Díszszemle és huszárvágta

Ásatások Fenékpusztán

Tapsvihar a Tószínpadon


Augusztusi hosszú hétvége Keszthelyen

Díszszemle és huszárvágta

Augusztus hosszú hétvégéjén Keszthely valóban rászolgált mind a „Balaton Fővárosa”, mind a „Kultúra Magyar Városa” kitüntető címeire. A hagyományos Szent István-napi ünnepség mellett huszár és honvédtalálkozó és három fesztivál is a helyiek és a vendégek kedvét kereste.

A város kulcsa Keszthely díszpolgárához került.A Balaton Színházban tartott Szent István-napi városi ünnepségen Ruzsics Ferenc polgármester ünnepi beszédét követően a „Gyilkos-tó legendája” címmel Fazekas Eszter története elevenedett meg erdélyi és hazai együttesek előadásában, majdnem száz szereplő közreműködésével. A magyarországi koprodukciós ősbemutatót írta és a zenéjét szerezte C. Tóth Zoltán.

A Fő téri ünnepség huszadikán délelőtt ünnepi ökomenikus istentisztelettel vette kezdetét a Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom előtti téren, ahol az új kenyér megáldását követően a Keszthelyi Nemzeti Kör és a Szent István Dalárda ünnepi műsora volt látható. Zenés programok mellett vidámpark, gyermeksátor, játszóház, családi programok, borutca és kézműves vásár is várta a Balaton-parton első ízben megtartott Kék Hullám Fesztivál érdeklődőit.

A Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Kara hatodik alkalommal huszadikán rendezte meg a Burgonyafesztivált. A helyi nemesítésű burgonyafajtákból készült ételek bemutatója és kóstolója mellett paprikáskrumpli-főzőverseny, kiállítás és szakmai programok is színesítették a Balaton-parti rendezvényt. Volt burgonyatermesztési tanácsadás és traktorkiállítás is.

A kertvárosi lakosok összetartó közösségének évek óta szervez különböző rendezvényeket a városrész érdekeit képviselő egyesület. A Keszthely-kertvárosi Fesztivál kellemes hangulatú öszszejövetelén a szórakozásé volt a főszerep: idén operett műsorral, táncbemutatóval és utcabállal várták a szervezők az érdeklődőket.

Az ország több bandériuma is felsorakozott.A tavalyi rendezvény zárásakor még csak remélni lehetett, hogy lesz folytatása a nagy sikerű huszártalálkozónak, és ismét sikerül feleleveníteni egy darabot a nemzeti múltunkból, amire büszkék lehetünk. Idén augusztus 22-23-án jött el az időpont, hogy változatlan helyszínen és változatlan lelkesedéssel mutatkozzanak be a hagyományőrzők.

A mai kor embere már csak könyvekből, képekből, a múzeumok tárgyi emlékeiből alkothat magának fogalmat arról, hogy mi is, ki is volt a huszár.

Lovat is csak legfeljebb a lóversenyeken, bemutatókon, vagy a városnéző kocsiba fogva láthat többségük. Ezen a rendezvényen mindenki kipróbálhatta a lovaglást, megkóstolhatta a huszárok étkét, járhatott egyet táborukban, és láthatta, hogyan élték mindennapjaikat, és hogyan harcoltak ütközetben.

A szervezők vallják: a magyar huszár emlékét és szellemét érdemes megőrizni – a sorsot vállaló, a reménytelennek látszó helyzetekben is a mindig újrakezdés hitét és akaratát s az érte végzett szívós munkát, a hazához való hűséges ragaszkodást jelképezik. A huszár a mindig újrakezdő, mindig győzelemre törő, s mindig sikeres arca a magyarságnak.

A Fő téren tartott díszszemle csúcspontjaként Ruzsics Ferenc polgármester átadta a város kulcsát herceg dr. Festetics Györgynek, Keszthely díszpolgárának. Díszszemle, huszárvágta, huszártábor, huszárcsata, zenés toborzó verbunk, gyalogos és lovas menetgyakorlat bemutató, történelmi előadások, fegyverbemutató, huszárkonyha, katonai hagyományőrzők felvonulása, zászlószentelés, csikósbemutató is része volt a kétnapos programnak.

vissza az elejére


Nemzetközi kutatás

Ásatások Fenékpusztán

Három éve kezdődött az a nemzetközi program, melynek keretében a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete és a Lipcsei Közép Kelet Európai Kutatóintézet munkatársai a Fenékpusztán található késő római erődítmény mintegy 150 éves ásatási anyagát dolgozzák fel közösen. A magyar kutatók mellett német vendégrégészek és egyetemisták vesznek részt a munkában.

Már a 19. század óta folynak ezen a területen ásatások, a kutatási eredmények alapján a régészet az időszámításunk szerinti negyedik századra keltezi a fenékpusztai római erődítmény eredetét.

Az elmúlt években különböző vélemények születtek arról, hogy vajon katonai létesítményről van szó, vagy civil közgazdasághoz tartozhatott-e az erődítmény. A fenékpusztai ásatások további jelentősége, hogy a római koron túl is vannak nyomok, az itt talált sírok alapján a hetedik illetve a kilencedik századig is.

Míg az úgynevezett keszthely-kultúrás sírokat a régészek a hatodik századra keltezik, a karolin kori sírok a kilencedik századból származnak. A régészek jelenleg azonban nem temetőt tárnak fel, munkájuk elsődleges célja a római épületek építési fázisainak minél alaposabb megismerése. Fürdőépületet, valamint egy reprezentációs épületet is találtak az utóbbi időben a korábban már feltárt négy kapus erőd három kapuja, a háromhajós ókeresztény bazilika és az állami gabonaraktárak mellett – tudtuk meg dr. Heinrich–Tamáska Orsolya lipcsei régésztől.

A geofizikai felmérések alapján a kutatók arra következtetnek, hogy a korai időkben az erődnek majdnem az egész területe be volt építve. Az északi, déli részén, valamint a nyugati felén lévő kapu már ismert volt, a keleti kaput eddig még nem sikerült feltárni, de az egyes negyedeken belül több kőépületet is találtak. Az ásatás a Zala Megyei Múzeumigazgatóság fennhatósága alá tartozik, lipcsei és heidelbergi kooperációval közösen valósul meg.

Az elmúlt százötven év régészeti tapasztalatai, dokumentációi alapján, a most nyilvánosságra kerülő eredményekkel összevetve újabb kérdések merültek fel, ezért úgy döntöttek hitelezési ásatásokat is végeznek, hogy az épületek pontos keltezését részletekbe menően megállapítsák.

A geofizikai felméréseken, környezettörténeti kutatásokon, és éghajlatra vonatkozó adatszerzéseken kívül a modern tudományos eljárásoknak köszönhetően lehetőség van a Balaton vízállásának a rekonstrukciójára is, így még pontosabb képet kaphatnak a terület egykori állapotáról és körülményeiről. A program érdekessége, hogy négy különböző egyetemről, és két különböző országból jöttek öszsze, és működnek együtt itt kutatók.

A külföldi vendégrégészek a fenékpusztai munkálatokon kívül hétvégenként a Keszthely környéki ásatásokat is meglátogatják, elmondásuk szerint nagy hatással van rájuk a nyugat-balatoni térségben fellelhető leletek gazdagsága, érdekesnek találják ezen belül például a nemzetközi hírű zalavári helyszínt is. A közös munka előreláthatólag augusztus végéig tart és ezzel lassan a befejezéséhez közeledik a három éve tartó program is. A következő napokban azonban a fenékpusztai erőd még jelentős felfedezéseket tartogathat a régészeknek.

vissza az elejére


Lézershow és fuvolajáték

Tapsvihar a Tószínpadon

Horgas Eszter Carmen című, másfélórás fuvolajátéka koronázta meg idén a Hévízgyógyfürdő Nonprofit Kft. által szervezett, „Nyári Zenei Napok Hévízfürdőn” elnevezésű rendezvénysorozatot. Az augusztus 19-i program különlegességeként az előadást több kiváló zenész mellett nyolc táncos is kísérte, és egy nagyszabású, látványos lézershow is ámulatba ejtette a nézőket.

Horgas Eszter fuvolaművésznő ezúttal a több száz belépőjegyet váltó vendégnek, illetve a sok száz kerítésen kívülről nézelődő publikumnak Carmen című fuvolajátékát adta elő, nagy művészi átéléssel. Az előadásban, amelyet nyolc táncos kísért, olyan neves művészek működtek közre, mint Cseke Gábor (zongora), Hárs Viktor (basszus), Gyenge Lajos (dob), Lantos Zoltán (hegedű), valamint Dajka Krisztián (gitár).

A régió egyik legfontosabb zenei eseményét idén nyáron is nagyszabású, látványos lézershow kísérte a hévízi Tószínpadon. A speciálisan programozott fényeffektusok, a klasszikus zene és a varázslatos helyszín páratlan kombinációja mindenkit ámulatba ejtett.

Mint megtudtuk, Bizet Carmen című operáját Horgas Eszter Al Di Meola világhírű gitárművésszel közösen dolgozta át. Az átdolgozott zenemű – a művésznő szavaival élve – a mában játszódik, a mának szól. Ennek köszönhetően az emberek könnyen tudnak vele azonosulni, így nemcsak itthon, de külföldön is óriási sikereket ért el. Mindezek eredményeként tavaly megszületett a mű folytatása is, „ő és Carmen” címmel.

Horgas Eszter a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerzett diplomát, majd olyan zenekarok közreműködésével szólaltatott meg versenyműveket, mint a Liszt Ferenc Kamarazenekar, a Budapesti Vonósok, az Amadinda Ütőegyüttes, a MÁV Szimfónikus Zenekar.

vissza az elejére


Zalai Napló

Zala Média online

Zala.hu