ÜLÉSEZETT A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS
Módosíttatná a Balaton-törvényt a Balaton Fejlesztési Tanács. A szervezet keszthelyi ülésén számos más napirend között szó volt a kerékpár utak kezeléséről, az újabb balatoni komp ügyéről és a vízbiztonságról. A tanácskozás keretében adták át a Balaton Díszpolgára címeket is.
Számos
fontos döntést hozott legutóbbi, Keszthelyen tartott ülésén a Balaton
Fejlesztési Tanács. A tagok kezdeményeznék például a Balaton-törvény
szennyvízkezelésre vonatkozó részének megváltoztatását, hiába ugyanis az erre
szánt megemelt támogatás, a pénz még mindig kevés a végrehajtáshoz és emiatt
több mint negyven település kerül lehetetlen helyzetbe.
Ruzsics Ferenc keszthelyi polgármester egy konkrét helyi példára utalva kezdeményezte, hogy a dokumentum zöldterületi részekre vonatkozó pontját is módosítsák, indokolt esetben megengedve a területek csökkentése nélküli változtatásokat.
Suchman Tamás a balatoni vízbiztonság kapcsán elmondta, hogy idén további támogatásokra van szükség, elengedhetetlen például, hogy minden strandon legyen újraélesztő készülék és mentőkatamarán. Közölte azt is, hogy a balatoni turisztikai attrakciókra idén júniusban egyfordulós pályázatot írnak ki, ennek keretösszege 4,7 milliárd forint.
A nagyobb balatoni rendezvényekre több mint 200 millió forintot biztosít a kormányzat, a kisebb programok támogatásához a Balaton Fejlesztési Tanácstól is segítséget lehet kérni. Némi előrelépést jelent a balatoni kerékpárút körüli áldatlan állapot rendezésében, hogy a tervek szerint jövőre az önkormányzatok már pályázhatnak az utak karbantartásához szükséges támogatásra. Igaz, többek szerint a végleges megoldást egy tiszta viszonyokat teremtő kormányrendelet jelenthetné.
A második balatoni komp tervei kapcsán Csepi Lajos közlekedési szakállamtitkár azt mondta, hogy az unió által a hazai közlekedésfejlesztésre szánt mintegy kétezer milliárd forintnak már megvan a helye, így jelenleg nincs pénz egy újabb kompjárat beindítására. A BFT elnöke ezzel szemben továbbra is kitart amellett, hogy a második kompra igen is szükség van a tópart közlekedési helyzetének javítása érdekében, és mint mondta, ezt az elképzelést Brüsszelben is kedvezően fogadták.
Bóka István balatonfüredi polgármester az üdülési csekkrendszer megőrzéséért emelt szólt, amit a többi polgármester is fontosnak tart. Az ülésen átadták a Balaton Díszpolgára címeket is: Bakonyi Károly szőlőnemesítő, Czoma László a Helikon Kastélymúzeum igazgatója és Simonné Zákonyi Tünde, a Nők a Balatonért Egyesület tiszteletbeli elnöke vehette át a kitüntetést.
Mészégető kemence a XIV. századból
Félidejéhez érkezett a Keszthely Fő terén zajló régészeti feltárás. Mint lapunkban már többször beszámoltunk, a város központjában a rehabilitáció során az önkormányzat mélygarázst építtetne. E munkálatok megkezdése előtt megelőző régészeti feltárás kezdődött.
– Azt kellett tisztáznunk, milyen objektumok is vannak a Fő tér egésze alatt, amiről eddig nem tudtunk. Azt sejtettük, hogy talán a középkori ferences kolostor, XVI. században kiépített védelmi rendszerének árkait megtaláljuk. Így is lett, a kolostor, illetve a templomnak a nyugati oldalán most már pontosan meg tudjuk rajzolni, hitelesíteni a várárok rendszerének elhelyezkedését – tájékoztatott dr. Vándor László, a Zala megyei múzeumok igazgatója, az ásatás vezetője.
– Ami érdekes eredmény, hogy a tér nagyobbik részén nem volt település, a kolostor előtti rész térként funkcionálhatott. Nagyon izgalmas, hogy előkerült egy XIV. századi mészégető kemence, ez a középkori kolostor, illetve templom építéséhez kapcsolható. Továbbá megtaláltuk a mai keszthelyi belváros múltjának egyik legkorábbi darabját. Előkerült egy késő neolitikus település nyomait idéző agyag istenszobrocska-lábtöredék, ami hétezer évvel ezelőtti időszakra tehető.
Dr. Vándor László elmondta még: a várárokból és környékéről előkerült még késő középkori, török-kori kerámialeletek, kályhacsempe töredékek, valamint sok állatcsont is, melyek a végvári katonák táplálkozási szokásairól adnak információkat.
Keszthelyi közoktatási döntésekről
Áprilisi soros ülésén a keszthelyi önkormányzat képviselő-testülete a közoktatás témáját érintően több előterjesztést is megtárgyalt. Beke Lászlót, a polgármesteri hivatal művelődési és oktatási referensét arra kértük, világítsa meg az egyes testületi döntések, határozatok hátterét.
– A beiratkozások lezárultát követően egyértelműen kiderült: kereken száz diák, összesen öt osztályban kezdi meg szeptembertől az általános iskolai tanulmányait. Pedagógiai szempontból sokkal előnyösebb a kisebb létszámú csoport kialakítása, de a költségvetés támogatási rendszerének átalakítása, a teljesítményalapú normatív finanszírozás arra kényszerít bennünket, mint fenntartót, hogy egy osztálycsoportban a lehető legnagyobb létszámot határozzuk meg. A törvény adta maximális osztályok feltöltésében az anyagilag érdekelt iskolaváros nem keszthelyi tanulókat is szívesen befogad.
A két alapfokú, önkormányzati fenntartású intézménybe beírt tanulókból nyolc nem keszthelyi állandó lakos. Az Egry-iskola negyedik évfolyamára járó három osztályból kettő lesz. Az összesen 55 diák két csoportba kerül. A Csány-Szendrey ÁMK-ban 66 elsős nebuló három osztályba osztottan kezdi meg tanulmányait; az Egryben pedig 34 gyerek kezd majd két osztályban.
Előbbi intézményben három, utóbbi iskolában pedig kettő tanulócsoporttal lesz kevesebb, mint 2008 szeptember elsején, ezért összesen 12 álláshely megszüntetéséről is dönteni kényszerült a fenntartó. Ezzel összefüggésben a testület megtárgyalta a közoktatási intézmények létszámhelyzetének racionalizálásával foglalkozó előterjesztést is.
Az
sokaknak emlékezetes, hogy 2006-ban a helyi oktatás rendszerében egy iskolányi
pedagógussal volt több, mint amit a tanulói létszám feltétlenül igényelt. A
hozott döntésben a Csány-Szendrey ÁMK pedagógus létszáma szeptember egytől 64
főben került meghatározásra elrendelve nyolc pedagógus álláshely megszüntetését,
az Egry művészetoktatási intézményben pedig 35 fő taníthat szeptembertől,
mellyel egyidejűleg négy álláshely szűnik meg.
A közalkalmazotti jogviszony megszűnésével összefüggő kiadások egyszeri mérsékléséhez most is, mint korábban a fenntartó önkormányzat pályázatot nyújt be.
A testületi ülésen továbbá elhangzott egy beszámoló a Csány-Szendrey ÁMK intézményi átszervezéséről is. Keszthely 3 iskolájában 2007 óta összesen 60 pedagógus álláshelye szűnt meg. A leépítésekre került személyeknél a lehető leghumánusabb módon próbálta a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyokat megszüntetni.
Az önkormányzat gazdaságilag a lehető legkisebb veszteséget szenvedte el a racionalizálás során. Jogi úton egyetlen munkaviszony visszaállítására sem került sor. Az elmúlt tanévek során, sajnálatos módon az iskolakezdéskor az első osztályba belépők száma mindig jóval kevesebb volt, mint a tanévek végén az általános iskolát elhagyók száma.
A szakmailag is eredményesnek nyilvánított létszámleépítés miatt nem maradt el egyetlen felzárkóztató foglalkozás, szakkör, vagy tanóra sem. Mostanra a két telephely között ingázó pedagógusok is megbékéltek. Egy tavalyi kompetenciamérés eredménysora a közelmúltban vált nyilvánossá. Ebből kiderült, hogy mindkét telephelyen jobban teljesítettek a Csány-Szendrey ÁMK-tanulói, mint az országos elvárt érték.
Keszthely hat óvodájában – az elmúlt esztendeihez hasonlatosan – összesen 27 csoport indul. Az Életfa 8, a Sopron utcai és a Gagarin utcai 5-5, a Vörösmarty utcai 4, a Kísérlet utcai 3, a Tapolcai utcai tagóvodában pedig 2 csoport. Óvodába az a kisgyermek nyerhet felvételt, aki 2009. augusztus 31-ig betölti a harmadik életévét.
Az érettségi vizsgákkal kapcsolatos logisztikai feladatok ellátásával, lebonyolításával térségünkben dr. Markó Péter jegyzőt bízták meg. Az érettségi, illetve a tételkiosztás körül semmilyen probléma nem merült fel. A közgazdasági szakközépiskolában 84 fő, a Vajda-gimnáziumban 143 fő, az Asbóth-ban 92 fő, a Nagyváthyban 50 fő, a VSZK-ban 120 fő tett középszintű érettségi vizsgát.
Az emelt szintű maturát idén a VSZK bonyolította, ugyancsak zavarmentesen. Az országos tendencia Keszthelyen is érvényes volt. Az emelt szintű érettségit például fizikából 10-en és biológiából is csak alig harmincan választották. Úgy tűnik, ez a szisztéma nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az emelt szinten vizsgázók száma a többi tárgyból is csupán töredéke volt a középszintűnek.
