Egy kis Szentendre Keszthelyen
Kronológiailag rendben van a megkülönböztetés, hogy régi és mai szentendrei alkotók művei láthatók a Balatoni Múzeum tárlatán. A „régi” és „mai” azonban óhatatlanul jelent egyfajta elválasztást, itt pedig sokkal inkább folyamatról, folytonosságról van szó.
A keszthelyi múzeumban a magyar festészet napja alkalmából nyílt meg a „Szentendrei régi művésztelep alapítói és mai alkotói” című kiállítás; 18 egykori (többek között Czóbel Béla, Kmetty János, Kondor Béla, Korniss Dezső, Paizs Goebel Jenő) és 11 kortárs művész (például Aknay János, Haász István, Szirtes János, Tzortzoglon Georgios) alkotásaiból.
A Szentendrei Régi Művésztelep Kulturális Egyesület 1997-ben jött létre azzal a céllal, hogy az 1928-ban alapított Szentendrei Festők Társaságának szellemi örököse, emlékének őrzője legyen. No, meg, hogy a kortárs képzőművészeti szakmának legyen érdekképviselete.
A fent említett folytonosság viszont nem csak erről szól, hanem arról, hogy a ’20-as évek második fele óta Szentendre egy szellemi és művészeti bázis. Mindig kortárs, újító és befogadó, azonban a hajdan volt „kortársaknak” mítosza van; ez adja Szentendre különösségét és értékét.
A húszas évek végén a művésztelep tagjai az úgynevezett római iskola (olasz neoklasszicizmus magyar változata) stílusában alkottak, de újklasszicista és naiv művészek is részesei voltak a műhelynek. Az azóta eltelt évtizedekben több generáció más és más stílusban dolgozó alkotója is a szentendrei iskola tagjává vált.
A harmincas évek közepétől például itt bontakozott ki a magyar avantgarde és neoavantgarde mozgalom; olyan jeles alkotókkal, mint Korniss Dezső, vagy a zalaegerszegi születésű Vajda Lajos. Utóbbi ugyan nem volt tagja a művésztelepnek, ám munkái nagy hatással voltak az ott alkotó festőkre, olyannyira, hogy a hetvenes években létrejött a Vajda Lajos Stúdió, melynek egyik alapítója Aknay János volt.
A Balatoni Múzeum kiállításán bepillanthatunk a kezdeti évek és a mai festészet stílus-kavalkádjába. Felismerve a stílusok, technikák és korszakok közötti átjárhatóságot. Az alapítók műveit a szentendrei Ferenczy Múzeum kölcsönözte a keszthelyi tárlat számára. A kiállítás december 13-ig látogatható.
Vendégjáték Keszthelyen
Alfonso Paso lánya is ellátogatott apja bűnügyi komédiájának keszthelyi bemutatójára. A spanyol szerző műveit már régóta játsszák magyar színházak, Almueda Paso azonban első ízben járt hazánkban, hogy jelen legyen egy ilyen bemutatón. A művet a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház művészeinek előadásában láthatta a közönség a Balaton-parti városban.
Besenczi Árpád, a zalaegerszegi Hevesi színház igazgatója elmondta, hogy már korábban, a pályázatában is megfogalmazta azt a törekvését, hogy kivigye az egyes darabokat a megyeszékhely színházának falai közül. Mint mondta: a létesítmény fenntartója negyven százalékban a megye, így logikusnak tűnik, hogy az előadásokat ne csak Zalaegerszegen, hanem más zalai városban, de adott esetben, akár a Dunántúl más településein is láthassák.
Igaz, ez a színház dolgozóinak plusz terhet jelent, de az igazgató úgy véli, megéri vállalni a nehézségeket, hiszen, ha például Keszthelyen látnak egy jó előadást a nézők, akkor legközelebb az alig negyven kilométerre lévő megyeszékhelyre is elutaznak egy-egy darab kedvéért. Hozzátette azt is: keszthelyi, hévízi rokonai, illetve színházi látogatása jól ismeri az itteni közönség igényeit, tudja, hogy nagyon hálásak egy jó előadásért.
A szerző, Alfonso Paso lánya a keszthelyi bemutató előtt elmondta, a Mennyből a hulla c. darabot számos más országban látta már, s örül, hogy mindenütt nagy sikert arat. Megjegyezte: biztos benne, hogy a helyi közönségnek is tetszeni fog, hiszen az apja által belevitt humort mindenütt a világon értik és szeretik. Radó Denis is lelkesedéssel beszélt a darabról, amit tizenhárom évvel ezelőtt rendezett meg először.
A főszerepet akkor éppen Besenczi Árpád játszotta. Elmondta azt is: nagy kihívást jelent, hogy Almudena Paso is megtekinti majd az előadást. Ez a színház és az ő számára is nagy elismerést jelent, ugyanakkor kíváncsian várja azt is, hogyan vélekedik majd a produkcióról, hiszen több más országban már megtekintette a művet. Csengei Ágota, a keszthelyi Balaton Színház igazgatója is örömének adott hangot a bemutatót illetően és reményét fejezte ki, a folytatást illetően.
Megemlítette azt is, hogy ezen a darabon kívül még három előadással várják a közönséget ebben a színházi évadban. A Turai Ida Színház a Könnyű erkölcsök, a veszprémi Petőfi Sándor Színház Szabó Magda Régimódi történet, és az Orlay Produkció a Kölcsönlakás című darabbal lép fel a helikoni városban. A keszthelyi bemutatón Debrei Zsuzsannát, Foki Veronikát, Kiss Ernőt, Hertelendy Attilát, Mester Editet, Kanda Pált, Spisák Istvánt és Zsíros Viktort láthatta a közönség a Sántha Borcsa tervezte jelmezekben és díszletei között.
A darabot november 13-tól Zalaegerszegen játsszák.
Dr. Kovács Judit hévízi gyermekorvos szerint
„– Tavaly ilyenkor már tombolt az influenzajárvány és nagy számban betegített meg fiatalt és középkorút egyaránt. Már a nyár végén indult és egészen december végéig elhúzódott az időszak, amikor ágynak estek a betegek, de a január már csendesebb terminusnak számított. A szezonális influenza pedig, a hőmérséklet alakulásától függetlenül, inkább február és március hónapban tarolt, kisebb kártétellel” – emlékezett vissza a pandémiás előjeleket firtató kérdésünkre dr. Kovács Judit Hévízen praktizáló gyermekgyógyász szakorvos, akit elöljáróban az influenza általános tüneteiről kérdeztük.
–
A tünetek között van a rossz közérzet, láz, étvágytalanság, izomfájdalom, heves
torok- és erős fejfájás, fáradtság, gyengeségérzet, valamint légúti tünetek,
mint orrfolyás, köhögés. Csecsemők és kisgyermekek esetében – akiket ugyanúgy
érinthet az influenza – nehezebb diagnosztizálni a betegséget. A köhögést,
gyulladt torokképleteket és egyéb, a légutakra jellemző tünetek együttesét,
például a légszomjat észre lehet ugyan venni a kisbabáknál is, de a fej- és
izomfájdalomról értelemszerűen ők még nem tehetnek említést.
Ha a gyerek bágyadtabb, megváltozik az amúgy élettel teli viselkedése, levertség jelentkezik és ok nélkül a délelőtti napszakban is lefekszik, és ehhez társulnak a fentebb felsorolt tünetek, már okkal gondolhatunk influenzafertőzésre. Érdekesség, hogy a tavalyi pandémiás járványnál nagyobb számban fordult elő a hasmenés is, ami egyébként kevésbé szokott jellemző tünete lenni az influenzafertőzésnek.
– Milyen speciálisnak mondható szövődményekkel lehet számolni a gyermekek
influenza fertőzéses megbetegedésével kapcsolatban?
– Kockázatot jelent a különösen magas láz következtében kialakuló lázgörcs, ami
felnőttek esetében kisebb problémát jelent. A légúti szövődmények egyaránt
jellemzőek gyerekek és felnőttek esetében is, de a középfülgyulladás
egyértelműen a gyerekkorúaknál fordul elő nagyobb gyakorisággal.
– Léteznek speciálisan az influenza vírus elleni oltások, illetve
gyógyszerek a megelőzés céljára gyermekek esetében…
– Már tavaly is adtuk preventíve az oltóanyagot, ami egy éves kortól nyújt
védelmet a gyerekeknek. Az idei magyar előállítású, szezonális és pandemiás
influenza ellen is védelmet kínáló oltóanyag beadása hároméves kortól ajánlott.
A 6 hónapos kórtól adható szezonális és a pandémiás influenza ellen ható
külföldi gyártású készítmény gyógyszertárban vásárolható meg.
A súlyos légúti-, illetve szívbetegségben szenvedő vagy más okból veszélyeztetett három év alatti gyerekek számára ezt az oltást térítésmentesen biztosítja az állam. A magyar, csak a pandémiás influenza elleni oltóanyaggal egy éves kor fölött – ugyancsak szülői kérésre – teljesen egészséges gyerek is ingyenesen oltható, de a felnőttek közül is bárki megkaphatja ezt a változatot. A 3 évestől 65 éves korig a háromkomponensű oltóanyaggal a veszélyeztetetteket oltjuk.
A várandós, illetve a terhességet tervező nők, az egészségügyi dolgozók, a krónikus betegségekben (vese-, máj-, cukorbetegek) szenvedők, a szociális intézmények lakói és az ott dolgozók is térítésmentesen juthatnak oltáshoz. A 65 éven felüliek pedig egészségi állapotuktól függetlenül kaphatják ingyenesen ezt a három komponenst is tartalmazó védőoltást. A vakcinák egyébként már megérkeztek.
– A gyermekeknek, szánt influenza elleni védőoltás összetétele változott-e
idén, egyáltalán érdemes oltani?
– Jelentős változás, hogy az idei oltóanyagok egyaránt védenek a pandemiás
és szezonális influenza ellen is – nincs szükség két szúrásra. A krónikus és
légúti megbetegedéseket gyakran és könnyen megkapó gyerekeknek, és akiket a
hurutos megbetegedések (hörghurut), arcüreggyulladás, középfülgyulladás
minduntalan elragad, szoktam javasolni az oltást, de szerencsére teljesen
egészséges gyerek tavaly sem halt meg influenza vírus kártételének
következtében.
Aki elhunyt, annak is súlyos, veleszületett betegsége volt. Ha a betegség tünetei jelentkeznek, még mindig rendelkezésre állnak a vírus elpusztítására képes, hatékony gyógyszerek. A súlyos lefolyásra utal a légzészavar, a szürke arcszín, a tudatzavar, a betegesen fokozott érzékenység. Ilyenkor azonnal el szoktuk kezdeni az antivirális szerek adását. Azt jó tudni, hogy a fertőzőképesség, a vírus hordozása már a tünetek kialakulása előtt egy-két nappal elkezdődik, a betegség lefolyásának ideje pedig átlagosan egy teljes hét.
– Az influenza esetében elsősorban tüneti kezelésről beszélhetünk. Milyen
hibákat vétenek a szülők leggyakrabban a kisgyerekek otthoni ápolása, gyógyítása
során.
– A magas, 39 fok fölötti láz csillapítását azonnal meg kell kezdeni. Ezzel nem
kell megvárni a kiérkező ügyeletes doktort vagy a rendelést. A megfelelő,
gyakori folyadékpótlás is elengedhetetlenül fontos. Intenzív antibiotikumos
kezelésre nincsen feltétlenül szükség még akkor sem, ha a szülők lelkiismerete
sokszor láthatóan, érezhetően mást diktál.
gondozottakat képeztek
Fontos állomásához ért a Goldmark Károly Művelődési Központ „Keszthelyi Tudás Tér” elnevezéssel futó projektje – jelentette be Csengei Ágota az intézmény igazgatója, aki projektmenedzserként összegezte egy tavaly beadott TÁMOP pályázat sikerét november közepén. Az egyedülálló, 3x40 órás blokkból álló képzés tárgyi, személyi és anyagi feltételeket pályázaton nyert forrásból sikerült biztosítani.
A művelődési központ egy sikerrel bonyolított felnőttképzési fejlesztésen keresztül kívánta ugyanis bemutatni, hogy a népi kismesterségeket is a turizmus szolgálatába lehet állítani.
Partnerként márciusban megnyerték Klaczné Tar Ibolyát, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Házának vezetőjét, az intézmény 15 megváltozott munkaképességű, értelmileg akadályozott fiatal felnőtt gondozottját; Kapcsándy Máriát, a helyi munkaügyi központ vezetőjét, valamint három helyben élő népi iparművészt: Bordácsné Kishonti Erika szövőt, Simon Edit keramikus-fazekast és Bereczky Csaba fafaragót, hogy a Weöres Sándor: Furulya című verséből vett mottót alapul véve „Vadrózsából tündérsípot csináljanak”.
A fiatal résztvevőknek ingyenesen biztosított 120 órás iskolarendszerű elméleti és gyakorlati képzés keretében: Nuznek András, Németh Kornél, El-Yahya Roland, Kercza Gábor, Csorba Péter, Karászi Alexandra, Tringli Csaba, Iharosi Zoltán, Pórel Róbert, Fogarasi Zsuzsanna, Rátkai Judit, Szabó Nándor, Tóth László, Zsidlay Diána, Bajusz Zoltán, Somogyi András merült bele a népi kismesterségek rejtelmeibe.
Az említett sípon kívül készítettek virágkarókat, párnákat, gyertyatartót, nyak- és karláncot, gyöngyöket, vázákat, mázazott csuprokat, gyümölcs-, cukor-, szalvéta- és sótartókat, tálakat, bonboniereket és egyéb használati-, valamint ajándéktárgyakat. A gyakorlati képzés munkadarabjait a Balaton Színház Básti-termében ki is állították.