A
zalai polgárőröknek is jutott az október 23-i ünnep alkalmából átadott
kitüntetésekből. Az elismeréseket a budapesti Teve utcai Rendőrpalotában
vehették át a díjazottak.Sérelmezik a piac átköltöztetését
Keszthelyi közmeghallgatás
Sérelmezik a piac átköltöztetését
A Libás strandon szolgálatot teljesítők kaptak dicséretet becsületes, lelkiismeretes munkájukért, meg a Fejér György utcai pihenőpadok kihelyezése aratott csak sikert a 17 felszólaló körében; a város működésének hiányosságai viszont nagy számban kerültek elő a keszthelyi városháza dísztermében október végén tartott közmeghallgatáson, amelyen az elmúlt évektől eltérő módon nagyon sok helyi lakos, piaci árus, és kereskedő is tiszteletét tette.
A több felszólaló által is „halott városként” aposztrofált Keszthelyen a közlekedés szabályozásával kapcsolatos, régóta húzódó ügyek is napirendre kerültek. Szóba került a japán-magyar iskola előtti parkolás megoldatlansága, a sétálóutcai kerékpárhasználat kérdése Szentgotthárd, vagy Szombathely mintájára, a kastély körönd körüli kerékpársáv festéssel való újrajelölése, a Rákóczi utca forgalom- és sebességcsillapítása, az ottani gyalogátkelőhelyek hiánya, a Fejér György utcába gépjárművekkel való behajtás ügye, a Vak Bottyán utcában történő ingyenes parkolás témaköre.
A VÜZ Kft. által felügyelt feladatellátás hiányosságai is napvilágra kerültek. Sérelmezték a Vak Bottyán utca lakói nevében, hogy az általuk zsákokba gyűjtött faleveleket nem, vagy csak jelentős késéssel szállítja el a szolgáltató. A Fejér György utcai hegyi kőrisfákat sem metszették meg évek óta. Panaszkodtak a Libás sétány menti közvilágítás működésképtelenségére, a kórházi betegellátás színvonalának problémáira, a Petőfi–Erzsébet királyné utca sarkán tapasztalható csatornaszagra, és aggódtak a Balaton-parti teniszpályák esetleges értékesítése miatt.
Terítékre kerültek a szemétszállítási rendelet vélt, vagy valós hiányosságai, a magas szemétszállítási díjak, a hulladékgyűjtő szigetek mellett kialakuló vendég- és lakózavaró rendetlen állapotok, az illegális hulladéklerakás a Bécsi kapu utcában és a Kárpát utca végén, a piac nyereségességének, vagy veszteségességének kérdései.
A legnagyobb ellenérzést a felszólalók körében a zöldség-gyümölcs piac átköltöztetése váltotta ki. Több kereskedő – köztük a tiltakozó levelet fogalmazók egy csoportja – tartott egzisztenciája tönkretételétől, a Fő térre történő árubehordás nehézkességéről, a „centrumi zsibvásár” jellegétől, a bevételkieséstől. Akadt, aki egyenesen agyrémnek nevezte az alkalmi bódéállítást a gimnázium bejárata mellé, vagy a plébániahivatal elé; más a párbeszéd megkezdését hiányolta a város vezetői és a kereskedők, vállalkozók között.
A felvetésekre egyénileg reagáló Ruzsics Ferenc polgármester a Fő tér rekonstrukció és piacköltöztetés hátterének szükségességét ecsetelve jelezte, a tér alá tervezett kéreg alatti parkolóban, 191 autó fért volna el, de az üzemeltetést egy komoly, megbízható beruházó sem vállalta. A projekt akcióterületén belül, a piacot kivéve, nincs olyan hely, ahol a központból parkolás miatt kitiltott autók leállhatnának.
A jelenlegi Szentháromság-szobor és környezete nem állandó piaci árusítóhelyként van kijelölve. A jelenlegi piac – ami szerdánként és szombatonként tovább üzemel – területén működő üzletek tulajdonosai még akár jól is járnak, hisz még több, autóval érkező potenciális vásárlóra tehetnek szert. Ha a kényszerű lépést nem teszik meg, az elnyert 530 millió forintot viszsza kell adni, és az élhetőbb város képe elveszik.
Kitüntetettek
A
zalai polgárőröknek is jutott az október 23-i ünnep alkalmából átadott
kitüntetésekből. Az elismeréseket a budapesti Teve utcai Rendőrpalotában
vehették át a díjazottak.
A Zala megyei szervezet tagjai közül az „Év polgárőre” Kurucz Gyula, az Év Polgárőr Egyesülete a Gyenesdiási Polgárőr Egyesület lett. Bozsóky Ferenc régióvezető munkájának elismeréséül a „Kopácsi Sándor Polgárőr Érdemrend” kitüntetést ítélték oda.
Utóbbinak egy mellszoborral a polgárőrség legmagasabb kitüntetését adományozta az országos szövetség, sőt az októberi Idősek Világnapja alkalmából a honvédelmi minisztertől a honvédelem ügye érdekében végzett áldozatos tevékenységéért az „Aranykor Kitüntető Cím” ezüst fokozatát is átvehette.
Mellette Keszthely térségében többen is vihettek haza díjakat. Míg a gyenesdiási egyesület elnöke, Szabó Sándor a Polgárőr Kereszt arany fokozatát tudhatja magáénak, addig titkára, Horváth Kornél, „a Haza Szolgálatáért” kitüntető címet kapta a honvédelmi minisztertől.
Keszthely és a szabadkőművesek
A szabadkőműves irodalom kezdetektől napjainkig tartó bemutatására vállalkozó Márton László „Iskolája az emberi szívnek” című kötetét ismerhették meg az érdeklődők a keszthelyi Fejér György Könyvtár író-olvasó találkozóján a közelmúltban. A kötetlen beszélgetés alkalmával némiképp arra is fény derült, miért övezte és övezi a mai napig is misztikum a 18–19. században fénykorát élő mozgalmat. A téma keszthelyi vonatkozásaiban említést érdemelt a Festeticsek szabadkőműves tevékenysége.
A szabadkőműves irodalom kifejezést az író ugyan nem szívesen használja, mert mint mondja, a szerzők autonóm személyiségek, nem tükröznek ideológiát. Az antológia időrendben mutatja be harminc szerző ötvenkét írását, az első költeménytől napjainkig. A kötet szerzőitől az alkalom kapcsán felolvasások illusztrálták a kor szellemiségét. Az író-olvasó találkozó vendége volt András Sándor, költő-irodalomtörténész, aki saját fordításában két Goethe verset, valamint Kipling, Nobel-díjas író-költő versét osztotta meg a jelenlevőkkel. Aki ismeri Márton László életútját, tudja, hogy ’56 után nyugatra távozott, majd Franciaországban telepedett le.
1962-ben részt vett a párizsi Magyar Műhely megindításában, dolgozott az Új Látóhatárnak és az Irodalmi Újságnak, hazatérése után jelentős szerepet vállalt a mozgalom újraindításában. Elbeszéléseket, esszéket, kritikákat írt, rálátása mind a francia, mind magyar szabadkőműves irodalomra meglehetősen széleskörűnek mondható. Mint mondta: az erős, szimbolikus és jelképeket használó szabadkőművességnek valóban voltak titkai, ha misztériuma nem a titok maga.
Ebbe beletartoznak a rituális beavatási szertartások, illetve azok a szakmai vonatkozások, amelyet nem kívántak a céhen kívüliekkel megosztani. Később az számított titoknak, hogy valaki szabadkőműves-e vagy sem. A mai napig övezi a mozgalmat egyfajta összeesküvés elmélet is, amely szerint a szabadkőművesek a világ irányítását helyezik előtérbe, az a többek által megfogalmazott feltételezés, miszerint radikalizmusuk az egykori Monarchia szétbomlasztását és később Trianon tragikumát eredményezte.
Ismert, hogy a felvilágosodás és reformkor mezsgyéjén élő Festetics György gróf „Helikon” néven vált szabadkőművessé, és így Keszthelyen tartósan jelen volt a mozgalom. Nem véletlen tehát, hogy fénykorának emlékére a városban az ország nagy közgyűjteményeiből összeállított kiállítást, és egy szabadkőműves park kialakítását is tervezik a közeljövőben.