–
Hadnagy Károly Balaton-kutató még tavasszal keresett meg azzal az ötlettel, hogy
Pannónia 2000 éves fennállását jó lenne itt, az erődnél megünnepelni – mondta
egy a közelmúltban tartott helyszíni bejáráson Ruzsics Ferenc polgármester. Az első lépések Fenékpusztán
A Balaton, sőt az egész Dunántúl egyik különleges tája Fenékpuszta. A környező vidék nem csak szépségével, hanem történelmi múltjával is felhívja magára a figyelmet. A valamikor itt lévő erőd helyét azonban az elmúlt években benőtte a gaz, és sokan nyilvános illemhelyként használták a területet. Ez indította Hadnagy Károly Balaton-kutatót arra, hogy megkeresse a szomszédos Keszthely polgármesterét, Ruzsics Ferencet, hogy segítsen a jobb sorsra érdemes hely rendbetételében.
–
Hadnagy Károly Balaton-kutató még tavasszal keresett meg azzal az ötlettel, hogy
Pannónia 2000 éves fennállását jó lenne itt, az erődnél megünnepelni – mondta
egy a közelmúltban tartott helyszíni bejáráson Ruzsics Ferenc polgármester.
– Rögtön a kezdeményezés mellé álltam, és mivel a romok elhanyagolt állapotban voltak, hiszen benőtte őket a növényzet, ezért arra gondoltunk, hogy első körben ezektől kellene megszabadítani ezt a gyönyörű részt. A VÜZ Kft. alkalmazásában levő közmunkások csaknem egy hónapig itt dolgoztak. Ezzel egyrészt a romok megtisztítása megtörtént, így már a főútról is jól látható hogy itt valamilyen látnivaló van, érdemes bekanyarodni.
Másrészről a kitermelt fát és vastagabb szárú növényzetet pedig
tüzelőként tudtuk felajánlani az arra rászoruló családoknak. Reméljük, hogy a
kezdeményezés tovább halad, és 2010–11-ben létrejöhet itt a rendezvény.
Az elvégzett munka eredményét a polgármesterrel együtt Suchman Tamás, a Balaton
Fejlesztési Tanács elnöke, valamint Czoma László, a tulajdonos Helikon
Kastélymúzeum és Havasi Bálint, a Balatoni Múzeum igazgatója, illetve Hadnagy
Károly is megtekintette.
– Nincs olyan év, hogy többször ne jöjjek el, gyerekkorom óta magam is meg a barátaim is sokszor megállok itt, és mostanáig azt láttam, hogy nem sok változás történt – idézte fel az elmúlt évek élményeit a BFT elnöke. – Szomorúan tapasztaltam, hogy kiránduló csoportok nyilvános WC-nek használják ezt a helyet. Ezért is örülök a mostani változásnak. A keszthelyi polgármester szerintem nagyon értékes dolgot tett, amikor segített abban, hogy többé ne búvóhely legyen ez a terület.
Ez szükséges ahhoz, hogy előkészítsék egy rendes régészeti feltáráshoz, és
utána vagy tíz év és rengeteg pénz kell ahhoz, hogy ezt a csodálatos római
emléket a felszínre hozzuk. Alig látszik még valami belőle, a rekonstrukciós
képeiből, és az eddigi kutatásokból tudjuk, hogy nézett ki. A Balaton térségéből
amúgy is hiányoznak a római kori attrakciók, ezért úgy gondolom, mindenképpen
költeni kell rá, ez egy jó befektetés.
Czoma László szerint fontos emlékeket őriz a terület az őskortól egészen
napjainkig:
– Mintegy 7000 évet lehet kiolvasni az itteni leletekből.
Krisztus előtt, a 7. évezredben földművelő és állattenyésztő népek tűntek fel a
Dunántúlon. Ritka adottsága egy településnek, hogy a mai napig, kisebb-nagyobb
megszakítással lakott. Fenékpuszta egyébként nevében a Balaton végét, fenekét
jelöli, mint ahogy Balatonfőkajár a Balaton kezdetét. Egymásra települtek itt a
kultúrák, a vonaldíszes népesség, a lengyel kultúra emberei, a rézkor, a
bronzkor, a vaskor kultúrájának lakossága, aztán a rómaiak, a hunok, a gótok, a
longobárdok, avarok, – akik egyébként a páratlan keszthelyi kultúrát teremtették
meg –, és a magyarok.
Tehát a 7000 év pontosan és nagyon jól nyomon követhető. Nekünk az a feladatunk, hogy bemutassuk ezt a csodás gazdagságú földterületet, különös tekintettel a római korra. A római erődrendszer visszaépítése lenne, ami látványban a legtöbbet nyújtja. Az erőd méretei lenyűgözőek, a Rómán kívüli területet tekintve nincs még egy hasonló terület. Az erődhöz negyvennégy kerektorony tartozott, kiterjedése 377 méterszer 378 méter volt. Paloták, lakóházak, diadalív is volt itt valamikor.
A római korban szakrális épület nyomait találjuk, a bazilikát, magtárt, a polgárházakon kívül pedig patríciusvillákat, amelyeket gőzzel és meleg vízzel fűtöttek. Szeretnénk ennek nagy részét viszszaállítani, a tervei el is készültek ezelőtt két évvel. Megnéztem Európában hasonló területeket is, ahol visszaállítottak a római erődrendszert, falakat. A rommezőn évente 4-5 ezer turista volt, az építkezést követően pedig fél millió látogatóval büszkélkedtek és azt mondták ez nem is kiugró. A horreumban egy éttermet is szeretnénk, a helyreállított kiskastélyban pedig múzeum kapna helyet. A visszaállított tornyokon szeretnénk kávézót, kilátó helyeket, pihenő teraszokat építeni.
Az is lehet, hogy újraépítjük a bazilikát, ami kiállító helyként funkcionálna. Legalább hatvan kilogramm aranyat ástak elő az elmúlt években, évtizedekben, tehát van mivel büszkélkedni, és van mit bemutatni. Egyébként a torony keleti része benne volt a Balatonban, az északi és a déli rész közötti terület pedig mesterembereknek adott helyet, így még az is érdekes lehet, hogy műhelyeket állítsunk vissza. Fenékpuszta legújabb kori története az 1700-as évekkel kezdődik, amikor a Festeticsek megvásárolták.
Egyébként addig is szép napokat élt: az osztrák császárnak itt volt a lipicai mén telepe. Aztán, amikor a Festeticsek megvásárolták a területet, akkor a lipicai méneket elvitték Bécs mellé és akkor onnantól jegyzik a híres fenéki ménest. Az első lóverseny 1827-ben volt, Széchenyi indította Festetics Lászlóval, aki az angol telivéreket honosította meg Keszthelyen. Egyébként olyan lovak voltak, amelyek Európa minden lóversenypályáján megfordultak.
A Fenék nevezetű mén volt az, amely a monarchia idején a legtöbb helyezést elhozta. A kastélymúzeum 1992-ben hatvan millió forintért megvásárolta Fenékpusz-tát, és szeretnénk visszaállítani a lóversenypályát is, hogy nyáron legyen valamilyen elfoglaltsága a nyaraló közönségnek. Egyetlen feladatunk van, hogy pályázzunk, nyerjünk és remélem, 2014 végére régi fényében fog tündökölni ez a hely. A most még itt élő családok elhelyezése folyamatban van, most erre is gyűjtjük a pénzt. Idén adjuk be a pályázatot, mintegy három milliárd forint értékben, és jövőre kezdenénk hozzá a munkálatoknak, 2014 végén, adventkor pedig avatnánk – mondta a területrendezés utáni bejáráson Czoma László.
Közösen tesznek a fejlődésért
Megalakult a Nyugat-Balatoni Civil Kerekasztal Keszthelyen. A polgármesteri hivatal dísztermében Alföldi Zoltán, a Keszthelyi Nemzeti Kör Közhasznú Egyesület elnökének köszöntőjét követően Vozár Péterné, a kerekasztal koordinátora ismertette a Nemzeti Civil Alaptól elnyert pályázati támogatásból megvalósuló program részleteit.
Az első összejövetelen mintegy húsz közösség képviselői voltak jelen. Az érdeklődőknek először a mintegy 120 tagú Keszthelyi Nemzeti Kör Közhasznú Egyesület vezetője, Alföldi Zoltán mutatta be a projektet, melynek öt hónapja alatt egyebek mellett civil találkozókat tartanak azzal a céllal, hogy a térségben működő szervezetek jobban megismerhessék egymást, ezzel is megalapozva a későbbi eredményes, közös munkát. A tervek között számos együttműködés, pályázatok írása, és konferencia szervezése is szerepel.
A munkacsoportok januártól folyamatosan dolgoznak annak érdekében, hogy a térség ne csak mennyiségben, hanem minőségben is kitűnjön a civil szerveződéseket illetően. A rendezvényen Alföldi Zoltán a Keszthelyi Nemzeti Kör Közhasznú Egyesület legfontosabb tevékenységeiről, például a moldvai csángó gyerekekkel való kapcsolatépítésről is beszámolt, hozzátéve, hogy e téren is szívesen fogadják a segítséget.