A víz-gyöngyszem rabul ejtette őket
Alapításának 15. jubileumára jelentette meg a Nők a Balatonért Egyesület (NABE) a jeles évfordulóra készített, 180 oldalas, archív fotókkal gazdagon illusztrált könyvét, amelynek bemutatóját november második szerdáján tartották a keszthelyi Fejér György Városi Könyvtár olvasótermében.
Az egyesület másfél évtizedes históriáját nagy alapossággal bemutató kötet emlékezik arra, hogy tizenöt évvel ezelőtt Alsóörsön gyülekeztek azok a Balaton partján élő asszonyok, akik – bár nem akartak történelmet írni – de tetteikkel, arany betűkkel írták be nevüket a civil társadalom históriájába. Az egyesület képviseletében N. Horváth Erzsébet újságíró írt születésnapi összegzést a Balaton védelméért indított küzdelmekkel eltelt évekről, a példaadó tevékenységről, a tisztségviselőkről, a csoportokról.
A jubileumi számvetés szerzője szóban is megerősítette: tartalmas, fontos, hasznos és értékekkel teli közösségi életet szerveztek az emléktáblák állításával, a szobrok avatásával, a Balaton-könyv szervezésével, a népdalversenyeken és konferenciákon való részvétellel, az Anna-báli programokkal, a jótékonysági aukciókkal, a környezetvédelmi játékokkal és a régi nagyasszonyok felfedezésével. A markáns elképzelésekkel rendelkező nők folyamatosan igazolták, hogy ők nem egy unatkozó társasági hölgyegylet képviselői.
A kiadványba gyűjtött versek, fotók, cikkek, egyéb dokumentumok, írások az egyesületi munka eseményeiből tallóznak. A három megyét és három nagyrégiót lefedő, húsz aktív helyi csoportot magáénak tudó nőközösség elnökeként Szauer Rózsa elnök szólt a sokszor nehéz, de szívesen vállalt kulturális-turisztikai és természetvédelmi feladatok tevékeny ellátásáról.
Gál Lajos, a Balatoni Civil Szervezetek Szövetségének elnöke úgy látta: az érdekképviseleti munkából és a partneri együttműködésből jelesre vizsgázó NABE az alulról építkező honi civil társadalom mára példaértékű, értékteremtő közösségévé nőtte ki magát. Szerteágazó tevékenységüket pedig jól bemutatja a frissen, ezer példányban megjelent monografikus összeállítás.
Az országban a legnagyobb
Hivatalosan is megnyitotta kapuit az ország legnagyobb és a Nyugat-dunántúli régió első Kaqun-fürdője a közelmúltban Hévízen. Az oxigénes vízterápiára épülő szolgáltatást egy magánvállalkozó hozta létre, teljes egészében saját forrásból.
A KAQUN Egészségközpont és Fürdőház a tulajdonosi szándék szerint egy olyan ember- és egészségközpontú komplexum, ahol az egészségüket megőrizni vágyók, sportolók vagy akár krónikus panaszokkal küzdő betegek is előnnyel élvezhetik a természetes gyógymódok lehetőségeit. A létesítmény átadásán, helyi szállodaigazgatók, orvosok, és civil szervezeti vezetők, magánszemélyek mellett jelen volt Papp Gábor polgármester is, aki örömmel üdvözölte a beruházást, ami, mint mondta, az első jelentős fejlesztés a fürdővárosban októberi hivatalba lépése óta.
Manninger Jenő, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke az ünnepségen elismerően nyilatkozott arról, hogy a tulajdonos, Forrás József ebben a gazdaságilag rendkívül nehéz időszakban is megvalósította szándékát. Németh Anikó fürdővezető hangsúlyozta, hogy megfelelő együttműködés esetén a vendégkör mellett az egész térség profitálhat a szolgáltatásból, hiszen a környékbeli szállodák, panziók és vendéglátóhelyek forgalmára egyaránt hatással lehet a létesítmény működése.
Hozzátette: nyitva tartásukat is úgy alakították ki, hogy a helyiek, vagy a településre érkezők hét közben, vagy hétvégén, délelőtt és koraeste egyaránt betérhessenek. E mellett fürdő-klubot is létrehoztak, amely minden hónapban érdekes előadásokkal, tanácsokkal segíti az egészséges életmód híveit.
Kruppainé Rácz Eleonóra: egyre többen jönnek
Keszthelyen éppen tíz év óta működteti a Szent Erzsébet Jótékonysági Alapítvány a szociálisan rászoruló ellátottak számára fenntartott Bakacs utcai nappali melegedőt és ingyenkonyhát – mondta el kérdésre válaszolva Kruppainé Rácz Eleonóra, akinek vezetésével napjában átlagosan közel hatvan személynek, köztük hajléktalanoknak nyújtanak egy biztos pontot az életben.
Az 1993-ban életre hívott alapítvány nappali melegedője önkormányzati feladatellátó helyként várja a „népkonyha” főztjére szorulókat és mindazon szerencsétlen sorsúakat, akik utolsó mentsvárként tekinthetnek a többféle segítségformát is kínáló intézményre, melynek működésével kapcsolatban érdeklődtünk a szolgálatkész vezetőtől.
– Hétköznaponként reggel nyolctól délután négy óráig jöhetnek hozzánk, akik igénybe szeretnék venni a térítésmentes szolgáltatásként kínált ebédet, az alkalmanként felszolgált reggelit, vagy a lehetőség szerint kiosztott hideg vacsorát. Mosásra, ruhák szárításra és tisztálkodásra is lehetőség adódik. Segítünk a mentális problémák leküzdésében, a szociális ügyek intézésében, a csomagok megőrzésében, de még a postai küldemények átadásában, átvételében is. Az általunk istápolt hajléktalanok száma nyaranta és a tél közeledtével is megnő.
Nyáron a szezonális balatoni munka reményében távolabbról is érkeznek, a hideg idő beálltával pedig a melegedőt keresik föl egyre többen. Krízishidegben hétvégén estig nyitva van a közösségi ellátás színtere, a nagyterem, ahol mód nyílik tévézésre, rádiózásra, pihenésre, beszélgetésre, különféle ügyek intézésére. Akadnak befelé forduló, nehezen megnyíló személyek, de ha a kölcsönös bizalom megvan, akkor sikeres lehet minden egyéni esetkezelés. A mentális gondozás keretén belül mindenkinek próbálunk segíteni.
A közösségi együttlét írott és íratlan szabályait, és a házirendet mindenkinek be kell tartani. Ellátottjaink önként jönnek hozzánk, kényszerhelyzet elé senkit nem állítunk. Akadnak olyan rossz sorsban tengődők, akik egy évtizednél hosszabb idő óta nem képesek változtatni lehangoló helyzetükön. Az arra alkalmasakat igyekszünk visszavezetni a munka világába, ezért kapcsolatunk van a helyi munkaügyi központtal. Jómagam vezetőként irányítom a főzőkonyhánk szakácsát, a mentális gondozásban is részt vállaló adminisztrátort, és a szociális gondozót.
A mindennapi működés anyagi feltételei szerencsére biztosítottak, köszönhetően a Magyar Államkincstárnak, a helyi önkormányzatnak és a sok jó szándékú helyi és környékbeli alkalmi adakozónak. Utóbbiaktól több-kevesebb rendszerességgel kapunk ruhát, bútort, tartós élelmiszert, konyhai felszereléseket, különféle eszközöket, berendezéseket is, ezért a nappali hajléktalan ellátás színvonalára nemigen akad panasz.
Ezt abból is látjuk, hogy a gondozottjaink nem akarnak máshová menni. Délután négy és reggel nyolc között a hajléktalanok – mint ezt elmesélik – eldugott közterületeken, lakás céljára nem használt helyeken, Balaton-parti viskókban, várótermekben húzzák meg magukat. Egyre magasabb számban jönnek hozzánk a hajléktalanság közelébe került szociálisan rászorulók is. Számukra egy tál ingyen felszolgált étel is jól jön.
Az átmenetileg nehéz helyzetbe került „prevenciós gondozottak” száma egyértelmű emelkedést mutat. Jó az együttműködés a polgármesteri hivatal illetékes osztályaival, a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal, a gyámhivatal hivatásos gondnokaival, az egyesített szociális intézménnyel, az igazságügyi hivatal pártfogóival, de az egészségügyi ellátórendszer szakdolgozóival is korrekt munkakapcsolatot alakítottunk ki.
Dr. Varga László zalacsányi háziorvos pedig karitatív nagylelkűséggel segít azon hajlék nélkülieknek, akiknek nincs választott gyógyítójuk. Gondot fordítunk az évi tüdőszűrésre, az esetleges leszázalékoltatási procedúra elindítására, felügyeletére és arra is, hogy lehetőség szerint mindenkinek legyen háziorvosa. Mindenkinek egyénre szabott problémája van, ezért mindig egyénre szabott megoldással kell előrukkolnunk. Van, aki személyes iratait veszti el, van, akinek csak felvilágosításra, életvezetési tanácsadásra van szüksége.
Meg jó szóra, szeretetre, türelemre. Csupán hivatástudatból, empátia, a bizalmi légkör kiépítése nélkül semmi nem működne, mert ezeknek az embereknek sokszor olyanok vagyunk, mint az utolsó szalmaszál. Nem csupán karácsonykor, de a hétköznapokon is azért dolgozunk, hogy szebbé tegyük a nehéz sorsúak mindennapi életét. Külön öröm, ha ehhez a nem könnyű munkához bárkitől, bármilyen segítség, adomány, felajánlás érkezik.
Hévízi Bibósok felejthetetlen élménye
A hévízi Bibó-gimnázium tantestülete a dicséretes közösségi munkájáért és a jó tanulmányi eredményéért három diáklányt választott ki, akik november elején részt vehettek egy ötnapos repülős utazáson, amelynek célja Párizs: a világ egyik vezető gazdasági és kulturális központja volt.
Az iskolában tanító Tar Ferenc pedagógus baráti kapcsolatokat ápolt a tavalyelőtt elhunyt, a hévízi gimnáziumban évekkel ezelőtt többször rendkívüli történelem órát is tartó, zalai születésű, Párizsban élt, Fejtő Ferenc történész-kritikus publicistával, akinek Károly fia már a múlt évben is vendégül látott Párizs belvárosában lévő lakásában három fürdővárosi tanulót. A Párizs magyar emlékeit is megismertető út anyagi fedezetéhez Hévíz polgármestere és az iskola is hozzájárult.
A 12/B-be járó Szakács Tündét a francia élet színessége, izgalmassága, a kivilágított Champs-Élysées – Párizs „főutcája”, illetve Franciaország dicsőségének és a csatában meghaltak emlékére felállított Diadalív nyűgözte le leginkább. Tünde osztálytársának: Kiss Évának, aki első ízben járt Párizsban, a négyzetalapú Eiffel-torony tetszett legjobban. Az esti fényekben díszelgő varázsos város emlékét pedig a 11/A osztályos Nagy Anett fényképezte kitörülhetetlenül a lelkébe.
Ő már az iskola által Franciaországba szervezett nyári kirándulásnak is részese lehetett. Mint a francia szakkörre járó lányok elmesélték: a nemzeti gyásznapon a Pere Lachaise temetőben megkoszorúzták Nagy Imre 1956-os mártír miniszterelnök és társai sírját, mely a francia társadalom nagyrabecsülését fejezi ki a magyar forradalom és hősei iránt. A városnéző programot a vendéglátó, a kísérő tanár és a diáklányok közösen állították össze a tavaly kint járt tanulók élménybeszámolóját is figyelembe véve. Részük volt kulináris élvezetekben is.
A búcsúesten vendéglátójuk kambodzsai házvezetőnője francia alapanyagokból rendkívül finom magyar palacsintát sütött mindenkinek. Találkoztak olyan végzett egyetemistával, aki korábban a bibóba járt, és olyan főiskolással is, aki az ösztöndíj rendszer előnyeiről mondta el véleményét. Arról is szó esett, hogy kontaktust keresnek a francia főváros egyik iskolájával, hogy egy cserekapcsolat révén még több hévízi és párizsi diák szerezhessen életre szóló élményeket.