Ünnepi Könyvhét
Háy János: Márai Sándor-, Füst Milán- és József Attila-díjas költő, író, képzőművész, a Palatinus Könyvkiadó alapítója volt a vendége annak az ünnepi könyvhétre, illetve a 10. Magyar Gyermekkönyv Napok tiszteletére időzített író-olvasó találkozónak, amelyet a Fejér György Városi Könyvtár szervezett a sétálóutcába.
Farkas
Martin, a Vajda-gimnázium diákja a tanulótársak és több pedagógus jelenlétében
egyebek mellett az irodalomról, a kortárs költészetről, a kortárs zenéről, az
olvasás fontosságáról, a gimnáziumi évek sorsformáló erejéről faggatta a
meghívott vendéget.
Pappné Beke Judit könyvtárigazgató köszöntőjében arra emlékeztetett, hogy 1929-ben Supka Géza író tette a könyv ünnepévé június első hetét. A tudás, a kultúra, a magyar könyv ünnepéhez kapcsoltan idén 116 könyvkiadó 385 kötetet jelentetett meg és mutatott be.
Keszthelyen tavaly Kukorelly Endre József Attila-díjas író, költő, újságíró, kritikus volt díszvendége az író-olvasó találkozónak, és akkor közös döntés eredményeként szavaztak arról, hogy idén a kortárs irodalom egy fiatal, népszerű szerzőjét, Háy Jánost hívják meg.
Háy szerint a gimnáziumi tanulmányainak időszaka alatt, bár nem a számítógépek uralma alatt éltek, és egy tévécsatorna volt fogható, mégsem olvasott mindenki, csak legfeljebb az osztály fele. Ez mindig így volt, mindig így lesz. Fontos, hogy az olvasás, mint tradíció megmaradjon. Az olvasással tágul a nyelvi gondolkodás. Az olvasáson és a nyelv megismerésén keresztül tárul föl előttünk a világ. A megszerzett nyelvi készségek, képességek milyensége határozza meg, hogy mély vagy sekélyebb a világérzékelésünk. Az olvasás mélyíti a világhoz való viszonyunkat.
Eredményes volt a hévízi művészeti iskola
A Hévízi Illyés Gyula Általános és Alapfokú Művészetoktatási Iskola zenei eredményei az idei tanévben is magukért beszélnek – erősítette meg Varga Endre, a művészeti intézményegység vezetője. Balázs Árpádné, Pekár Zsuzsanna, Laborfalvi Lászlóné, Holczerné Szabó Ágnes felkészítő tanárok furulya, zongora, hegedű, kórus és népdaléneklés szakokon tanuló növendékei megyei, régiós és országos zenei megmérettetéseken is sikeresen szerepeltek.
A szombathelyi Sistrum furulyaversenyen Lajkó Ivett (1. o.) és Pas Dominika (3. o.) arany minősítést szerzett. A fertődi furulyaversenyen Barakonyi Márton (3. o.) és Tatár Borbála (2. o.) arany-, Töreki Tilda (1. o.) ezüstminősítést kapott. A Zala megyei furulyástalálkozón aranydíjas lett Barakonyi Márton, Pas Dominika, Matyi Kitti (3. o.) és Kiss Dominik (2. o.); Tatár Borbálát pedig arany különdíjjal jutalmazták.
Aranydíjas lett a Pas Dominika, Matyi Kitti, Boros Dóra, Major Gréta, Nyíri Laura alkotta Arsic kamaraegyüttes. Csongrádi-Szuper Viktória (3. o.) a Sistrum-verseny zongora ágán szerzett arany elismerést. A „kiváló előadásért” járó aranydíjat zsebelte be a nagykanizsai négykezes zongoraversenyen Lekics Krisztina és Jakóczi Gergő (1. o.). A keszthelyi vonóstalálkozón Sallai Jenő jutott ezüst elismeréshez.
A Lázár Zsombor, Holczer Lili, Ni Xin Yi, Ni Xin Yu, Horváth Henrike, Rajkó Zsófia alkotta (2. b) „Szivárványszín énekegyüttes” ezüstdíjat, az ötödik évfolyamos „Csicsergők” pedig kiemelt aranyat kaptak népdaléneklésben.
Az iskolai kórus az I. Zalaegerszegi Gyermekkórus Fesztivál és Verseny II. helyezését szerezte meg, Arany Diplomával és országos elismerő oklevéllel lett gazdagabb, valamint egyházzenéből „kiemelt arany” minősítést szerzett a Zalaszentgyörgyön tartott Örömzene Fesztiválon.
Keszthely Város Napja
Ismét a Balaton fővárosáról szólt június első hétvégéje, hisz ekkor ünnepelték Keszthely város napját. A rendezvény díszvendége idén Lengyelország volt.
A kétnapos programsorozat ünnepi szentmisével vette kezdetét a Fő téri plébániatemplomban, majd lengyel fúvósok közreműködésével a sétálóutcában térzene ébresztette a későn kelőket. Az ünneplők a Földhivatal épületénél megkoszorúzták a lengyel menekültek emléktábláját, és felavatták a sétálóutca vadonatúj tértextiljeit. A Balaton Színházban testvérvárosi megállapodást írt alá a polgármester a lengyelországi Stary Sacz településsel.
Délután egy trianoni emlékműsor részeként felavatták a székely díszkaput a Helikon park felső bejáratánál, majd a színházban bemutatták Cséby Géza: Sors-címerkép című könyvét és ugyanitt ünnepi koncertet adott a Helikon Kórus. Lenyel nyelvű szentmise bemutatásával indult a vasárnap a karmelita templomban, majd a Fő térről elrajtolt a Keszthelyi kilométerek félmaraton, maraton futóverseny.
A Balatoni Múzeumban kiállítást nyitottak Kós Károly néprajzi grafikáiból. Délután az EU-elnökség jelképes átadására került sor a mólónál, a stafétát Lengyelország vette át. Este a Balaton-parton Marót Viki és a Nova Kultúr Zenekar koncertezett, majd utcabál kezdődött a Helios zenekarral..
Továbbra is pusztulnak a halak a Balatonban. Néhány helyen tömegesen tűnnek fel a felfúvódott tetemek a part mentén, meglehetősen riasztó látványt nyújtva az arra sétálóknak. Érdekesség, hogy míg a korábbi években jobbára a busa és angolna állományt érintette a szokásos tavaszi halelhullás, addig idén hatalmas harcsákat is sodor a víz.
Puskás Zoltán, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója elmondta: bár a látvány valóban lehangoló, de semmi ok a pánikra. A halelhullás csaknem természetes ilyen tájban. A társaság vezetője szerint legfeljebb az furcsa, hogy idén százával pusztulnak a harcsák is.
Mint mondta, munkatársai nem egyszer 70–80 kilós példányokat emelnek ki a vízből. Az eddig elvégzett vizsgálatok semmi rendkívülit nem jeleznek, mérgező anyagnak nyoma sincs a tetemekben, és betegség jeleit sem fedezték fel a szakemberek.
Hangsúlyozta: folyamatosan figyelemmel kíséri a helyzetet. A tó vízminőségére vonatkozó tájékoztatást kért az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattól is, ahol közölték, hogy a Balaton vize kiváló. Egyelőre tehát nem tudni, hogy mi okozta a főleg nagyobb testű és súlyú, idősebb példányok pusztulását. Nem zárható ki az elöregedés, de az sem, hogy a viszonylag enyhe tél után túl gyorsan kezdtek „ébredezni” a halak, és mindezt tetézte az is, hogy az elmúlt időszakban néhány nap alatt nagyon hirtelen emelkedett meg a víz hőmérséklete.
A vezérigazgató hozzátette: a turistariogató látvány és az pénzbeli kár mellett azért is bosszantó a nagymérvű halpusztulás, mert a tetemek eltakarítása súlyos milliókba kerül, ami komoly anyagi nehézségeket okoz az amúgy sem rózsás helyzetű halgazdálkodásban. Emellett munkatársainak jelentős hányadát leköti az elpusztult halak eltávolítása a tóból, miközben számos más fontos feladat is volna. Arról már nem is beszélve, hogy félő: a kellő felügyelet hiányában a rapsicok a helyzetet kihasználva az eddigieknél is jobban garázdálkodnak a Balatonnál.