A Helikoni Ünnepségek rövid története
A Helikoni Ünnepségek rövid története
Az első Helikonok
Gróf Festetics György 1817-ben szervezte meg első alkalommal a keszthelyi
Helikoni Ünnepségeket a helybéli gimnázium, a Georgikon (Európa első
agrár-felsőoktatási intézménye), és a zeneiskola tanulóinak, valamint a kor
jeles, dunántúli íróinak, költőinek részvételével (Berzsenyi, Kisfaludy Sándor,
Dukai Takács Judit, Pálóczi Horváth Ádám és mások). Az ünnepségek Festetics
halálával, 1819-ben megszakadtak. Felújításukra 1921-ben és 1932-ben tettek
kísérletet, amikor is országos üggyé vált a keszthelyi helikon, ám jöttek a
háborúk, s egy társadalmi átalakulás.
Újra
fellobban a Helikoni láng
1957-ben, az ünnepségek 140. évfordulójának kapcsán három keszthelyi lokálpatrióta: Merényi Elemér kultúrház igazgató, dr. Sági Károly múzeumigazgató és dr. Szabolcs András közgazdász úgy döntött, megpróbálja egy sajátos társadalmi helyzetben újra indítani az ifjak kulturális nagyrendezvényét. A 20. század második felének első Helikonjára 1958 májusában kerülhetett sor, melyen tíz város tizenegy iskolája vett részt.
1963-ig a Nagyváthy-technikum és a Vajda János Gimnázium egymást felválta, évente szervezte meg az eseményt. A rendezvény egyre népszerűbb lett, a résztvevő iskolák, illetve diákok létszáma fokozatosan nőtt, de ezzel együtt sajnos a pártállami kontroll is erősödött. A Helikon kezdett átalakulni…
1963 után már csak kétévente került megrendezésre a középiskolások Helikonja.
1965-ben rekordszámú résztvevővel (4000 diák és 300 kísérő) zajlottak az
események. Az 1970-es és 80-as években a Helikon lassan sorvadni kezdett. A
résztvevők száma fokozatosan csökkent, a rendezvény egyre jobban
átpolitizálódott. 1983-ban már csak a Balaton-parti megyék középiskolás diákjai
jöttek el Keszthelyre, 1985 után már a Helikon lényege, a nemes versengés is
elmaradt.
Helikonok a 90-es évek óta
A megújulás és a hagyományokhoz való visszatérés a kilencvenes években kezdődhetett meg. A város alapítványt hozott létre a Helikonok megszervezésére. A gyakorlati munka oroszlánrészét mind a mai napig az önkéntesekből verbuválódott Helikoni Rendezőbizottság és a Goldmark Károly Művelődési Központ csapata végzi, de természetesen a helyi diákság és a tanárok, a kategóriákat és a programokat befogadó intézmények, a támogatók, a szponzorok, az együttműködő partnerek, a mindenkori városvezetés és a civil szervezetek segítsége nélkül nem lenne megvalósítható ez a nagyszabású rendezvény.
A legmodernebb Helikonok az óvatos kezdeteket követően egyre több középiskola
és diák érdeklődését keltették fel. 1998-tól a szervezők az egész Dunántúlra
kiterjesztették a meghívást, 2000-re a kategóriák száma 18-ra bővült, 2004-ben a
testvérvárosok iskoláinak képviselőivel nemzetközivé vált a rendezvény, a
2008-as 50 éves jubileumon a résztvevők száma újra meghaladta a 4000 főt.
„Celebjeink”
Egy vetélkedő rangját megadja, hogy kik vállalnak benne szerepet, vagy kiket
tud elindítani a pályán.
Kodály Zoltán az ötvenes-hatvanas évek fordulóján támogatóan állt a Helikon
mellé, 1965-ben Mohács című művének ősbemutatóját is itt tartotta. Évekig
vezényelte az összkarban megszólaló Kodály – Berzsenyi: Magyarokhoz című
kánonját Bárdos Lajos.
Felsorolni is lehetetlen mindenkit, aki minősítette a produkciókat hosszú
évek során, mégis néhány név: Bánffy György, Ungár Anikó, Szörényi Levente,
Takáts Gyula költő, Szokolay Sándor, Petrovics Emil, Dobra János, Balázs Árpád
zeneszerző, de említhetjük Jankovich Ferencet, Freinreisz Károlyt, Benkő
Lászlót, Szilágyi Tibort, Balázsovits Lajost, Homonyik Sándort, Bakó Gábort,
Jeszenszky Endrét, Tímár Sándort, Matúz Istvánt. A sor szinte végtelen.
S persze még kisebb az esély arra, hogy leltárba vegyük azok nevét, akik első
lépéseiket itt tették meg a művészi pályán.
A zsűriben említett Balázsovits Lajos helikoni szavaló valaha, úgy mint Oszter Sándor, vagy Eördögh Csilla riporter, Vándorffy László színész-rendező-igazgató, vagy a jó nevű közgazdász Petscnig Mária Zita. Már Helikonon is zongorázott Vukán György és Lányi Péter. Fújta a kürtöt Tarjányi Ferenc, s egymás utáni alkalmakkal győzött a két tapolcai „megasztár”, Tóth Vera és Tóth Gabi…
„– Az átlagosnál nagyobb kárt okozott a tél a keszthelyi utakon” – mondta el Tóth Zoltán, a polgármesteri hivatal közlekedési ügyintézője, aki szerint az utak, járdák állagromlását a hirtelen bekövetkezett jelentős hőmérséklet ingadozások idéztek elő.
A télen megrepedt aszfalton beszivárogó víz, felfagyás után sok helyütt szétfeszítette a burkolatot. Kátyúk szempontjából Keszthely „leggyengébb láncszemeként” kell kezelni a belvárost, és Kis-Keszthelynek a Zsidi út – Csapás út – Hévízi út – Balassi utca által határolt tömbbelsőjét, ahol az útfelületek egyébként is több helyen foltozottak, a széleknél pedig töredezettek. A Zámor térségében – köszönhetően a korábbi útfelújításoknak – most alig akad teendő, legfeljebb a közmű helyreállítással együtt járó feladatok akadnak.
A költségvetésben 13 millió forintot különítettek el a tavaszszal esedékes útfelújításokra és a sürgősségi, nem tartós, téli hidegaszfalt kicserélésére. Az összeg várhatóan elegendő lesz. Az őszi kátyúzásra pedig még 3 millió áll rendelkezésre. A munkák a városcentrumban kezdődtek el: a Széchenyi, Vaszary, Deák Ferenc utcák helyreállítása történik meg elsőként.
A helyreállító munka megkezdését némiképpen hátráltatta, hogy a keverő üzemek a fűtési szezon időszaka alatt gázfelhasználási korlátozás alatt állnak. A melegaszfalt keverés beindulását követően a VÜZ Kft. közlekedés és belvízvédelmi ágazatának munkatársai nekiálltak, hogy négyzetméter elszámolás alapján elvégezzék a keretszerződésben rögzített feladatokat. A belváros után az úgynevezett családi házas övezet és a kertváros következik.
A már említett Kis-Keszthely mellett a Szent Miklós utcától délre eső városrész, a Kossuth és a Lovassy utcák közötti területek sem maradnak el. Sokan telefonon és személyes megkeresés útján is jelezték hivatalnak a Tomaji sor aggasztó útállapotát. Itt kisebb javítás megtörténik ugyan, de a 71-es főközlekedési út építésével öszszefüggésben egy új körforgalmi csomópont épül 2011 májusáig.
A kertváros megközelítésére már nem a Tomaji sort jelölik a tervek, az út funkciója így meg is változik. Az útjavítások elkészülte után kezdődik, és a szezon kezdetére várhatóan befejeződik a gyalogutak, járdák felújítása is, amire 5 milliós keret áll rendelkezésre. A Vak Bottyán, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Vaszary Kolos, Pammer utcákban tavasz végén, nyár elején indul a helyreállítás.
Nosztalgiázni hívta a keszthelyi Balaton Színház legutóbbi bérleten kívüli előadása a közönséget. A veszprémi Pannon Várszínház őszszel a Pál utcai fiúkat, áprilisban pedig a Tánc-dal-fesztivál 2. című darabját mutatta be a városban. Utóbbi a '60-as, '70-es és '80-as évek hangulatát elevenítette fel, amit végül vastapssal köszönt meg a főként az idősebb korosztály képviselőiből álló publikum.
Az ország első és máig is egyetlen regionális színháza a Pannon Várszínház. Székhelye Veszprém; alapítója, direktora, egyben főrendezője Vándorfi László, aki évekig vezette a veszprémi Petőfi Színházat. Ő rendezte ezt a két órás zenés darabot is, mely leginkább talán ötletes, pörgő ritmusú táncaival aratott sikert Bóbis László és Kádár Ignác koreográfiájának köszönhetően.
A zenekar a színpad jobb szélén húzta a talp alá valót, olyan örökbecsű dalok csendültek fel, mint a Csavard fel a szőnyeget, Gyémánt és arany, Kócos kis ördögök, Fehér sziklák, Azok a szép napok, vagy a Csináljuk a fesztivált című TV-műsor nyertese, a Holnap hajnalig. Ezeket az örökzöldeket kívülről fújta mindenki, de talán az egész darab koncepciója mégsem tűnt teljesen kidolgozottnak, és akadt néhány kevésbé szerencsés dalválasztás is, ami azt eredményezte, hogy néhol kicsit leült a produkció.
A zömében fiatal szereplők azonban szemmel láthatóan élvezték a táncot a korszak slágereire, néhányuk énekesi tehetségéről is meggyőződhettünk. Humorban is részünk volt egy prózai epizódnak, no meg egy rádiófelvételnek köszönhetően, melyen Hofi Gézát hallhattuk. Mindent összevetve habkönnyű szórakozást és nosztalgiázási lehetőséget nyújtott a darab, ami időről időre talán ránk is fér egy kicsit.