Vándorkonferencia Keszthelyen
Keszthely adott otthont a közelmúltban az V. Balaton Vándorkonferenciának. Az egész napos rendezvény a tókörnyéki fejlesztések helyét és lehetőségeit vizsgálta az Új Magyarország Fejlesztési Tervben. Kilenc szakmai előadás után a hozzászólások és viták sem maradtak el. Az eseményen a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet fejlesztésében érintett szakemberek, megyei és települési vezetők és a civil szervezetek képviselői vettek részt.
Ruzsics Ferenc polgármester, a tanácskozás házigazdája a rendezvény kezdetén néhány mondatban vázolta jelenlegi legnagyobb keszthelyi beruházását, a Fő tér rehabilitációját. Ezt követően kezdődtek el a kivetítőn képekkel, táblázatokkal, diagramokkal kísért szakmai előadások, amelyekből számos érdekes adatra derült fény a nap során.
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet az ötödik leginkább támogatott térség az ország tizenegy fejlesztendő területe közül – hangzott el a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztési Főosztály vezetője részéről. Dr. Cs. Pavisa Anna szólt arról is, hogy az elmúlt négy év statisztikáiból megállapítható, mennyire jellemző a háttértelepülésekről való elvándorlás, a nagyrészt turizmusra épülő gazdaság, az autópályára korlátozódó közlekedési fejlesztések és a minőségi turizmus felé való elmozdulás.
Mint mondta, a part menti településeken élők jövedelme eléri az országos átlagot. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökhelyettese, Paszternák Tímea adatokkal is alátámasztotta, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetre fordított beruházások összköltségének közel felét uniós forrásból sikerül fedezni. A fejlesztések közül a siófoki, zamárdi és marcali gyógy-, wellness beruházásokat, valamint a balatonfenyvesi vitorláskikötőt említette meg.
Elhangzott az is, hogy várhatóan a jövő év közepén indulhat a Kis-Balaton
vízvédelmi rendszerének 2. ütemű fejlesztése. A 7,3 milliárd forintos beruházás
ökológiai, valamint természet- és vízvédelmi célokat szolgál. Paszternák Tímea
elmondta azt is, hogy Zala, Somogy és Veszprém megye a Társadalmi Megújulás
Operatív Program keretében huszonnégy nyertes pályázatot könyvelhet el összesen.
Ez mintegy 84 millió forint támogatást jelent.
A három megye közül ebben a programban Zala kapta a legnagyobb anyagi
segítséget. Az előadó hangsúlyozta: hazánk az Európai Unió által leginkább
támogatott országok közé tartozik, a legfrissebb adatok szerint talán csak
Lengyelország előz meg bennünket. Míg korábban a Balaton-közeli települések
önkormányzatai pályáztak, most már inkább a civil szervezetei, egyesületei,
vállalkozói kérnek anyagi segítséget a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke
szerint.
Dr. Suchman Tamás kiemelte: a fejlődés legfőbb záloga a közigazgatásban résztvevők politikamentes magatartása, illetve panaszkodás helyett célravezetőbb az összefogás. A kiemelt fejlesztésekért felelős kormánybiztos szerint annál jobb egy beruházás, minél nagyobb és minél több területet érint. Hozzátette: a tó idegenforgalmi látogatottsága az elmúlt két évben emelkedett, ennek okát főként a vendéglátóhelyek és a szállodák minőségi szolgáltatásaiban látja.
A BFT elnöke felhívta a figyelmet arra is, hogy óvatosnak kell lenni, és egy idő után a mennyiségi helyett már csak minőségi fejlesztéseket szabad megvalósítani. Magyarország legkiemelkedőbb üdülőkörzetének nevezte a Balaton térségét, ahol egyre nívósabb beruházások történtek, ami a többi közt a hazai műszaki-mérnöki társadalom megmozdulásának, az építészet jelentős fejlődésének is köszönhető.
„Hiába fürösztöd önmagadban, csak másban moshatod meg arcodat” – idézte József Attila sorait a Balatoni Integrációs Nonprofit Kft. kutatásvezetője, Oláh Miklós. Szerinte ugyanis hiába vannak a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben fejlesztések, ha az ország más térségei több és jobban megvalósuló támogatást kapnak. Ezt a BFT 1999-től való forráskihelyezési gyakorlatának összehasonlító elemzése alapján jelentette ki.
A Balaton térségét érintő, szeptember végéig regisztrált projektek száma 31,5 ezer; ebből 413 kapott támogatást, összesen mintegy 3005 milliárd forint értékben. A körzet 179 települése közül 104 nem jutott eddig anyagi forráshoz, aminek okait szerinte meg kell vizsgálni, s partnerségi technikákkal, képzésekkel kell ezeket a településeket segíteni. Mint mondta, a BKÜ települései közül hetvenötből egyáltalán nem érkezett be pályázat az idén.
Oláh Miklós megállapította: a Nyugat-Balatonnál és Siófokon a leghatékonyabb a forrásszerzés a körzetben.Hozzátette, a tó keleti részén is javult a helyzet, a Balaton-Felvidéken viszont csak foltszerű a fejlődés, egyebek mellett a kiemelt projektek révén.
Hiányzik a településközi együttműködés a balatoni térségben – adott hangot aggodalmának a kutatásvezető, aki sajnálatosnak tartja, hogy az önkormányzatok gyakran nem partnerei, hanem vetélytársai egymásnak, ami hátráltatja a fejlődést. Mint mondta, ennek következtében az önkormányzatok összehangolatlan fejlesztései valósulnak meg, sokszor nem is a legfontosabbak.
Ha a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet mindegyik régiójában egymástól különböző munkamódszer és gondolkodás érvényesül, nem lehet hasznosan együttműködni – tette hozzá Oláh Miklós előadásához a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke. Dr. Suchman Tamás úgy fogalmazott: társadalmi, politikai, tervező-statisztikai egyeztetés szükséges egy sikeres pályázati elbíráláshoz.
Dr. Paskai László bíborossal
A
keszthelyi karmelita bazilika vezető szerzetese, dr. Szűcs Sándor jeles
történelmi eseményként értékelte, hogy 2009. november végén dr. Paskai László
bíboros, nyugalmazott esztergom-budapesti érsek celebrálta az adventnyitó
szentmisét. Ilyen magas rangú egyházi személyiség ugyanis utoljára 71 esztendeje
volt vendége a karmelita rendháznak.
A keszthelyi meghívás elfogadásának indokaként az érsek az általa tartott misén elmondta: a háború időszakában Nagyatádról elkerülve egyszerre az utcán találták magukat, 1945. első három hónapjában menekültként, öcscsével együtt leltek befogadásra az itteni zárdában, ahol segítőkész, jóindulatú, tiszteletre méltó, lelki gyarapodást kínáló testvéri közösségre találtak. A húsz és 17 éves testvérpár mindezen túl a gondviselés jegyeit is többször megtapasztalta Keszthelyen.
Nemrégiben pedig karmeliták munkatársai rendezték sajtó alá azt a „Vándorúton – Menekülésünk története 1944-1945” címmel megjelent, Paskai Antal tollából származó naplórészlet gyűjteményt, ami bújtatásuk történetét is elmeséli. Az úrjövetre, karácsonyra várás kezdetén mondott ünnepi beszédében az érsek kiemelte, aki fedhetetlenségére ügyelve, Jézus Krisztus tanítása szerint, a szeretet szavának engedelmeskedve él, annak nincs félnivalója.
Paskai László megáldotta a sétálóutcai betlehemet, megszentelte a város adventi koszorúját, amelynek első gyertyát is ő gyújtotta meg. A Balaton Színházban pedig az érsek részt vett a könyvbemutatón, amelyen dedikálta is azt a kötetet, ami hű korrajzként mutatja be a vérzivataros időszak emlékeit. A könyv kiadásához Keszthely polgármestere is támogatást adott.
Rendezvény a látássérülteknek
A helyi látássérültek nyerték a közelmúltban rendezett várostörténeti vetélkedőt a keszthelyi Fejér György Városi Könyvtárban. A kulturális intézmény, valamint a Látássérültek és a Mozgássérültek Zala Megyei Szervezetének Keszthelyi Csoportja második alkalommal szervezték meg a megmérettetést. A zalaegerszegi, nagykanizsai, és két keszthelyi csapat tagjai emléklapot és ajándékot vehettek át a zsűritől, azaz Ruzsics Ferenc polgármestertől, Czoma Lászlótól, a Helikon Kastélymúzeum igazgatójától, valamint Pappné Beke Judit könyvtárigazgatótól.
Tavaly
Keszthely és a Festeticsek, idén pedig a balatoni hajózás és Fenékpuszta volt a
témája a vetélkedőnek, amit a vakok világnapjához közeli időpontban tartanak –
mondta Pappné Beke Judit köszöntőjében.
Ruzsics Ferenc polgármester megosztotta a versenyzőkkel és a nézőkkel a városnak azt az elképzelését, hogy 2000 éves Pannónia jubileumának alkalmából 2011-ben, illetve 2012-ben hagyományteremtő fesztivált rendeznének. Fenékpusztára hívnák a régi római provincia jelenlegi képviselőit, hogy méltóképpen megünnepeljék az elmúlt 2 évezredet.
Czoma László, a zsűri tagjaként arról beszélt, hogy mennyire jó ötlet ez a vetélkedő. Igaz a társadalom bármit tesz, akkor sem tudja pótolni azt, amit a látás- és mozgássérültek elveszítettek, illetve nem kaphatnak meg, de mindenképpen hozzájárul ahhoz, hogy érezhessék: értékes és fontos tagjai a társadalomnak.
Szalai Sándor, a Látásfogyatékosok Keszthelyi-kistérségi Egyesületének elnöke elmondta, hogy a vetélkedőre a Balatoni Múzeum segítségével tudtak felkészülni, ahová meghívást kaptak a vetélkedő előtt és ehhez kapcsolódtak a feladatok is.
Ezeket Borbélyné Verebélyi Judit zenei könyvtáros állította öszsze, volt köztük totó, keresztrejtvény és szóbeli feladat is. Miközben a csapatok halk zene mellett dolgoztak, Borbélyné a közönséget is megdolgoztatta: aki tudott válaszolni egy-egy Festeticsekkel kapcsolatos kérdésére, választhatott magának egy-egy ajándékot. A vetélkedő végén, a pontok összeszámolásakor kiderült, hogy a házigazdák voltak a legfelkészültebbek.