Melanoma szűrés a hévízi reumakórházban
„– Már hagyománynak tekinthető, hogy a Magyar Bőrgyógyá-szati Társulat Onkodermatológiai Szekciója más európai országokhoz csatlakozva, „Országos Melanoma Napot” szervez. A Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Kft. e programhoz kapcsolódva végzett anyajegyszűrést és tanácsadást a jelentkezőknek május 3-án, amikor ingyenes, a bőrdaganatokkal és a megelőzésben fontos szerepet játszó korszerű fényvédelemmel kapcsolatos anyajegy-tanácsadást tartott dr. Hódosi László, az intézet bőrgyógyász szakembere. Az intézetünk éppoly fontosnak látta, hogy ezen a szűrővizsgálaton részt vegyenek a kórház dolgozói is, ezért május 12-én dr. Hódosi László, a Nyugat-dunántúli regionális bőrgyógyászati ellátásért felelős szakfelügyelő főorvos harmincnál több melanoma szűrésre jelentkezettet vizsgált meg” – mondta el dr. Szekeres László orvos-igazgató.
„– A bőrdaganatok, így a melanoma is, az egyik legegyszerűbben felfedezhető, fájdalommentes vizsgálattal diagnosztizálható kór. Helyes életmóddal megelőzhető, korai felismerés esetén pedig jól gyógyítható daganat. A megelőzés legfontosabb eszközei a szigorú fényvédelem, az okosan végzett napozás, a szoláriumozás lehetőség szerinti visszaszorítása, a bőr kéthavonkénti önvizsgálata és a rendszeres bőrgyógyászati ellenőrzés” – mondta dr. Hódosi László, aki az ésszerű napozás híve.
Mint utalt rá: a napból nyert D-vitaminra minden szervezetnek szüksége van. A rosszindulatú bőrdaganatok, köztük a festéksejtekből kiinduló melanoma malignum gyakorisága fokozatosan növekszik, csakúgy, mint a szem melanoma is nagyobb gyakorisággal fordul elő. A 300 ezres lélekszámú megyénkben havonta kettőnél több melanomást diagnosztizálnak. A hirtelen alakot váltó, szabálytalan szélű, növekedést mutató anyajegyeket mindenképpen érdemes szakembernek megmutatni – hangsúlyozta a szakember.
Támogatásra vár a kerékpáros turizmus
Jelentős bevételkiesést okoz a turizmusban az elmúlt hetek időjárása és számos tisztázatlan kérdés, valamint az anyagiak hiánya miatt kerül egyre rosszabb állapotba a balatoni bringa-körút. Egyebek mellett ezekről volt szó a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság legutóbbi, gyenesdiási ülésén.
Bár a wellness-szállodákban ez kevésbé tapasztalható, a viharos szél és a csapadék is elvette valamelyest a vendégek kedvét a balatoni üdüléstől. Ennél is nagyobb gond azonban, hogy a károk utáni helyreállítás jókora költségeket emészt fel, amelyek hiányozni fognak az idei szezonban. Erről a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke beszélt a szervezet Gyenesdiáson tartott tanácskozásán. Rosta Sándor ettől függetlenül bízik az idény sikerességében. Mint mondta, a tavalyihoz hasonló szezonra számít, ami alapjában véve nem volt rossznak mondható.
Hozzátette: várhatóan idén is a belföldi vendégek lesznek többen a Balatonnál. A hazai látogatók feltehetően ugyanúgy nem örülnek majd annak, amiről Németh Zsolt, a Balatoni Kerékpáros Turisztikai Szövetség irodavezetője beszélt. Nevezetesen annak, hogy mivel még ma is rendezetlenek a tóparti kerékpárút karbantartására vonatkozó megfelelő szabályozások, elvárások, a sokak által kedvelt bringakörút néhány helyen akár életveszélyessé is válhat. Több település közelében a fák gyökerei miatt járhatatlanná, de legalábbis veszélyessé vált egy-egy szakasz.
Pedig a kerékpáros turizmus sokat hozhatna a konyhára a Balatonnál, ez a vendégkör ugyanis az átlagos látogatóknál jóval többet, akár fejenként napi 70-80 eurót is elkölt a tónál, ráadásul akár fél évvel is meghosszabbíthatja a szezont. Szerencsére a szálláskiadókkal és vendéglátókkal évek óta folytatott kitartó küzdelmüknek köszönhetően még így is évi 20 százalékkal nő a biciklivel érkező vendégek száma, de ez nem jelenti azt, hogy például a kerékpárút rossz állapota később nem szegi kedvét a kirándulóknak.
Hozzátette azt is, hogy a tónál három régió összefogására, együttműködésére van szükség ezen a területen is, ami nagyon megnehezíti a munkát. Hangsúlyozta: ők a maguk részéről minden lehetségest megtesznek annak érdekében, hogy egyre több biciklis válaszsza úticéljául a Balatont, de ehhez segítségre van szükségük. Gyakran kevés pénz, vagy egy kis kormányzati odafigyelés is elég lenne az előrelépéshez, ám sokszor ennek is gátat szab a bürokratizmus útvesztője.
Verseny és hagyományőrzés
Nagy érdeklődés mellett rendezték meg a Nemzeti Vágta gyenesdiási előfutamát a pünkösdi ünnepek alatt Gyenesdiáson. A Festetics-futam kísérőprogramjai között lovasbemutatók, valamint népzenei produkciók is szerepeltek. A rendezvényen tiszteletbeli huszárrá avatták az eseménysorozat ötletgazdáját, és főszervezőjét, Geszti Pétert. A futamot Szigliget lovasa nyerte.
Az időjárás is a kegyeibe fogadta a Nemzeti Vágta előfutamát, a Festetics Futamot, és kísérő rendezvényeit Gyenesdiáson. A megmérettetést tudományos konferencia előzte meg a Helikon Kastélymúzeumban, ahol Gál Lajos gyenesdiási polgármester elmondta, hogy korabeli térképek, valamint légi fotók alapján rekonstruálták a Festeticsek korabeli lovaspályáját a Faludi-síkon.
Mint mondta, a nemzeti értékek megőrzése mellett természetesen idegenforgalmi szempontok is szerepet játszottak a pálya újbóli megépítésében, amelynek költségeit a helyi képviselő-testület döntése alapján magára vállalta az önkormányzat. A tanácskozás után a résztvevők hintón és lovas fogaton indultak Gyenesdiásra, a Festetics-pálya avatására.
A következő nap már a versenyről szólt: reggeltől estig folyamatosan számos érdeklődő kísérte figyelemmel a programokat. A Nemzeti Vágta szervezői úgy döntöttek, hogy idén, a korábbiaktól eltérően, országszerte több előfutamon mérhetik össze a lovasok tudásukat és így kvalifikálhatják magukat a fővárosi futamra. A rendezők célja ezzel az volt, hogy az egyes helyszíneken a lehető legtöbb emberhez eljusson a rendezvény alapgondolata.
A legifjabbak között Kulisity Anikó bizonyult a legjobbnak. Az amatőrök számára kiírt Pünkösdi Király versenyen szoros küzdelemben Vasas András győzött. Külön díj járt a legjobb eredményt elért magyar fajtával versenyző résztvevőnek, amelyet ezúttal Tóth Viktória vehetett át. A Festetics Futamot a szigligeti Benkő Pál nyerte Iowa nevű lovával, így ő versenyezhet majd a Hősök terén.
Alsópáhokon az 1950-es években idényóvoda működött, ami a nyári időszakban üzemelt, s főként az aratási munkákat végző szülők gyermekeinek felügyeletét látta el. Az 1960. április 11-én tartott tanácsülés jegyzőkönyvének tanúsága szerint az állandó nyitva tartású óvoda iránt egyre nagyobb igény mutatkozott. Így született döntés az akkor még csak napköziként emlegetett óvoda szervezéséről.
Az óvoda 1960. július 1-jén kezdte meg működését, tehát ebben az esztendőben ünnepli fennállásának ötvenedik. évét. A szép jubileumra kívül-belül megszépült az épület és így a környék legszebb óvodájának örvendezhetett az egész falu. Az évfordulós ünnepséget gyermeknapi rendezvénnyel összekötve május 21-én tartották. Tamás Gyuláné, az egységes intézmény vezetője és a község polgármestere, Czigány Sándor is rövid felszólalásban emlékezett a jubileumra.
Köszöntötték az intézmény egykori és mai nevelőit, munkatársait, vezetőit is. Az ünnepi műsort elsősorban a gyermekek igényeit szem előtt tartva szervezték. Kicsik és nagyok egyaránt örvendezhettek az általános iskola és óvoda fitness csoportjának műsorán. Utána pedig bűvész szórakoztatta a nagyérdeműt, végül pedig a szintén alsópáhoki Bodzavirág Népdalkör gyermekműsora zárta a rendezvényt.