Címlap

A Tapolcai Kiképzőközpont honvédeinek katonai tiszteletadása mellett érkeztek a Fő téri emlékhelyre Keszthely város lobogói, ahol a város lakóinak több száz fős tömege gyűlt össze, hogy közösen emlékezzenek az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeire, hőseire, mártírjaira és hősi halottaira. A Himnuszt követően Seres Péter nemzetőr ezredes mondta el saját versét, majd dr. Szabó Imre, a város polgármestere köszöntötte a vendégeket és a megjelenteket.

Bevezető szavaiban a magyar történelem 44 esztendővel ezelőtti eseményeiről szólva hangsúlyozta, hogy a magyarság legkiválóbbjai mutatták meg a zsarnokoknak, a világnak és önmaguknak, hogy nem tudnak diktatúrában, rabságban élni.
Szalai Annamária országgyűlési képviselő ünnepi beszédében arról szólt, hogy 44 év távlatából méltán nevezhetjük Koszorúzás.

október 23-át, a szabadság ünnepét az öröm, a lelkesedés és a remény napjának is. A szabadságba és a reménybe vetett álom gondolata kísért végig bennünket ezer esztendőn keresztül, s ez az álom hívta a barikádokra 1956 fiataljait. Ez volt az a pillanat, amikor az emberek egy akarattal határozták el, hogy újrateremtik az ország rendjét, hogy helyükre kerülhessenek a dolgok a fejekben és a közéletben egyaránt. Mint mondta, a barikádoknak is két oldala volt, s mindenki eldönthette, melyik oldalra áll. A magyar nép nagy része a haladást, a szabadságot választotta. 1956 nagyjai egy rendezett, lakható, szabad országot akartak felépíteni, de amiért ők harcoltak, az már csak nekünk, az utódoknak adatott meg. A képviselőnő beszédében utalt arra is, hogy ha október 23-a az öröm napja, akkor november 4-e legyen az emlékezés napja, emlékezés azokra, akik a szabadságért áldozták életüket. A továbbiakban többek között felidézte 1956 keszthelyi eseményeit, s azt, hogy ez a város volt az egyetlen, ahol szobrot emeltek a szabadságharcban elesettek emlékére. A Fehérember szobrot azonban a szovjet csapatok bejövetele után nem sokkal szétverték. A talapzatán lévő márványtábla másolata azonban a rendház falán őrzi ma is az emlékeket. Beszéde záró részében Szalai Annamária a jövő nemzedék számára a szabadságért való összefogásról, a közös cselekvésről szólt, 1956 üzeneteként.
Az ünnepi műsort – amelyet a Helikon Kórus és a Goldmark Károly Művelődési Központ előadóművészei adtak – követően a résztvevők katonai tiszteletadás közepette koszorúzták meg a rendház falán elhelyezett emléktáblákat. Koszorút helyeztek el az országgyűlési képviselők, a város vezetői, a pártok, egyesületek, testületek képviselői, az alsó és középfokú intézmények tanárai és diákjai, valamint sokan mások. Az ünnepség ugyancsak katonai tiszteletadással zárult.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint a Magyar Köztársaság kikiáltásának évfordulójára emlékeztek Hévízen. Az ünnepség az Október 23-a parkban lévő kopjafánál és a Nagy Imre-emlékkőnél kezdődött, majd a Kossuth utcai Nagy Imre-szobornál kegyeletadással folytatódott.

A városi megemlékezést a dr. Moll Károly téren tartották, az ötven éves Magyar Honvédség Tapolcai Kiképző Központja honvédeinek tiszteletadása mellett. Az ünnepség szónoka dr. Hóbor Erzsébet helyettes államtitkár, a Dr. Szakály Sándor történész.

Zala Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője volt. Ünnepi beszédében kiemelte: az idei évben Magyarország csodálatos ívű ünnepeket tartott, melyek közé tartozik október 23-a történéseinek felidézése, az ‘56-os hősök emléke előtti tisztelgés is. A magyarságnak 1956 októberében mindössze tizenhárom nap adatott arra, hogy kivívja szabadságát. A szovjet túlerő és Európa segítségének elmaradása azonban ezt nem tette lehetővé, s negyven évet kellett várni az ország függetlenségére. A forradalmárok helytállása, nemzetet összekovácsoló ereje azonban megmaradt, s a ma élők kötelessége, hogy ezt, valamint a tizenegy éves köztársaság eddigi eredményeit megtartsák, illetve tovább vigyék. ‘56 szellemét, cselekedeteit, a 13 napot és az azt követő négy évtizedet soha nem szabad hagyni feledésbe merülni.
Az ünnepség folytatásaként nyitották meg azt a fotókiállítást is, amelyet a Magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum gyűjteményéből állítottak össze. A tárlat anyagát bemutató dr. Szakály Sándor történész elmondta: ugyanúgy, ahogyan a szabadság szó kiejtése több évtizedig veszélyesnek bizonyult, az ‘56-os eseményekről készült fotókat is annak kiáltották ki, s nyilvánosságra hozni nem is engedték. A tizenhárom napba sűrűsödött történelem képanyaga nem is oly régóta látható, s minden apró tárlat, mint amilyen a Fontana-beli is, segít abban, hogy a ma nemzedéke saját szemével láthassa és talán érezhesse is, mit jelentett 1956. október 23.

Jelentős előrelépés történt több, Keszthely képviselő-testületét és a város lakosságát egy- aránt foglalkoztató témában, melyek közül az egyikben képviselői interpelláció is elhangzott a legutóbbi testületi ülésen.

Hegedüs László alpolgármestertől kapott tájékoztatás szerint a Nyugat-balatoni Térségmarketing Kht. részére a gazdasági minisztérium által ígért 15 millió forint sorsa rendeződött. Az alpolgármester az elmúlt héten Vargáné Várkonyi Erzsébet képviselő és Verger Renáta Kht. ügyvezető társaságában Budapesten járt, ahol dr. Kraft Péter utódjával, dr. Budai Zoltánnal, a gazdasági minisztérium helyettes államtitkárával találkoztak. A megbeszélésen jelen volt Lasztovicza Jenő, az Országgyűlés idegenforgalmi bizottságának elnöke is. Megállapodás született arról, hogy a Kht. számára ígért 15 millió forintot a miniszteri keretből biztosítja a gazdasági miniszter. A kikérő levél dr. Szabó Imre polgármester aláírásával már eljutott a minisztériumba, s heteken belül várható a pénz átutalása. A másik, sokakat foglalkoztató téma, az angolnatelep megvásárlása volt. Sok munka árán sikerült elérni, hogy a Balatoni Rendezési Tervben – amelyet a Parlament a napokban hagyott jóvá – a terület besorolása, beépíthetősége kedvezően változzon. Így ennek a területnek az üdülési 1-es körzetbe sorolása folytán a beépíthetősége biztosítottá vált. Az önkormányzat szándéka, hogy a gazdasági minisztériumhoz benyújtott pályázaton 10 millió forint támogatást igényeljen a területre vonatkozó projekt elkészítésére. A szándék szerint e területre egy minden igényt kielégítő, magas színvonalú idegenforgalmi centrumot kellene, illetve érdemes létrehozni. Ezek a lépések jelentősen javíthatják a város gazdasági pozícióit. Ugyancsak konkrét lépések történtek a színház építésének megkezdésével kapcsolatban. November 24-én Rockenbauer Zoltán miniszter részvételével megtörténik az alapkőletétel, s még ezen a napon döntés születik a kivitelezőről is, s ezt követően kezdődik a munka. A színház-rekonstrukció II. és III. ütemének megvalósításához további pályázatok kerültek benyújtásra.
– Ugyancsak lépések történtek a VSZK-ban beindítandó, felsőfokú nappali tagozatos képzéssel kapcsolatban – mondta Hegedüs László. – Pokorni Zoltán miniszter úrral történő egyeztetés után Kiss Ádám államtitkárral folytattuk a tárgyalást, s az anyag már bent van a minisztériumban. A minisztérium egy hármas egyeztetést hív össze, a budapesti Gazdasági Főiskola, a keszthelyi VSZK és a gazdasági minisztérium részvételével. Maximális a támogatás minden oldalról, s ehhez is be kell nyújtanunk a megfelelő pályázatokat. Az ipari park témájában is folynak a tárgyalások.

Az idei évben a Bocskai István szabadegyetem Keszthelyen is elindítja hat kurzusból álló őszi szemeszterét. A városban zenetörténeti, történelmi, művelődés– és egyháztörténeti, valamint nyelvészeti témakörökben tartanak előadásokat ismert és neves személyiségek. November 9-én dr. Koós Ferenc Templom és iskola, november 23-án Marton Veronika A szumíroktól a magyarokig, december 7-én Medveczky Ádám A nemzeti zene hazánk és a világ zenetörténetében címmel tart előadást. Minden kurzusnak a Hunyadi utcai református templom gyülekezeti terme ad helyet.