Horizont

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ELŐTT

Hévíz idegenforgalma

„Hévíz város idegenforgalma, ha kis mértékben is de fokozatosan fejlődik. Az önkormányzat kiemelt jelentőséget tulajdonít ugyanis az idegenforgalom feltételeinek állandó és folyamatos javítására, a magasabb minőségű egészségturizmus városi fejlesztésére úgy, hogy ez a fejlődés fenntartható legyen, nem csak mennyiségben, de minőségben is” – olvasható egyebek mellett abban a beszámolóban, amely a gyógytelepülés idegenforgalmi helyzetéről, és az idei év aktuális feladatairól értekezik. A Szabó Zoltán turizmus referens által a márciusi képviselő-testületi ülésre készített előterjesztésben fellelhető az is, hogy a közel ötezer lakosú városban a magyar és a külföldi gyógyulni és pihenni vágyókat 6552 kereskedelmi és 4618 fizető-vendéglátó férőhely, összesen 11170 férőhely várja.

A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyei az előző évhez viszonyítva lényegében nem változtak, míg a fizetővendéglátó-helyek férőhelyeinek száma a 2007-es évhez viszonyítva közel 10%-kal növekedett. A szálláshelyek majd hatvan százaléka kereskedelmi, negyven százaléka pedig a fizető-vendéglátóhely kategóriában került regisztrálásra. A fizetővendéglátó-helyek férőhelyeinek száma az utóbbi két évben ugrásszerűen, 636 férőhellyel, közel 15 százalékkal bővült.

Tavaly a 2007-es évhez viszonyítva 2,5 százalékkal kevesebb vendég szállt meg a fürdővárosban. A vendégszám csökkenése azzal magyarázható, hogy a fizetővendéglátó-helyeken hiába növekedett több mint három százalékkal a vendégszám az előző évhez viszonyítva, a kereskedelmi szálláshelyek nagyobb volumenének közel három százalékos csökkenése nagyban befolyásolta az összes vendégéjszakák változásának ütemét.

A kereskedelmi szálláshelyeken 5522 vendéggel kevesebb, míg a fizetővendéglátó-helyeken 343 vendéggel több volt az előző évhez képest. A vendégszám tekintetében a kereskedelmi szálláshelyeken a 2007-ig tartó folyamatos növekedés 2008-ra mérsékelten csökkent, míg a fizetővendéglátó-helyeknél az utóbbi két év némi növekedést eredményezett.

Az ideérkező gyógyturisták 5,5 százaléka választott szállásául fizetővendéglátó-helyet. Hévízre továbbra is külföldről érkeznek többen, számuk jellemzően stagnál, mely alól a 2006. év volt kivétel, melyben közel húsz százalékos a növekedés. A belföldi vendégek számát tekintve az utóbbi két év kiemelkedő az előzőekhez viszonyítva, mivel az utóbbi két évben a magyar vendégek száma megközelítette a külföldi vendégekét.

Az utóbbi öt évben a belföldi vendégek száma több mint húszezerrel bővült, mely az éves vendégforgalom tíz százaléka. A belföldi vendégszám növekedésének legjelentősebb oka továbbra is az üdülési csekkek jelentős felhasználása. A vendégek átlagos tartózkodási idejének trendje az utóbbi öt évben csökkenő tendenciát mutat, mely 2007-ben, több mint 2,5 százalékpontos volt.

A belföldiek által Hévízen eltöltött idő közel 10 százalékponttal csökkent, de a külföldiek tartózkodási ideje is csak kis mértékben növekedett. A Hévízre érkező vendégeket tavaly 621 működő kereskedelmi és vendéglátó üzlet várta. A beszedett idegenforgalmi adó tavaly 266.519.000 forint volt mely közel 400.000 forinttal volt kevesebb, mint az előző évben, ami 1,5 százalékos csökkenést jelent.

vissza az elejére

Fuldában jártak a nagyváthysok

A szakközépiskolák közötti kapcsolatok támogatását, a nyelvtanulás elősegítését, és a sportélet dinamizálását tűzi ki célul az a Tempus Közalapítvány által kiírt Comenius pályázat, amelyhez kapcsoltan a keszthelyi Nagyváthy János Szakközépiskola 15 diákja és két pedagógusa töltött nemrégiben élményteli tíz napot a németországi Fulda város egyik középiskolájában – tudatta lapunkkal dr. Fodorné Németh Ildikó tagintézményvezető-helyettes és dr. Pályiné Merics Hajnalka projektkoordinátor, az iskola német nyelvtanára.

Mint mondták, már évtizedes kapcsolatot ápolnak a pályázatot kiíró alapítvánnyal. A keszthelyihez hasonló profillal működő, 1900 tanulót oktató fuldai középiskolában bonyolított közös projekthez kapcsolódóan a sport hatásain kívül napirendre került az egészségügy, a környezetvédelem és a mezőgazdaság egy-egy témaköre is. A német, angol és magyar nyelven zajló projekt résztvevői kiutazás előtt, a kommunikációt elősegítendő „háromnyelvű kifejezés gyűjteményt” szerkesztettek, és Kovács József informatikatanár segédletével internetes portált is készítettek.

Míg Németországban a téli, illetve ügyességi sportok: a síelés, sífutás kerültek középpontba, addig a fuldai diákok szeptemberi viszontlátogatásán a vízi sportok kapnak majd főszerepet. A vendéglátó családoknál elszállásolt gyerekek rengeteg élményt szereztek, megnőtt a nyelvtanulás iránt érzett lelkesedésük, és erősödött az önbizalmuk is.

vissza az elejére

A HÉVÍZÉRT EGYESÜLET PÁLYÁZATA

Romkertből pihenőhely

A Hévízért Városvédő, -Fejlesztő, Kulturális Egyesület nemrégiben kérelemmel fordult a helyi önkormányzathoz. Az Attila utcai római-kori épületrom környezetének rendezéséhez az „Ökotárs Alapítvány” közvetítésével pályázatot kívánnak ugyanis benyújtani. A tervezett munkák megvalósítására az európai uniós pályázat „norvég alapjából” 5-25.000 euró nyerhető el. Az egyesület számítása szerint a tervezett beruházás összértéke 12 millió forint, éppen ezért a maximális összegre: 25.000 euróra nyújtja be a pályázatot.

Ha nyernek, a mintegy 7,5 millió forint tíz százalékát önerőként kell felmutatni, ezért az egyesület 750.000 forintos támogatást igényelt az önkormányzattól. A jobbára kertépítészeti munkákra vonatkozó leírást és kertépítészeti tervet – a civilek megrendelésére – a PANNON Táj- és Kertépítész Műhely készítette el. Tervükkel a feltárt római kori villaépület megismerését, bemutatását, idegenforgalmi vonzerejének növelését szeretnék elérni.

Pihenésre szolgáló kertépítészeti terek létrehozása mellett kialakítást nyerne itt egy két részből álló útvonal hálózat is. Tervben van parkolók kialakítása, faszerkezetű bemutató emelvény építése, pihenőpadok és bemutató táblák kihelyezése, szabadtéri színpad.

A díszkert közepén szökőkutat szimbolizáló szobrot állítanak fel. Mediterrán hangulatú növénykiültetésekkel szeretnék dekorálni az igényesen karbantartott zöldfelületeket. A római kor hangulatának megteremtését kertépítészeti eszközökkel is el szeretnék érni. A Cicero írásaiból közkedvelt növények közül ültetnek platánt, borostyánt, és babérmegygyet, de nem marad ki az ismert aromanövény: a levendula sem.

A romterület keleti szélére szelídgesztenyefák kerülnek, más helyen pedig a délies hangulatot hozó fügés kert létesülne. A virágágyakkal gazdagon dekorált helyen elhelyezésre kerül néhány formára nyírt növény, valamint kiültetnek tű- és lomblevelű örökzöldeket is. A testület úgy döntött: pályázati siker esetén a tíz százalékos önerőt biztosítja az egyesületnek a villarom megújítási terveinek megvalósításához.

vissza az elejére

SÉTÁNY, VITORLÁSKIKÖTŐ, MADÁRLES

Karnyújtásnyira a siker

Csaknem két évtizednyi vita után végre rendeződhet a zalai Balaton-part zagykazettáinak sorsa. Most úgy tűnik már csak karnyújtásnyira van a lehetőség, hogy Balatongyörök, Gyenesdiás, Keszthely és Vonyarcvashegy visszakapja azokat az iszapkotrásból származó, jelenleg állami tulajdonban lévő területeket, amelyeken turisztikai szempontból jelentős beruházások épülhetnének.

A négy település vezetői évek óta küzdenek azért, hogy az 1974-ben kijelölt lerakóhelyeket, ahová a strandokból, kikötőkből kikotort iszapot szállították és szikkasztották hosszú időn keresztül visszakaphassák. Tény, hogy a zagytereket feltöltésük után több évig nem lehet használni, mert 70-80 százaléka víz, ennek elpárolgásához egy-két évre van szükség. A területek azonban már évekkel ezelőtt alkalmassá váltak a hasznosításra, ám a funkcióváltás elmaradt.

A zagykazettákat az elmúlt időszakban ellepte a gaz és a szemét, az önkormányzatok pedig ma még tehetetlenül nézik, hogy kallódik el az értékes terület. Hiába a szándék a rendbetételre, a tóparton lévő területek rekultivációját követő hasznosítására szigorú szabályok vonatkoznak, s mivel ezek kezelői nem az adott települések, a várakozáson, lobbizáson kívül többet egyelőre nem tehetnek.

Tervek pedig volnának a későbbiekre nézve mindenütt, ligetek, parkok, madárles, vitorlás- és csónakkikötő, jégkunyhó, hogy csak néhányat említsünk az elképzelések közül. Beruházó is akadna, így amennyiben a két illetékes szaktárca után a kancellária miniszter is aláírja a tulajdonba vételi engedélyt, a Balaton-part újabb turisztikai látványosságokkal gazdagodhat, és a tó mellett az egyik leghosszabb egybefüggő sétány is megépülhet Keszthelytől Balatongyörökig.

A polgármesterek biztosan nem adják fel a harcot, amelyben most már a Balatoni Szövetség is támogatja őket, s miután két tárcavezető már hivatalosan is rábólintott a területek visszaadására, remény van arra, hogy a harmadik támogató aláírás is rákerül a munkák megkezdéséhez szükséges a dokumentumokra.

vissza az elejére

GYENESDIÁSI TÁRLAT

Falvédők és sütemények

Már a húsvéti ünnepkör kulturális programjaihoz kapcsoltan a községháza nagytermében a Gyenesdiási Nyugdíjas Klub ötletét felkarolva a közelmúltban szervezték meg azt a félszáz konyhai falvédőt felvonultató tárlatot, amelynek anyagát Reziben, Keszthelyen, Vonyarcvashegyen, Zalaapátiban és a községben élő lányok-asszonyok adták össze.

A XX. század elejétől az 1970-es évekig készített, szár –, lapos- és keresztöltéssel vászon, vagy gyolcsalapra hímzett, verses felirattal ellátott konyhai falvédők szerepét, jelentőségét méltató Hársfalvi György „kultúrgazda” arról is szólt, hogy harminc háziasszony hatvanféle süteményt nevezett be a versenybe, melyet a hegymagasi illetőségű Kovács Pálné nyert meg mutatós, munkaigényes, mosolygós őszibarack formájú süteményével. A gyenesdiási Nagy Lászlóné képviselő-fánkját második, Jantász Ferencné böjti perecét pedig a harmadik helyre rangsorolta a háromtagú zsűri.

vissza az elejére

Zalai Napló

Zala Média online

Zala.hu