Benkó Dixieland Band koncertjén
Tál Zoltán atya augusztustól Keszthelyen él
Dr. Márfi Gyula veszprémi érsek augusztus elsejével nyugdíjas állományba helyezte dr. Léber Mihályt, a Keszthelyi Fő téri Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom vezetőjét, aki éppen 21 évig szolgálta a helyi híveket. Mihály atya, aki a közelmúltban a város díszpolgára lett, ettől kezdve Veszprémben a szülői házában, illetve Zalaköveskúton tartózkodik. Az érsekség utódjaként Tál Zoltánt nevezte ki, aki 2005-2010-ig a Központi Papnevelő Intézet lelki igazgatója volt. Az atya előtt nem ismeretlen a Balaton fővárosa, hisz 1999 és 2001 között Keszthelyen a Fő téri templomban is szolgált káplánként. Tál Zoltánt arra kértük, mutassa be papi állomáshelyeit, családját és beszéljen céljairól.
–
Márfi érsek atya 12 évvel ezelőtt szentelt pappá a veszprémi székesegyházban,
majd még egy évig tanultam Budapesten a Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Hittudományi Karán. Keszthely után Pápán voltam káplán, majd 2003-ban Bakonyjákó
plébánosa lettem. A pártállam idején is keresztény nevelést kaptunk, templomba
jártunk és mindhárom testvéremmel együtt már gyermekkorunkban részesültünk a
szentségek felvételében.
A tanár édesanyám és édesapám is mindig tanúságot tettek a Jóisten mellett. Ennek ellenére kezdetben én inkább tanár, vagy orvos szerettem volna lenni. Gimnazista koromban azután egy zarándokúton világos, egyértelmű jelzést kaptam a papi hivatás gyakorlására. A papságom óta eltelt 12 évet nagy ajándéknak tartom.
A papnövendékek nevelésében, lelkipásztori kormányzásában sok tapasztalattal gazdagodtam. Az új állomáshelyemen biztosan sokrétűbbé válik munkám. A papok gondozása után a hívek lelki gondozására helyeződik a hangsúly. Feladatot ad a katolikus iskola lelki igazgatása. Itt a diákok-szülők-tanárok közötti egység kiépítését tartom elsődlegesnek. Az egyházközség és a hívek életében is az „egység építés” lesz a kulcsszó.
A város építésének, gazdagításának szándékával szeretnék egyre több embert bevonni az egyházközség életébe. A templom tornyának felújításánál is lesz majd tennivalóm. Felelős lelkipásztorként egyelőre „megfigyelői” szerepben mérem fel az elvárásokat, igényeket, kívánalmakat, követelményeket, hogy minél komplexebben és bölcsebben szolgálhassak.
A Hévízi Tó-színpadán a 100 tagú cigányzenekar
Dr. Hegedűs Lajosnak, a Hévízgyógyfürdő Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójának köszöntőjével augusztus középső szerdájának estéjén vette kezdetét a Tófürdő színpadán megrendezett „Cigánytűz” címmel meghirdetett remekbeszabott zenei program, melynek keretében a 100 tagú cigányzenekar egy fergeteges lézer show kíséretében szórakoztatta a szép számban összegyűlt tó-parti és kerítésen kívül rekedt hallgatóságot.
Mint a főigazgató jelezte, immár negyedik éve érzik szükségét annak, hogy kiemelkedő művészi színvonalat képviselő produkciót hozzanak a fürdővárosba, hogy a gyógyturisták ne csak megfáradt testüket, de lelküket is felüdíthessék egy-egy kitűnő szórakozást ígérő rendezvénnyel.
Köszöntőjében Vértes Árpád polgármester is aláhúzta, a reuma és a test gyógyítására szolgáló világhírű termálvíz mellett a lélek gyógyulását szolgálja a városban két katolikus, egy református, és egy evangélikus templom is. A jövőben is az idegenforgalmat fejlesztve igyekszik a város kedvére tenni a bel és külföldi turistáknak, és itt élőknek – hangsúlyozta.
A világon egyedülálló, Magyar Örökség-díjas 100 Tagú Cigányzenekar, akinek nevét az Aranykönyv és a Magyar Szellem Láthatatlan Múzeuma is őrzi, sok száz fős közönség előtt mutatta be tudásának legjavát.
Az egyesületi jogállással éppen negyedszázada alakult, a tíz évvel ezelőtt a Guiness Rekordok könyvébe is bekerült zenekar rendelkezik több televíziós műsor fesztivál díjával, a Magyar Rádió Nívódíjával, prímásversenyek nagydíjával, előkelő nemzetközi fesztiválok illusztris elismeréseivel, okleveleivel, de megkapták a Cigány Kultúráért és Művészetekért járó emlékplakettet is.
A műsor bevezető részében Fátyol Tivadar bemutatta a zenekar elnökét „Buffó” Rigó Sándort, alelnökét: Lendvai „Csócsi” Józsefet és főtitkárát: „Beke” Farkas Nándort. Mint megtudtuk: a zenekar örökös tiszteletbeli elnöke: Cziffra György a Francia Becsületrend és a Magyar Köztársasági Érdemkereszt Középkeresztjének kitüntetettje, világhírű zongoraművész.
A zenekar örökös tiszteletbeli művészeti igazgatója: Berki László posztumusz Liszt-díjas prímás. Örökös tiszteletbeli főprímásuk pedig Boross Lajos, Kossuth-díjas prímás, a prímások királya. A monstre zenekar már régen világhírű. Európa, Ázsia, Amerika, Ausztrália, Új-Zéland számos városában koncerteztek, szórakoztatva a nagyérdeműt.
Fennállásuk óta a zene és a kultúra nagyköveteként több mint ezer koncertet adtak az ország legkisebb településének kultúrházaitól a világ számos híres koncertterméig, számot adva a magyar és cigány kultúra és a cigányzenekarra hangszerelt, klasszikus zene magas szintű előadásáról. A repertoárjukban megtalálható – a Tó-színpadon is előadott – Liszt, Bartók, Kodály, Brahms, Sarasate, Rossini, Strauss és még sok híres zeneszerző művei.
Hubay Jenő: Hullámzó Balaton című művét valamint Horváth Zoltán: a program címéül szolgáló „Cigánytűz” produkcióját is tapsvihar köszöntötte. A 100 Tagú Cigányzenekar megmutatta, „másik” arcát a klasszikus zene, a jazz, a tánczene, világában is magas szintű koncertet produkált. Az egyetemes roma kultúra jeles képviselőinek célja: e kivételes zenei érték életben tartása, a művészi teljesítmény elismeréseként.
Örömből zenélve „döngették át” a gyógytavat
Benkó Dixieland Band koncertjén
A klarinéton játszó Benkó Sándor együttes vezető, menedzser mutatta be az augusztus19-én a hévízi Tó-színpadon másfél órás koncertet adó Benkó Dixiland Band tagjait: Halmos Vilmost (zongora, ének), Nagy Jenőt (bendzsó), Nagy Ivánt (pózán, ének), Szalóky Bélát (trombita), Kovacsevics Gábort (dob). Benkóék a világ egyik legprofibb dixieland zenekaraként híresültek el, besöpörtek szinte minden létező díjat, elismerést, amit itthon és külföldön kaphattak.
Megjelent hetven lemezük, több mint tízezer koncertet adtak a világ minden táján, amerikai elnökök gratuláltak és mondtak köszönetet nekik. A hetven éves születésnapját ünneplő Benkó Sándor öt évtizeddel ezelőtt föltette az életét arra, ami ma is az életét jelenti. Hévízen is igazolta, hogy nálánál közvetlenebb, barátságosabb, jobb kedélyű sztárt lehetetlenség elképzelni. A csodás lézerfény játékkal mesterien kísért és komponált ünnepi estet több száz vendég hallgatta végig.
Mint az előadás elején a zenekarvezető jelezte: a dixieland zene fellegváraként elhíresült, a Mississippi folyó partján található New Orleans város hangulatát, környezetét, igyekeznek életre kelteni a kitűnő akusztikai lehetőségekkel rendelkező gyógytó partján, ahol örömből zenélve szólaltattak meg amerikai műdalokat, dixie harmóniával átitatott mexikói dallamokat. Emléket állítottak a világ legnagyobb, 1901-ben született jazz művészének: Louis Amstrongnak is.
A legendás „Tango Palace”, avagy „Az ott fogsz majd sírni” című szám elhangzása előtt Benkó-showmes-ter bejelentette, ő éppen egyidős Hévíz polgármesterével. Mindketten nagy munkabírással, hatalmas lelkesedéssel vetik bele magukat a mindennapok tennivalóiba, és életkorukat nem szégyellve igyekeznek megmutatni, hogy folyamatosan értéket tudnak teremteni. Majd a hangulat tetőfokára hágott.
Az Egyesült Államok egyik legnagyobb kikötőjének, New Orleans híres karneváljának varázsos képei idéződtek meg a hallgatóság lelki szemei előtt, amikor a „Bourbon utca” című számot adták elő, profi remekbeszabottsággal. A dzsessz muzsika húrjait pengetve „hívták be a lelkekbe” Al Capone dorbézolását és Chichago (al)világát. A spirituálék sem maradtak le a nagy műgonddal összeállított repertoárról.
Egyéni érzelmekkel megtöltött, ragyogó hangzásvilágú, karakteres és kiváló hangtechnikával kísért, mérhetetlen energiáról tanúskodó koncertjük fergeteges sikerrel zajlott. Sokaknak tűnt újdonságként, hogy a zárásként eljátszott „Add ide a didit” című nóta nem magyar keletű, hanem még Chaplin fia alkotta 1939-ben, és a klezmer zene alapját képezte a „bei mir zu bist zu schoen” című dal, ami Hitlert csúfoló énekként is közismert lett.
Döngetett a siker és a tapsorkán. Az egyedi hangzásvilág, a színpadi temperamentum, a fergeteges hangulat igazolta, hogy bölcs döntést hozott a Hévízgyógyfürdő Nonprofit Kft. vezetése, amikor Benkó Sándorékkal kötött szerződést az ünnepi gálakoncert megtartására.
Franciaországi testvértelepülésükre látogatott a közelmúltban zalaszentlászlóiak egy csoportja. A kirándulást a Zalaszentlászló-Manne-ville Baráti Társaság szervezte, élén Kurucz Lászlóval a civil szervezet elnökével.
A kapcsolat Manneville sur Risle és a zalai település között nem új keletű. A zalaszentlászlói futballcsapat meghívásával kezdődött, még 1986-ban, később pedig már évente látogattak el egymáshoz az ottani és a zalai családok. A barátságot 1993-ban hivatalossá tették: testvérvárosi együttműködésről írtak alá nyilatkozatot, melynek révén egyre virágzóbbá válik a kapcsolat.
A közelmúltban negyvenkét zalaszentlászlói szállt buszra, hogy ellátogassanak francia testvértelepülésükre. A hosszú utat rövid párizsi pihenővel szakították meg, a csoport egyik fele az Eiffel-tornyot, a többiek pedig a város legismertebb, egyben a világ második „legdrágább” sugárútját, a Champs-Élysées-t nézték meg. A séta és a fotózás után folytatták útjukat a Párizstól száznyolcvan kilométerre lévő testvértelepülésükre.
A megérkezés után röviddel már vendéglátóiknál, zömmel a korábbról már ismert családoknál pihenhettek a zalaiak. A tiszteletükre rendezett zenés estet követő napokban közös kirándulásokkal telt az idő, főképp az óceán partján kerestek fel több várost, illetve számos, a helyiek által szervezett más programon is részt vettek. Több mint egy hét után élményekkel telve tértek vissza Zalaszentlászlóra.