Felújították a keszthelyi campus tízemeletesét
Egy energiahatékonyságot javító, mintegy nyolcvanmilliós fejlesztés keretében korszerűsítették a fűtést, kicserélték a nyílászárókat, és új szigeteléssel látták el a Pannon Egyetem Georgikon Karán az egyetem „D”-jelű épületének a hetvenes években épült külső homlokzati részét. A keszthelyi campus tízemeletes oktatási épületére bizony ráfért már a korszerűsítés.
Az ünnepélyes átadáson részt vett Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyi államtitkára, aki a fejlesztés fontosságát kiemelve szólt az energiahatékonysági, esztétikai szempontok érvényesüléséről, és arról, hogy évente minimum 5,3 millió forint megtakarítást eredményez a felújítás, hisz a fűtésre négyezer köbméterrel kevesebb gáz is elegendő lesz.
Sok efféle típusú megtakarításból az ország is több száz milliárd forintot spórolhat. Az Új Széchenyi-terv tartalmi kimunkálásának végeztével pedig hasonló szellemiségű fejlesztések indulnak el, munkalehetőséget biztosítva a kis- és középvállalkozásoknak.
Rédey Ákos, a Pannon Egyetem rektora elmondta, a Környezet és Energia Operatív Programból az Európai Unió Kohéziós Alapjának és állami támogatásnak köszönhetően tudták végrehajtani a programot.
Manninger Jenő országgyűlési képviselő, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke arról beszélt: fokozott lobbitevékenység kell, hogy minél magasabbra srófolódjék az efféle energetikai beruházások támogatási aránya. Az ilyen beruházások megtérülési ideje ráadásul gyorsnak tekinthető.
Dr. Dublecz Károly dékán kifejtette: a károsanyag-kibocsátást is jelentős mértékben csökkentő beruházáshoz 43 százalékos támogatást nyertek, az önrészt pedig a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tudta biztosítani, ezért a rekonstrukciót szinte százszázalékos támogatással voltak képesek megvalósítani.
ÚJÉVKÖSZÖNTŐ KESZTHELYEN
Hetvenszeres volt a túljelentkezés Keszthelyen egy közelmúltban kiírt takarítónői állás betöltésére. A nemrégiben meghirdetett egyetlen helyre ugyanis hetvenen jelentkeztek. Bár az állás betöltéséhez nyolcosztályos végzettség is elegendő volt, több diplomás, idegen nyelveket beszélő jelentkező is akadt. Minderről az állást meghirdető cég vezető asszonya számolt be érezhető szomorúsággal alkalmi beszélgetőpartnerének a keszthelyi újévköszöntő polgármesteri fogadás alkalmával. Mint a hölgy elmondta, lelkiismeretével nehezen volt összeegyeztethető, hogy egymás után 69 embernek kellett nemet mondania.
Nem újdonság, hogy egy-egy meghirdetett állásra nagyon sokan jelentkeznek – ezt már a Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Keszthelyi Kirendeltségének ügyintézője mondja, aki szerint hivatalukhoz is eljutnak olyan információk, hogy egy-egy állásra, állásinterjúra tömegével mennek el az álláskeresők. Arról, hogy melyik állásra hányan jelentkeznek, a kirendeltségnek csak akkor van pontos információja, ha a munkaadó azt kéri: bejelentett állásajánlatát ne hirdessék, hanem a közvetítő válassza ki a megfelelő embert vagy embereket.
A munkaadó kérheti azt is, hogy a munkaügyi szervezet csak hirdesse meg ajánlatát az interneten, a helyi tévében, illetve a kirendeltségi faliújságon, de ne közvetítse ki számára az álláskeresőket. Egy-egy ilyen állásajánlatra nemcsak álláskeresők jelentkeznek, hanem olyanok is, akik jelenleg munkaviszonyban állnak. Ilyen esetben a munkaadó nevével, címével, telefonszámával jelennek meg a hirdetések, ezért csak a munkaadó tudja megmondani, hogy hányan jelentkeztek állásajánlatára.
– A közelmúltban a VÜZ Kft. több álláshelyre is várt jelentkezőket, és a meghirdetett pozíciókra sikerült megfelelő munkavállalókat találni” – állította Kindl György marketingigazgató, aki szerint az alacsony kvalifikációt elváró állások esetében 15–20-szoros túljelentkezés, a kvalifikáltabb munkák esetében pedig 5–6-szoros túljelentkezés jellemző. A legalkalmasabbnak titulált jelentkezőket több szűrőn keresztül mérik fel.
Jelezte: telefonos megkeresés (jelentkezés) esetén az alapkommunikáció és az érdeklődés hangvételéből már érződik, hogy valóban akar-e dolgozni a jelentkező. Általában kérnek önéletrajzot, ez már képet ad a munkavállalóról. Személyes elbeszélgetésre is behívják a jelentkezőket. Egy-egy munkavállaló esetében átlag 10–15 perc időtartamban adnak tájékoztatást az elvárásokról, munkakörülményekről, lehetséges juttatásokról, majd a közvetlen vezetők döntenek arról, hogy ki nyer felvételt. Ezt követően minden jelentkezőt értesítenek az eredményről.
Az idők során negatív és pozitív tapasztalatokat is szereztek. Az idősebb korosztály önértékelése miatt is jobban ragaszkodik a munkához, az ezzel elérhető önbecsüléshez, de sajnos sokakon érződik a kiábrándultság, és az ebből fakadó tudatmódosítók (alkohol) rendszeres használata is jellemző, ami 15–20%-ot meghaladó mértékben van jelen a 40 év feletti korosztály munkavállalóinál.
A fiatalabbaknak nagyon magasak az elvárásaik, értékrendjük jobbára kialakulatlan. Tapasztalatuk kevés, kitartásuk alacsony, folyamatos felügyeletet, irányítást igényelnek. Az idősebbek már tudnak önállóan dolgozni, de pont ezért néha nehezen viselik, ha a közvetlen vezető elvárásokat fogalmaz meg, illetve, ha a megszokott munkaritmuson változtatni kell. A legjobb munkaerőnek azok bizonyulnak, akik a versenyszférában már megmérették magukat.
– Két betöltendő álláshely kapcsán a közelmúltban megkerestük a helyi munkaügyi kirendeltséget, ahonnan nagyságrendileg hatvan fő jelentkezett a két lehetőségre. Közülük mintegy húsz, az adott pozícióhoz szükséges képzettséggel, végzettséggel rendelkező személyt hívtunk be elbeszélgetésre. Az egyik állás már betöltésre került, a másik kiválasztás még folyamatban van – árulta el érdeklődésünkre Kádár Gábor, az OBI keszthelyi áruházának vezetője.
Az OBI-nál egy kétfordulós (beadott dokumentum- és pályázati anyagelemzés, majd személyes meghallgatás) kiválasztás eredményének összevetése után döntenek a pályázókról. A tapasztalatokról szólva az áruház vezetője kiemelte: sokan sajnos nem olvassák el figyelmesen a pályázati kiírást, és olyan állásra is jelentkeznek, melyhez nincs meg a megfelelő képzettségük, nem rendelkeznek az elvárt dokumentumokkal, így sajnos nem tölthetik be a megpályázott állást.
– A hévízi Majerik Gyógyszállóban meghirdetett állások egy része még nyitott, mert a felvételi eljárás itt kicsit hosszabb, és egy-egy pozícióra 10–15-szörös túljelentkezést tapasztalunk – nyilatkozta Práger István igazgató, aki elmondta még: a szerződéskötés előtt szakmai fényképes önéletrajz leadását kérjük, majd személyes interjú, beszélgetés jön, utána mélyinterjú következik kérdőíves módszerrel.
A kiértékelést követően születik meg a javaslat a munkáltatói jogot gyakorló vezető felé. A javasoltak kiválasztása csak ezután következik. Próbamunkát is kérünk 3–4 alkalommal 2–3 óra időtartamban. Aki ezen a legjobban megfelelt, azzal tudunk szerződést kötni. A tapasztalatok szerint nem csak gyakorlottak jelentkeznek, hanem olyanok is, akik még nem dolgoztak a meghirdetett munkakörben. A jelentkezők között sok a túlképzett. A középfokú végzettséghez kötött állásokra felsőfokú végzettségűek is jelentkeznek.
A közbizalom megtiszteltetés
Immár ötödik alkalommal köszöntötte Keszthely életének meghatározó szereplőit az új év alkalmából szervezett, a Balaton Színház Simándy-termében tartott polgármesteri fogadásán Ruzsics Ferenc polgármester. Mint mondta, nagy öröm, hogy a helyi polgárok többsége úgy látja, a fejlődés útján halad a város.
Újévköszöntő beszédében a polgármester kiemelte: négy év elegendő idő volt az alapozáshoz, az átgondolt stratégiai szervezéshez, több, régóta várt, fontos, stratégiai beruházás elvégzéséhez, és a „nagy ugrások” előkészítéséhez. A nagyobb építkezések, a látványos változások idén veszik kezdetüket – vetítette előre. A polgármester a büszkeség hangján szólt az elmúlt esztendő eredményeiről.
A városi tanuszoda és a „Mozgás Háza” átadása, a VSZK felújítása, a Zámor térség csapadékvíz-elvezető rendszerének korszerűsítése számít a legkiemelkedőbbnek, de a bölcsőde korszerűsítése, a környezettudatos hulladékkezelés megvalósítása, az elvégzett útfelújítások, a különféle oktatási eszközbeszerzésekre és módszertani fejlesztésekre elnyert pályázatok is magukért beszélnek. A polgármester a tavalyi év kiugró sikereként tett említést az új kormány segítségével véghezvitt „kórházmentő” akcióról, mellyel sikerült megmenteni az intézményt a fenyegető csődtől.
Ruzsics Ferenc az idei év pályázati segítséggel bevállalt feladatai között tett említést: a belváros-rekonstrukciós projekt júniusi folytatásáról, a Balaton-part megújításáról, a díszkivilágítást is magába foglaló sétány építéséről, az autóbusz-pályaudvar megújításáról. Mint fogalmazott: a kormányváltás óta sok minden megváltozott, Keszthely együtt tud dolgozni a kormánnyal, de nem lehet hátradőlni a karosszékben, több lyuk ugyanis már nincs a nadrágszíjon. A közbizalom olyan megtiszteltetés, kötelességvállalás, önzetlen szolgálat, amihez fel kell nőni, elfelejtve a bosszút, a politikai pártállást.
Szerethető magyar filmnek mindig lesz nézője
Mindenképp sikertörténetnek tartja a Hévízi Filmszínház elmúlt két és fél évét Szaknyéri András mozivezető, aki 2008-ban, bezárásra ítélt állapotban, pici nézőszámmal vette át a működtetést. Már az első féléves intenzív munka eredményének köszönhetően a látogatószám jelentősen emelkedett, majd 2009-ben érte el a „csúcsévét” 20 ezernél magasabb nézőszámmal. Erre korábban soha nem volt példa a mozi negyedszáz éves történetében.
A fennállás jubileumát tavaly ünneplő intézmény fél éven keresztül tartott „moziünnepet”, amibe belefért a trianoni emléknap, a Szent Iván-éji mozimaraton és a Zsolnay-kiállítással párhuzamosan Pozsgai Zsolt rendező filmjének, a Föld szeretőjének országos díszbemutatója: Koncz Gáborral és Sunyovszky Szilviával. Szeptemberben az izraeli filmnapok után „Hévíz retro” címmel a városban élő Bácskai Lauró István filmrendezőt középpontba állítva tartottak belépődíjmentes vetítéssorozatot.
Bácskai nem csak a Keménykalap és krumpliorr-ral került be a honi filmtörténetbe, de ő rendezte a Cserhalmi György és Eszenyi Enikő főszereplésével elkészült, Hévízen játszódó, egy fürdővárosi gyilkosság történetét feldolgozó tv-filmet is. Az „Adventi filmkoszorú” nevet kapott blokkban pedig levetítették az első, Magyarországon készült háromdimenziós mozifilmet: a Csodálatos univerzumot. Az alkotást cserszegtomaji, várvölgyi, keszthelyi és környékbeli iskolás csoportok is megnézték.
Egy hét alatt a két szomszédos kistérségből több mint nyolcszázan látták a csoportos előadást. Fergeteges, telt házas sikert hozott az Üvegtigris 3, a Zimmer Feri 2. és a Harry Potter legújabb része is. Tavaly 17 ezer 300 néző váltott jegyet, közel 10 milliós bevételt hozva. Ez ugyan 20 százalékos látogatószám-visszaesést és 10 százalékos jegybevétel-csökkenést jelentett a 2009-es sikerévhez képest, de a nézőszám még így is messze meghaladta azon 2000–2007-es esztendőket, amikor 12–14 ezer fő vásárolt csak jegyet.
A visszaesés egyik oka a nyári utcafelújítás volt, a másik pedig az, hogy filmiparunk egészen év végéig nem produkált „ütős kasszasikerű”, használható alkotást. A minden napra egy magyar film vetítését felvállaló mozi vezetője szerint a gyógyturisták szívesebben nézik az itthon készült filmeket, ez idén is vezérgondolat marad. A szerethető magyar filmeket rendre ezernél többen nézik meg. Júniusban a kormány zárolta a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) artmozik számára nyújtott kifizetéseket.
A 40 honi artmozi – remélhetően nem véglegesen – így elesett a legfontosabb bevételi forrásától. Az egytermes mozik között tavaly és tavalyelőtt is a legjobbnak találtatott hévízi mozi a zárolás miatt 2,5 millió forintot nem tudott lehívni a MMK alapjából. Az évi 17 millió forint összes működtetési költséggel fenntartott Fontana csak azért nem került csődhelyzetbe, mert erős önkormányzat állt mögötte. A helyi önkormányzatnak a mozi működtetése tavalyelőtt 3,5 millióba, a múlt évben 5,5 millióba került.