A felelős állattartás szabályairól
Újabb támogatással indulhat a kármentesítés
Teljes egészében elkészültek a sármelléki repülőtér kármentesítésére vonatkozó tervek. A projektet előkésztő társaság munkatársai, illetve az érintett önkormányzatok vezetői sajtótájékoztató keretében ismertették a részleteket a helyszínen. Amint arról korábban beszámoltunk, tavaly Sármellék és Zalavár mintegy 226 millió forint, 85 százalékban európai uniós támogatást nyert a repülőtér és környéke kármentesítéséhez szükséges tényfeltáró dokumentációk, a műszaki beavatkozási, valamint az egyéb tervek elkészítésére és a régészeti hatástanulmány kidolgozására.
Karafa Balázs projektmenedzser és munkatársai, valamint Szabó Vendel sármelléki, illetve Berkenyés István zalavári polgármester ennek befejeztével helyszíni bejárásra hívta az újságírókat, ahol beszámoltak a megvalósításra vonatkozó elképzelésekről. A munkák során a kerozinszennyeződéstől mind a talajrészeket, mind pedig a talajvizet meg kell tisztítani.
A szennyezettség foka, illetve a területek fedettségétől függően a szakemberek különféle technológiákat alkalmaznak. Ahol másképp nem lehet, a növényzet egy részének irtása után kezdik meg a munkát. A talaj egy részét kitermelés után megtisztítják, majd visszatöltik. Azokon a helyeken, ahol ez nem megoldható, illetve károkat okozna, például a repülőtér működését biztosító építmények alatt, ott dréncsöveken keresztül történik a kármentesítés. Ehhez biológiai anyagot használnak fel.
A talaj és talajvíz tisztítását a területen belül oldják meg, így nem kell megnövekedett járműforgalomtól, vagy más zavaró tényezőtől tartani a település lakóinak. Karafa Balázs elmondta azt is, hogy folyamatos monitorozással ellenőrzik a levegő tisztaságát, fokozottan ügyelve arra, hogy a környéken élők egészségét még minimális mértékben se veszélyeztessék. Amennyiben az ellenőrzés során a megengedettől eltérő mértéket észlelnek, azonnal leállítják a munkát.
A tényleges kármentesítés megkezdéséhez még egy újabb pályázatot is be kell adni a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz, egy szintén 85 százalékos uniós társfinanszírozású támogatásra. Szakértői becslések szerint a projekt teljes költsége elérheti a négymilliárd forintot is. Amennyiben minden az elképzelések szerint halad, még ebben az évben megkezdődhet a műszaki megvalósítás, amely várhatóan csakugyan nem érinti sem a repülőtér működését, sem az érintett térség közelében lakók életvitelét. A befejezést 2015-re tervezik.
Modernizálják a Büdös-árok záportározót
Egy 136 millió forintos összköltségű, pályázati támogatással megvalósuló beruházás közel öthektáros területen oldja meg Keszthelyen a csapadékvíz biztonságos elvezetését, tárolását és tisztítását. A célkitűzés megvalósításáért új, megfelelő kapacitású ülepítő tározót építenek, amelyik nagyobb esőzések és hóolvadás esetén is képes biztosítani a csapadékvíz összegyűjtését. Eredményesebben tudják megtisztítani a vizet, az árkok felújításával pedig a csapadék hatékonyabb elszállítása is könnyebb.
A fenti bejelentés április utolsó napján hangzott el a keszthelyi városháza dísztermében tartott, a „Büdös-árok záportározó fejlesztése” című pályázati projekt szerződésének aláírási ünnepségén. Keszthely városa ugyanis több mint 116 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert a Nyugat-dunántúli Operatív Program pályázatán a csapadékvíz-elvezetés rendszerének fejlesztésére.
A környezetbiztonság növelését, a Balaton vízminőségének javítását, és a csapadékvíz okozta károk visszaszorítását célul kitűző program megvalósítására a város a 116 millió forintos uniós támogatást nyert. A településnek 15 százalék önrészt, azaz mintegy 20 millió forintot kell áldoznia a beruházásra, amelyik összhangban van a város települési környezetvédelmi programjával, továbbá az Integrált Városfejlesztési Stratégia tervezett intézkedéseivel is.
A támogatási szerződést Ruzsics Ferenc polgármester és Horváth Jácint, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezetője írták alá. Manninger Jenő megyei közgyűlési elnök, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács tagjának (NYDRFT) jelenlétében. A polgármester a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek köszönetét tolmácsolva szólt arról, hogy a régóta szükségesnek ítélt beruházás, valamint több helyi pályázat sikeréért sokat lobbizott Manninger Jenő, NYDRFT-tagja is.
A jó szakmai színvonalon elkészült pályázat sikerét örömmel véve gratulált a
pályázat elkészítőinek Manninger Jenő.
Horváth Jácint arra utalt, nem az első, de nem is az utolsó kontraktus, amit a
Balaton Fővárosának vezetésével megkötöttek. Utalt rá, hamarosan sort kerítenek
a belváros-rehabilitációs projekt támogatási szerződésének aláírására is.
Örülhetnek a keszthelyi apróságok
Az Életfa Óvoda apróságainak pünkösdi műsorával május utolsó szerdáján avatták fel Keszthelyen a Balaton Szállótól nem messze eső új játszóteret. A régi játszótér – bár legalább háromszor ennyi hintát tartalmazott – nem volt ennyire komfortos, és nem felelt meg az uniós szabványoknak sem. A beruházásnak köszönhetően a város egy EU-s elvárásoknak megfelelő, színvonalas játszótérrel gazdagodott, amelyik a település egyik legfrekventáltabb közterén, kulturált környezetben biztosít szórakozást a kisgyermekek részére.
A helyi önkormányzat még a januári ülésén döntött arról, hogy a közterületi játszóterek rekonstrukcióján belül, a Balaton-parti játszótér prioritást élvezve külön pályázat keretében kerüljön felújításra. Az önkormányzat a nyugat-dunántúli régió részére biztosított pályázati keretből részesült 10 millió forint összegű, vissza nem térítendő támogatásban, amit a város ugyanekkora saját forrással egészített ki. Április elején kezdődtek a 20 millió forint összértékű játszótér kivitelezési munkálatai, és rá egy hónapra már megtörtént a műszaki átadás is.
A lefolytatott közbeszerzési eljárás nyerteseként az építési munkákat az Otto Hungaria Kereskedelmi Kft. végezte el. Finnország legnagyobb európai játékgyárában készült a csúszdával bővített mászójáték kombináció, a homokozó, a hinta és az ugró-elemek is. A LAPPSET cég kihelyezett hat játszótéri eszközei magas minőségűek, hosszú élettartamúak és maximálisan megfelelnek a biztonságról szóló miniszteri rendeletben foglalt előírásoknak is.
Dr. Babocsay László keszthelyi állatorvos
A felelős állattartás szabályairól
Az állattartási kultúra, még elmarad a nyugat-európai normáktól, de a kutyák, macskák és kedvtelésből tartott állatok gondozásával kapcsolatban apróbb változásokra, jó és rossz irányban is sor került az elmúlt években – állította a Keszthelyen csaknem három évtizede praktizáló, igazi állatszeretetéről elhíresült dr. Babocsay László állatorvos. A felelősségteljes gondolkodásmód elterjesztésében érdekelt szakember szerint jócskán akad még teendő, de a felelős állattartás szabályaival illik mindenkinek tisztában lennie.
– Csak akkor vegyünk magunkhoz bármilyen állatot, ha alaposan és jól átgondoltuk a vele járó felelősséget, kötelezettséget, terheket. A felelős gazda csak olyan állatot vesz maga mellé, akiről élete végéig gondoskodni tud és meg tudja teremteni számára az optimális környezetet, életfeltételeket. Nagy a felelőssége a szülőknek is, mert a felelősségtudatot gyermeke róla másolja. Egy állat tartása a sok öröm és szeretet mellett, amit nyújtanak, hatalmas kötöttség, felelősség, és nem utolsó sorban, jelentős anyagi költségekkel is együttjáró kötelezettség.
Az iskolai oktatás keretében is célravezető lenne beszélni az állattartás legelemibb szabályairól. Több olyan helyen is megfordulok, ahol ideálisnak nem mondható élettéren tartanak 3-4-5 kutyát is. Ez is felelőtlenség. Azoknak sem jó választás a kutya, akik csupán házőrző eszközt látnak benne, semmi többet. A helyes, minőségi táplálással rengeteg betegséget megelőzhetünk, de a betegségek ellen védekezni is kell. Itt a kullancsszezon.
A védekezés eszközei (nyakörv, oltás, csöpögtetéssel bőrbe juttatható szer stb.) nem olcsók, de igen hatásosak. Mostanság megszaporodott a kóborló állatok száma, ami összefüggésbe hozható a gazdasági válsággal, de megdöbbentő, hogy külföldiek által az autóból kitett kutyákkal is egyre többször találkozunk. Mostanra jellemzően két véglet alakult ki. Létezik egy egyre bővülő kör, akik maradéktalanul tisztelik kedvenceiket. Minden kényeztető extrát megadnak nekik. Sokszor akár túltáplálják őket.
És sajnos akad egy olyan csoport is – ezek száma is emelkedőben van – akik öt méteres láncon tartják ebüket. Pedig szeretetre, gondoskodásra és törődésre van szükségük. A kutyáknak, a legfontosabb a gazdi közelsége és mellette érzik a legjobban magukat. Attól nem lesz boldog egyikőjük sem, ha az egész életét egy kertben, egyedül kell leélnie. Érdekes az is, hogy az érezhetően szegényebb állattartók sokszor több pénzt és energiát áldoznak kedvencükért, mint a tehetősebbek.
Az állatorvosi ügyelet rendszere megfelelően működik, de sokszor érkezik éjjel 11-kor telefonon olyan jelzés, hogy negyedik napja beteg és nem eszik a „Morzsi”. Az állatorvos, aki hétvégén ügyelt, az a következő héten este 8-tól reggel 8-ig készenléti szolgálatot kell adjon úgy, hogy ezért egy fillért sem kap. Utóbbit helytelen gyakorlatnak tartjuk. A rugalmasan szervezett ügyeletben egyébként egy adott állatorvosnak minden 6–7. héten kell részt vennie.
– Elterjedt a hír, hogy június elsejétől 4–6 ezer forintos mikrochipet kell
tenni az összes kutyába.
– A hír így nem igaz. Kutya-, macska- és vadászgörény állatútlevelének
kiváltásakor kell kötelezően chipet alkalmazni. Ha valakinek törzskönyvezett
állata van, és jelenti, hogy ennek az ebnek született mondjuk egy kölyke, és
bejelentést tesz a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének, majd kiválaszt
egy általa megnevezett állatorvost, akinek a törzskönyv kiállítása előtt
ugyancsak kötelező berakni a chipet.
Ha valakit megharap egy kutya, azt is meg kell jelölni mikrochippel a biztonságos azonosítás miatt. Akadnak települési önkormányzatok, fővárosi kerületek, nagyvárosok, akik anyagilag is hozzájárulnak a „chipeléshez”. Az ebek nyilvántartásának elvétele az önkormányzatoktól – szerintem – hibás lépés volt, most az állatorvosokhoz került a nyilvántartás, ami időről-időre jelentős bonyodalmakat okoz.
Egy hétvégi kutyaharapásnál kikeresni, hogy egy adott terület melyik orvosánál, mikor lett, vagy nem lett oltva egy-egy eb, nos, ez sokszor felettébb keserves. Az ebek összeírása sincs már jegyzői hatáskörben, ami ugyancsak problémákat vet fel. A fentebb felsorolt tényezők az alapjai a felelős állattartásnak és fontos lenne, hogy ezt a gondolkodásmódot egyre többen magukénak érezzék, és ekkor talán elindulhatunk a helyes állattartási kultúra irányába.