Kevesebb a külsőség keszthelyen is
Csökkenőben van a házasságkötések, ezen belül pedig az ünnepélyes alkalmak száma Keszthelyen. Ötödannyi, a külsőségekre is adó ceremóniát bonyolítanak le a városban, mint korábban. Tóth Józsefné, a keszthelyi polgármesteri hivatal anyakönyvvezetője szerint ennek több oka is lehet.
Az egyik ok feltételezhetően a gazdasági válság, ami a házasságkötések mikéntjére is rányomta a bélyegét az elmúlt hónapokban, nem csak Keszthelyen, hanem valószínűleg országszerte. Az első negyedévben húsz házasságból mindössze négy volt olyan, ahol a külsőségek is komoly szerepet kaptak, illetve népes vendégsereg kísérte figyelemmel, amikor az ifjú pár kimondta a boldogító igent. Ezeket a Helikon Kastélymúzeum tükörtermében vagy a városháza házasságkötő termében tartották.
A házasulandóknak már a bejelentkezéskor jelezniük kell, hogy miként képzelik el életük egyik legjelentősebb eseményét. Ha úgy döntenek, hogy szerény keretek között tartják meg, akkor a 30 napos várakozási idő letelte után, az előre megbeszélt időpontban bemennek a hivatalba, és az anyakönyvvezetői helyiségben két tanú, esetleg a szülők előtt egybekelnek.
Ennek a visszafogottságnak csak egyik oka a pénz, a másik ok, hogy gyakran az ország két végén vagy külföldön él a menyasszony illetve a vőlegény családja, így a polgári esküvőt csak szűk családi körben tartják meg, például Keszthelyen, a rokonságot pedig csak az egyházi ceremóniára hívják meg, lakóhelyükön, adott esetben az ország másik végében.
Az ilyen egyszerű alkalmakat nagyjából fele-fele arányban kérik az idősebbek és fiatalabbak. A házasságkötés ideje is kitolódott, egyre gyakoribb, hogy harmincon túliak lépnek frigyre. A külföldiek házasságkötését illetően Keszthely még mindig népszerűnek számít.
Változó, hogy ők egyszerű vagy ünnepélyes keretek között mondják ki a jövőjüket meghatározó döntést. Akadnak közöttük olyanok is, akik tucatnyi vagy akár félszáz vendéget is meghívnak a nagy napra. Ez jó a városnak, a házasulandóknak, mindenkinek. A sláger hónap minden évben a május, illetve népszerű az augusztus és a szeptember is.
Tóth Józsefné szerint akadnak időnként furcsaságok, de az itt még nem esett meg, ami filmekben gyakran, hogy valamelyik fél nem érkezik meg az esküvőre, vagy esetleg otthon marad a karikagyűrű. Az anyakönyvvezető szerint a közelmúltban tartott londoni hercegi esküvő egyébként Keszthelyen nem volt hatással a házasulási kedvre, sem közvetlenül előtte, sem utána nem gyarapodott a bejelentkező párok száma.
Váltás a Helikon Kastélymúzeum élén
Mint ismert, indoklás nélkül, azonnali hatállyal menesztette a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum Nonprofit Kft. igazgatóját a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Dr. Czoma László 27 évig vezette az intézményt, másfél évvel ezelőtt pályáztatás után újabb öt évre kapott megbízást. Az igazgatót, mint lapunknak elmondta, megdöbbentette az eljárás, melyet puccsszerűen hajtottak végre.
Az MNV Zrt. közleményében azt írta, hogy elismerik Czoma László 27 éves munkáját és a Festetics-kastély színvonalas működtetése érdekében tanúsított elhivatottságát. Kitértek arra, hogy eddigi tevékenységét címzetes kastélyigazgatói címmel kívánták honorálni, és felajánlották neki: tevékenykedjen a jövőben a kastély kulturális nagyköveteként. Czoma László ezeket a lehetőségeket visszautasította.
A Helikon Kastélymúzeum élére Pálinkás Róbertet, Keszthely alpolgármesterét nevezték ki. (Az új vezető 1974-ben született, 14 évesen került Keszthelyre, itt végezte el a Nagyváthy-szakközépiskolát, majd a Pannon Agrártudományi Egyetemen okleveles agrármérnök minősítést szerzett. 2006-ban a BKF Pályázatírás és Projektmenedzsment képzését végezte el.) A tulajdonos vagyonkezelő új vezetői szemléletet, gyors gazdasági stabilizálást és hatékony munkát vár az új igazgatótól, aki első munkanapján mutatkozott be a kastély dolgozóinak, ismertette elvárásait, és szólt a legfontosabb feladatokról is.
A keszthelyi önkormányzat június 8-án arról tájékoztatta lapunkat, hogy gyorssegélyként Keszthely polgármestere hárommillió forint kölcsönt ad a kastélymúzeumnak, hogy a mintegy 170 munkavállaló az esedékes bérét megkapja. Mint a közlemény fogalmaz, a hónap elején leváltott igazgató üres kasszával adta át az intézményt utódjának.
Czoma László elismerte nyilatkozataiban, hogy a kastély egy ideje gazdasági nehézségekkel küzd, bár a likviditási gondokat időről időre sikerült áthidalniuk. Hozzátette azt is, hogy az elmúlt tíz év alatt 70 millió forinttal csökkent az intézmény állami támogatása. A minisztérium jelenleg is tartozik 15 millió forinttal, ami megoldaná a nehéz anyagi helyzetet.
Pálinkás Róbert sajtóközleményben tudatta: főállású alpolgármesteri tisztségéről lemondva, egy évre vállalta az új megbízatását. Célja, hogy a Festetics-kastély kitárja kapuit a keszthelyiek felé. „Ismert keszthelyi polgárok megkeresésére hamarosan létrehozzuk a Festetics Örökségéért Alapítványt, amely az intézményt a civil szféra felől segíti majd” – fogalmazott Pálinkás, hozzátéve: a kastélynak minden adottsága megvan ahhoz, hogy a Nyugat-Dunántúl kulturális központja legyen.
Gólyát, baglyot is ápolnak
Idén tavasszal is bőven akad megmentésre váró kis tollas jószág a Nyugat-Balatonnál. Az előző évekhez hasonlóan az elmúlt hetekben is sokan voltak olyanok, akik időt, fáradságot nem sajnálva vitték a madármentőkhöz a fészekből kipotyogott fiókákat vagy a másképp megsérült felnőtt madarakat.
Ahogy az korábban is lenni szokott, idén májustól is megnövekedtek a feladatok a Fenékpusztai Madárgyűrűző és Madármentő Állomáson. Benke Szabolcs, a létesítmény vezetője elmondta, hogy ilyentájt sok madarat visznek be a madárkórházba. Szinte minden évben, így most is van bagolyfióka, illetve más madár, amit lefújt a szél a fáról, vagy kiesett a fészekből.
A szakember szerint a legjobb megoldás ilyenkor lehetőség szerint helyben megoldani a problémát, például visszatenni a fára, vagy betenni egy bokor alá, mivel jó esetben a szülei keresik, és így jó esélyük van a túlélésre. Persze ha annyira apró, gyámoltan kis jószágról van szó, hogy szerencsésebbnek tűnik a menhelyen történő gondozás, akkor ott mindenképpen biztosítanak neki helyet és ellátást. Benke Szabolcs elmondta, hogy évente átlagban mintegy 300–400 madár kerül be hozzájuk.
Bár az anyagi és a személyi ellátottsággal is akadnak problémáik, mindent megtesznek a beteg szárnyasokért. Mint mondta: hárman vannak, akik rendszeresen kiveszik a részüket a munkából, de örömmel fogadják az előre bejelentkező természetvédőket, akiktől a sátorhelyért cserébe csupán némi önkéntes munkát várnak. A segítség elkel bőven, hiszen az állatok gondozása, etetése főállásuk mellett nem egyszerű feladat.
A gólyák esetében továbbra is nagy gondot jelentenek a magasfeszültségű vezetékek. Igaz, az úgynevezett „Akadálymentes égbolt program” keretében keresik az együttműködés lehetőségét az áramszolgáltató képviselői és az állatvédők. Ez is az egyik oka annak, hogy Zalában nagyon kevés a gólya. Tavaly száz fészket számoltak össze a megyében, ezekből mintegy 150 fióka kelt ki. Közülük 25 sorsát tudták követni, és kiderült, hogy tíz százalékukat áramütés érte.
Sokan még ma is emlékeznek arra a teskándi esetre, amikor valaki azért lőtt ki egy gólyát a fészekből, mert az piszkot csinált. Mindenki tudja, hogy ki volt az illető, ám mint mondják, a törvény hiába adott volna rá lehetőséget, a büntetést megúszta. Fenékpusztára Nagyradáról vittek be fehérgólyát az elmúlt hetekben. Egy autó feltehetően elütötte, majd a sofőr sorsára hagyta a magatehetetlen állatot. Egy másik jármű utasai adták át a menhely munkatársainak.
Benke Szabolcs szerint medencetörése és belső sérülése is lehet, így sajnos nagy az esélye annak, hogy elpusztul. Statisztikáik szerint a bekerült madarak mintegy felét néhány napos vagy hetes lábadozás után el tudják engedni, fiókáknál ez az arány kilencven százalékos. Akad azonban olyan egerészölyv és bagoly, amely hosszú évek óta ott él, és várhatóan ez már így is marad. Tapasztalataik szerint az is gyakran előfordul, hogy az ott kezelt madarak visszatérnek, vagy az állomás közelében maradnak jó ideig. Tavaly a röpdéből öt fiatal gólya kelt útra, idén már tíznél is több.