Helikoni Ünnepségek 2010
Az egész Dunántúlról, százhuszonkét középiskolából négyezer kétszáz diák, illetve kísérő vett részt az idei Helikoni Ünnepségeken, Keszthelyen. A kulturális rendezvényt a hagyományoknak megfelelően Festetics György szobrának megkoszorúzásával, illetve a helikoni láng meggyújtásával nyitották meg.
|
|
|
A három napos programsorozaton tizennyolc művészeti kategóriában hatszázhuszonöt bemutatót tartottak. Czoma László, a Helikon Kastélymúzeum igazgatója a kastélyparkban található Festetics-szobornál mondott köszöntőjében a tehetségek ünnepének nevezte a rendezvényt. A Helikon-parkban folytatódó ünnepségen Manninger Jenő, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke és Ruzsics Ferenc keszthelyi polgármester beszéde után a korábbi évekhez hasonlóan ezúttal is Festetics György gyújtotta meg az ünnepi lángot. A megnyitón hangzott el először Keszthely város himnusza, Bálint Natália és az Egry-iskola diákjainak tolmácsolásában.
Keszthelyen és Hévízen
– A „Balaton Fővárosának” speciális ingatlanpiaci helyzetét a „Magyar Tenger” és az unikális hévízi gyógytó közelsége adja – árulta el érdeklődésünkre dr. Mészáros Jánosné ingatlanforgalmi értékesítő és Wágenhofer János az egyik ingatlanértékesítésben élen járó helyi iroda ügyvezetője a keszthelyi ingatlanpiac általános helyzetéről. Megerősítették: a város és a környék természeti szépsége, a kulturális örökség értékei, az egész éves szezon a Dunántúlon egyedülállóvá teszik a mikrotérséget, ahol a csökkent árak miatt most könynyebben megszerezhetők jó ingatlanok is.
A nyilatkozó szakemberek szerint a déli-part kedveltsége megkopott, és az elkészült M7-esen másfél órás autóút után hamar Keszthelyre is eljuthatunk. Már nem csupán Siófok célállomás. A helyi szakemberek a válság ellenére tavaly ősztől éreztek némi fellendülést. Az elmúlt, országgyűlési választásokat is magában foglaló időszakra pedig a kivárás volt jellemző úgy a vevők, az eladók, mint a hitelnyújtók részéről is.
A banki hitelek felvételének szigorítása szoros kölcsönhatásban van az ingatlanpiaccal, így többnyire csak azokon a kis értékű lakásokon tudnak és tudtak túladni, amelyekhez nem volt szükség hitel felvételére. A bizonytalan befektetések helyett sokan jobbnak látták pénzüket, ingatlanba fektetni. Az olcsóbban kínált vonyarci, györöki, gyenesi nyaralókat, hétvégi házakat jobbára tehetősebb soproni, kőszegi, szombathelyi vevők vásárolták meg, akik korábban itt nyaraltak. A
válság a 3-4 millióért kínált karmacsi, rezi és környékbeli nyaralók, hétvégi házak, pincék eladását, eladhatóságát nemigen érintette. A gazdasági és hitelválság miatt megnövekedett törlesztő részleteket sokan nem tudták, tudják fizetni, ezért áron alul is szabadulni kényszerülnek ingatlanjuktól. A vevők még mindig kivárnak.
Igazi kereslet jobbára csak a kisebb térmétékű, földszintes, kis (1000–1200 m2 nagyságú) telekkel rendelkező, önálló, húsz millióért kínált családi házakra van, ahol már a nagy nappali is alapkövetelménynek számít. Az amerikai rendszerű konyha továbbra is divatban van. A piciny stúdió apartmanok érdekes módon nem kelendőek, inkább az élhetőbb lakóterületű lakások a keresettek. A válság hatására mostanság a nagyobb térmértékű ingatlanokhoz kicsivel könynyebb jó áron hozzájutni.
Sajnos a panelpiac haldoklik. Nehéz értékesíteni a nem önálló fűtéssel rendelkező, második emeletinél magasabban lévő, belülről és kívülről is felújítatlan lakásokat. Sokan tartják gazdaságtalannak a tömbfűtést is, de a legtöbb esetben e helyeken már nemigen van nagy energia- és pénzpocsékolás.
A születés, halálozás, öröklés, házasságkötés, mint mindennapos élethelyzet megmaradt, csak a hitelhez jutás feltételei szigorúak. Újdonság, hogy 50-60 százalékos önrész megléte után a pénzintézetek már adnak hitelt a megfelelő jövedelemmel rendelkezőknek. Jó tanács eladósodottaknak és hitelt felvevőknek: a bankkal mindig, minden helyzetben folyamatosan kommunikálni kell.
Nem biztos, hogy hosszú távon egy másik pénzintézet lesz az üdvözítő megoldás. A jóval a piaci ár alatti ingatlanértékesítések az össz ingatlaneladás negyedére jellemzőek. A jó helyen lévő ingatlanok jellemzően kielégítő módon tartják az árukat. A jelenlegi eladó lakásállomány nyolcvan százaléka a „nehezen értékesíthető” kategóriába tartozik.
A piac telített, a kereslet és kínálat nem kiegyenlített, az ingatlanközvetítők mostanság tényleg keményen megdolgoznak jutalékukért. Az eladók több esetben nem a piac által diktált árakat határoznak meg eladási árként. A piaci és a hivatalos érték szinkronja még mindig nem jellemző. A törvényi szabályozással összefüggésben az árverezések beindulása után sem lehet arra spekulálni, hogy 70 százalékos ár alatt juthat valaki ingatlanhoz.
Tévhit az is, hogy az ingatlanirodák az eladó kárán akarnak üzletet kötni. Nincs drasztikus csökkenés az ingatlant vásárolni szándékozók számában. A nyilatkozó ingatlanértékesítési szakemberek, bizakodóak abban, hogy az új kormány olyan szociálpolitikai csomaggal rukkol elő, ami pezsdíteni tud a jelenleg pangó piacon.
Kovács László, az egyik legrégebben ingatlanforgalmazással foglalkozó hévízi iroda tulajdonos ügyvezetője a fürdőváros ingatlanpiaci helyzetét összefoglalva említést tett arról, hogy az elmúlt években rendkívül csekély számban épültek új lakások, ami annak is betudható, hogy a kereslet folyamatosan csökkent. A jelentős vásárlóerőt képviselők között már alig akad magyar, zömében külföldi vevőkkel találkozni.
Ők is az újszerű lakásokra, házakra vevők. Igaz nem azokon az árakon, mint a „fénykorban”. Egyre nagyobb azoknak a száma is, akik befektetési céllal szeretnének ingatlanhoz jutni a különlegesen vonzó helyen. Az ingatlanárakat még mindig legelébb a tótól való távolság határolja be. Jellemző, hogy a kisvárosban régen mindenki a szobáztatásra épített és alakított ki hatalmas házat, ami hosszú távon nem biztos, hogy jó befektetésnek bizonyult.
Mostanában az egy család kényelmes lakhatását biztosító otthonokra van erőteljesebb kereslet, a kisebb családi házakból pedig máris hiány van. A régi, nagy „hodályokra” nincs, vagy csak áron alul van kereslet. Hévízen egyébként elenyésző a jóval piaci ár alatti ingatlanértékesítés. A hitelek felvételének szigorodása sem jelent itt problémát, mert a külföldi vevők zöme jobbára kölcsön nélkül vág bele a vásárlásba.
Az adás-vételiszerződést aláírók között az utóbbi 2-3 évben megszaporodtak az oroszok, ukránok, de a német nyelvterületről érkező vevők számában sincs jelentős apadás. A FlyBalaton átmeneti bezárásával és a Ryanair járatok megszűntetésével a komoly német és angol vevők sajnos elmaradtak. A helyben feltalálható óriási „palotákra”, kúriákra, kiskastélyokra most nemigen van kereslet. Azért sem kutakodnak már nagy házak után, hogy csupán a szobakiadásból éljenek meg.
Rengeteg használt ingatlan vár gazdára, ezért erős a kínálati piac dominanciája, de szinte senki nem adja oda olcsóbban, mint a piac diktálta ár, inkább kivár. Hiány legfeljebb az új építésű, a tóhoz közeli lakásból mutatkozik. A családi házak átlagára a 40-50 milliós ártartományban szóródik, de lehet 35 millióért és 100 milliónál magasabb öszszegért is értékálló házhoz jutni. Az extrák (belső úszómedence, panorámás kilátás) közé már nem tartozik bele egy elektromos kert- vagy garázskapu és a légkondicionáló sem.
A keszthelyi nagyprojekt májusban startol
Az első ütemben 530 millió forintos támogatással közel 1,2 milliárd forintos beruházást tervez az önkormányzat, a második ütemben pedig mintegy 540 milliós támogatással 827 milliós keretből szépülhet tovább Keszthely városközpontja – adta hírül Kiss Csaba, a VÜZ Kft. városfejlesztési ágazatvezetője, aki projektmenedzserként is felügyeli az EU-s támogatással megvalósuló keszthelyi belváros rekonstrukció mindkét ütemét.
Mint ismeretes, a belvárosi rekonstrukció első ütemét az első fordulóban támogatásra javasolta a Regionális Fejlesztési Tanács, a második fordulós pályázatról pedig a napokban dönt. A két ütem kivitelezése javarészt időben egymást átfedve zajlik, ezért kell rendkívül körültekintően eljárni mind az elszámolás, mind pedig az egyes projektelemek átadása ügyében, hogy minden a támogatási-szerződéseknek megfelelően történjen. Többen úgy tudták, hogy már áprilisban indul a projekt. Kiss Csabától elöljáróban azt kérdeztük:
– Miért nem?
– A város maximálisan kihasználta a projektfejlesztésre rendelkezésre álló
időt. Tavaly decemberben adtuk be a pályázatot a Fő tér I-es jelű ütemére,
január közepéig az előírt hiánypótlást is beküldtük. Jelenleg (április 21.) a
második fordulós döntés elbírálására várunk. Érdemi munka csak ezután kezdődhet.
A Bíráló Bizottság döntéséről rendelkezünk ugyan kedvező információkkal, de
hivatalos értesítés még nem érkezett.
Hogy a két ütem teljes megfelelőséggel tudjon egymás mellett működni, ezért a kivitelezésre kiírt közbeszerzési eljárást módosítani kellett. A II-es ütemben vannak olyan projektelemek, amelyeknek meg kell előzniük az I-es ütem elemeit, ezért is várni kell a startra. Mind a Fő téren, mind a piac egy részén kialakítandó parkolók létrehozása vonatkozásában a Nemzeti Közlekedési Hatóság feltételeket szabott az útépítési engedélyek kiadásához.
Előírás, hogy a véglegesnek szánt közlekedési rendet itt is, ott is, előzőleg ki kell alakítani. A közlekedési változások a Kossuth, Sörház, Széchenyi, Deák, Georgikon utcákon is lesznek, így ezen utcák csomópontjaira is átépítés vár. A Deák Ferenc utca végénél lévő Szent Miklós utcai körforgalom kiépítése – bár független a projektektől – mégis szorosan összefügg azokkal.
Az itteni előrelépést váratlan szakhatósági „történések” bonyolítják. Ha a végleges közlekedés-szervezés megtörténik, csak akkor kerülhet majd lezárásra a Fő tér. Ismerve a város fejlesztésekre fordítható finanszírozási keretét, azt tartottuk kedvező megoldásnak, hogy a csomóponti átépítéseket a Fő tér II-es ütemébe tesszük bele, így azokra is támogatást kaphatunk az Európai Uniótól.
– Milyen céldátumokra érdemes figyelni?
– A projektben résztvevő kis-és középvállalkozások már május közepén
kezdhetik a saját felújítási, modernizációs vállalásukat. Az ő beruházásuk nem
érintett a közbeszerzéssel. A közbeszerzéssel épített kivitelezéseknél a kezdés
határidejét 2010. július közepére tettük. Ez a Várkerti rész és a templomtorony
felújítását jelenti az idei szezon közepén.
Várhatóan novemberben indul a piac Arany János és Unterberger utcák által határolt részének parkolókká történő átépítése. Idén ezek megvalósítása kerül terítékre. Csak a Fő tér II-es ütemében szereplő projektelemek (csomópontok kiépítése) után, egy év múlva, 2011. áprilisban lesz lezárható a belváros középpontja. Minden projektelem megvalósítására 2012. májusáig lesz lehetőség.
A piacon a helyi kereskedők érdekeire figyelve történt egy tervmódosítás. Nem lesz külön iparcikk– és külön élelmiszer piac, hanem az egy egységben marad. A Fő téren a gimnázium és a polgármesteri hivatal között meghagytuk egy őstermelői piac kialakításának lehetőségét.
A Festetics-szobor a helyén marad, az 1956-os és a II. világháborús szobor
bekerül a Várkertbe, a Várkert és a tér széle között lesz a Lackfi-szobor, a
Szentháromság- szobor pedig visszakerül eredeti helyére. Kilencven százalékban
eldőlt a város új közlekedési rendje is. A képviselő-testület ugyan még nem
mondta ki ezt véglegesen, így maradt még némi mozgástér. A kapcsolódó tervek
elkészültek, engedélyt kaptak, illetve engedélyezés alatt vannak.
Ruzsics Ferenc polgármester a beruházás kapcsán elmondta: az elkövetkező évek
egyik legnagyobb fejlesztése valósul meg ezzel Keszthely életében.
– Nem csak a keszthelyi lakosok számára lesz előnyös a megújuló városközpont –
bár kétségtelen, hogy ők lesznek elsődleges haszonélvezői a változtatásoknak –,
de bízom benne, hogy a turizmusra is pozitív hatással lesz a rehabilitáció, és
ez a belvárosi vállalkozók forgalmát is fellendíti. Ezt támasztja alá a hasonló
beruházást már megvalósító városok, például Szombathely, Gyula vagy Kőszeg
példája is.
Tisztább levegőjű, kellemes sétatér és rendezvényhelyszín jön létre a város szívében, mely méltó Keszthely múltjához, kultúrtörténeti örökségéhez. A tervek alakítása is azt a célt szolgálta, hogy a lehető legjobb megoldás szülessen, és a beruházás két ütemét öszszehangolhassuk. A közlekedési rend változtatása nem csak a projekt miatt fontos, azt amúgy is évek óta szükséges lett volna megvalósítani, most azonban elkerülhetetlen lesz az ésszerűsítés.
Ruzsics Ferenc hangsúlyozta, hogy a szükséges forgalomtechnikai és építészeti
átalakításnál tekintettel lesznek rá, hogy azok a lehető legkevesebb
kellemetlenséget okozzák a városlakók életében.
– A fejlesztések sora itt nem áll meg: pár éven belül a Balaton-part is megújul,
egységes arculatot és hangsúlyosabb szerepet kap, új fesztiválterülettel,
hoszszabb parti sétánnyal, reményeink szerint szintén uniós támogatás
segítségével – tette hozzá a polgármester.
Újabb
rangos elismerést kapott Czoma László. A Helikon Kastélymúzeum igazgatója a
közelmúltban, a műemléki világnaphoz kapcsolódóan az intézmény élén eltöltött
több mint huszonöt év során elért kiemelkedő eredmények, vezetőként végzett
példaértékű tevékenysége elismeréseként Forster Gyula-emlékérmet vehetett át a
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem központi épületének dísztermében.
Czoma László örömmel beszél a kitüntetésről: „Számomra nagy megtiszteltetés ez az elismerés. Elsősorban azért, mert a szakma javaslatára, szakmai bizottság döntött az odaítéléséről. Örülök, ha a hozzáértők úgy látják, hogy az elmúlt huszonöt évben, a Helikon Kastélymúzeum igazgatójaként lelkiismeretes, kitartó munkát végeztem a műemlékek és a régészeti örökség megóvása terén.
Korábban is azt mondtam és ma is vallom, hogy mindenkit a munkája minősít. Amikor alkalmam van egy ilyen díjat átvenni, akkor arra gondolok, hogy emiatt is megérte végig csinálni ezt a negyed évszázadot. Persze egy ilyen elismerés kötelez is. Arra ösztönöz, hogy folytassam és befejezzem azt, amit annak idején elkezdtem”