna jobban is csinálni. Végül is egy jó ügyért dolgozunk, Keszthely színházáért és példát is szeretnénk állítani a város elé, hogy miként lehet egy nemes cél érdekében akár tömegeket is megmozgatni. 
– Folyamatosan érkeznek a koncertre a nézők, hány vendégre számítanak?
– Elővételben mintegy 400 jegy kelt el, az ideális nézőszám 1000-1500 fő között lenne, mert számításaink szerint így lehetne egy komolyabb összeget elhelyezni az alapítvány számláján.
Vargáné Várkonyi Erzsébet képviselőasszony, az önkormányzat turizmus és külkapcsolatok bizottságának elnöke a színpadon mondott köszönetet a Favágók együttesnek a fellépésért, s ezt követően érdeklődtünk tőle, hogy az önkormányzat mennyiben támogatta ezt a kezdeményezést.
– A vállalkozói klub több oldalról is megkereste az önkormányzatot, így pályázatot nyújtottak be a kulturális bizottsághoz. A bizottság ez alapján 50 ezer forinttal járult hozzá a marketing költségekhez. A turizmus és külkapcsolatok bizottság ugyancsak 50 ezer forinttal járult hozzá a megelőző reklámtevékenységhez, a szórólapok, a plakátok elkészítéséhez, az esetleges fizetett riportok költségeihez. Ez utóbbiról támogatásként lemondott a Zala Est és a Szuperinfó, valamint a Hévíz Keszthely és Vidéke újság is. Úgy érzem, Keszthely város önkormányzata teljes mértékben felvállalta a partnerséget ehhez a rendezvényhez.
Hegedűs László alpolgármester két országgyűlési képviselő – Szalai Annamária és Kosztolányi Dénes – társaságában érkezett a koncertre, akik maguk is hozzájárultak a rendezvény sikerességéhez.
– A vállalkozók évekkel ezelőtt kezdtek el lobbizni azért, hogy a város egyáltalán foglalkozzon a színház felújításának lehetőségével – mondja Hegedűs László. – Ezt szerencsére sikerült Keszthely akkori vezetésével elfogadtatni, s ekkor egy kamattámogatásos pályázatra sikerült benyújtani anyagot. A nagy munka a választások után kezdődött el, egy nagyon kemény és aktív lobbival, személyes ismeretségek igénybevételével sikerült egy nagyon komoly támogatási összeghez jutni a színház és konferenciaközpont építéséhez. A kettős funkció egybevág a város és a kormány elképzeléseivel is, hiszen az idegenforgalomban a konferenciaturizmus jelenthet kitörési pontot. A 445 millió forint vissza nem térítendő címzett támogatásként a kulturális minisztériumtól érkezett a parlament döntése alapján. E nélkül az összeg nélkül nem mozdulhatott volna el a holtpontról a színház ügye. E mellett még több, relatíve kisebb összeget is sikerült szerezni. Pályázatot adunk be a Magyar Turizmus Rt-hez a felszerelés támogatására, s úgy érzem, a több, mint 800 milliós beruházás anyagi fedezete biztosított lesz. Rövid időn belül elkezdődnek a munkák, kiírás alatt van a közbeszerzési pályázat, s terveink szerint novemberben ünnepélyes keretek között történik majd meg az alapkő lerakása. Már most sokat teszünk azért, hogy az ünnepélyes átadásra legkésőbb 2002 májusában sor kerülhessen, s Keszthely befogadószínházának és konferenciaközpontjának avatására Orbán Viktor miniszterelnök urat szeretnénk felkérni. Én úgy érzem, hogy a város polgárai számára ez egy nagyon fontos lépés lesz, hiszen itt mindig is volt igény a színvonalas színházi előadásokra. Úgy érzem, ezzel és más folyamatban lévő dolgok teljesítésével sikerül az ígéreteinket betartani.

vissza az elejére

Vállalkozóként és képviselőként a színházért

Az egész régióé lesz

– Nem új keletű a vállalkozók színházért való megmozdulása, hiszen már évekkel ezelőtt közösen gondolkodtunk azon, hogyan tudnánk előmozdítani az újjáépítést – mondja dr. Réfi Antal. – Abban az időszakban a város képviselőtestülete nem volt olyan aktív, mint a jelenlegi, de végül is a nagy pesszimizmus ellenére is sikerült elérni, hogy a megfelelő pályázatok beadásra kerüljenek. Ehhez még az utolsó pillanatban is kellett a vállalkozók segítsége. A két évvel ezelőtti választás kimenetelének köszönhetően azután 6 képviselő került a testületbe, akik részben a Keszthely Térségi Vállalkozók Klubja Egyesület színeiben, részben egyéb vállalkozói területről jutottak be az önkormányzatba. Mindez ma meghatározója a képviselőtestület munkájának, hiszen más szemlélettel tekintenek a város ügyeire, komolyabban veszik a pályázati lehetőségeket, s megkeresik a Keszthelyért való lobbizás, a pénzhez-jutás lehetőségeit. 
Dr. Réfi Antal elmondta, hogy a keszthelyi színház ügyének előmozdításában két képviselőtársának vannak elévülhetetlen érdemei, úgymint Bubla Zoltánnak, aki egyebek mellett a pályázatok elkészítésében vállalt oroszlánrészt, másrészt Hegedűs László alpolgármesternek, aki – ugyancsak sok egyéb mellett – a pályázatok sikeres elbírálásáért lobbizott kormányzati szinten. A képviselő szerint a Keszthely Város Színházáért Alapítvány akkor működhetne igazán hatékonyan, ha a jelenlegi képviselőtestület delegálhatna tagot a kuratóriumba. Ezáltal egyrészt élőbbé válna a kapcsolat, másrészt a segítés lehetősége is kiszélesedne. 
– Az alapítványnak most kellene aktívabbá válnia, s nem hangzatos megnyilvánulásokkal, hanem sok-sok munkával és megfelelően hatékony reklámmal. Természetesen a sajtó hasábjain is a valóságnak megfelelően kell tájékoztatni az olvasókat – mondja dr. Réfi Antal. – Az nagyon szép dolog volt Tar Ferenctől, hogy akkori képviselői tiszteletdíját az alapítvány javára utaltatta át, viszont nyilatkozatában azt mondja, hogy nem akadtak követői, s a kuratórium elnökeként illene tudnia, hogy kik is követték őt hasonló módon. A Keszthely Térségi Vállalkozók Klubja Egyesület a választási kampány időszakában azt ígérte, hogy nem azért akarnak képviselők lenni, hogy abból éljenek, hanem azért, hogy minden eszközzel segítsék a várost egyebek mellett vállalkozásszemléletű döntések meghozatalában. Tehát nem a tiszteletdíj motiválja a tevékenységüket, hiszen erről valamilyen jótékonysági célra lemondanak. Én magam a Keszthely Város Színházáért Alapítvány javára mondtam le a tiszteletdíjamról, s hasonlóképpen, mint Tar Ferenc, azóta is oda utaltatom át ezt az összeget annak összes járulékával együtt, hiszen így azt az önkormányzatnak nem kell befizetnie az állam részére. 
Természetesen a követőkből sohasem elég, hiszen elősegítenék a színház mielőbbi felépítését. Szinte biztos, hogy nem az eredeti költségvetésnek megfelelő összegbe fog kerülni a színház – a beruházások költségei folyamatosan emelkednek – s az építés során mindig a legkorszerűbb berendezéseket kell választani, s ezek többnyire a drágább kategóriába tartoznak. A filléres megoldások hosszú távon többe kerülnek.
– Én azt hiszem, hogy Keszthely polgáraiban anyagilag és erkölcsileg is megvan annak a lehetősége, hogy a saját színházukért adakozzanak, s ez a lehetőség a térség lakosságára is értendő. Hiszen ez a színház térségi feladatok ellátására is képes lesz, s az egész régió lakossága fog ide színházba járni. 
Bár a színház rekonstrukciójához az önkormányzat további pályázatokat is életben tart, azért az alapítványra befizetett összegeknek is meglesz a feladata, az esetenkénti önerő kiegészítésétől, akár a későbbi rendezvények költségének viseléséig számtalan célra felhasználható lesz. Az építés befejezését, illetve az ünnepélyes avatást 2002-re tervezik, még az önkormányzati ciklus lejárta előttre, hiszen az évek alatt befektetett munka gyümölcsét is szeretnék learatni a képviselők és a vállalkozók. Azt a gyümölcsöt, amelyet igazán a város és a térség lakossága fog igazán élvezni talán generációkon keresztül. 

vissza az elejére