Keszthelyi Vadászati Múzeum:
Három esemény is apropót szolgáltatott ahhoz, hogy Keszthelyen a Helikon Kastélymúzeum vadászati gyűjteményében ünnepséget tartsanak. Megnyitották Széchenyi Zsigmond és Kittenberger Kálmán, a két legismertebbnek tartott magyar vadász hagyatékának egy részét bemutató emeleti emlékszobát; felavatták Stróbl Alajos: A vadkan és a kopó harca című, darabjaiból rekonstruált szobrát; illetve megemlékeztek a Nimród vadászújság közelgő centenáriumáról is.
Elhangzott: ameddig az Országos Magyar Vadászati Múzeum a hatvani Grassalkovich-kastélyban létre nem jön, addig Keszthely szeretne a vadászati örökség relikviáinak méltó bemutatóhelyeként szolgálni.
Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a magyarság életformájához mindig is hozzátartozott a vadászat, ami világnagyságokat „termelt ki” a honi vadászat kultúrtörténetét erősítve. A korábban az elvtársak által szétlőtt, most fémrestaurátorok, öntők és szobrászok által helyreállított, s felavatott szobor jelképes üzenetét megragadva utalt rá: a magyar kormány is a többek által szétvert, elpusztított értékeket igyekszik helyreállítani.
A múzeumi ünnephez kapcsolódóan Kun Edit, a Nimród vadászlap kiadói igazgatója idézte fel: hogy idén ünnepeljük Kittenberger Kálmán magyar Afrika-kutató, zoológus, vadász és szakíró, a magyar vadászirodalom klasszikusa, a Nimród vadászújság főszerkesztője születésének 130. évfordulóját, az általa 28 éven át szerkesztett Nimród pedig jövőre lesz 100 éves.
Táblák az örökség jegyében
Rovásírásos helységnévtábla is köszönti mostantól az Alsópáhok felől Keszthelyre érkezőket. A Jobbik Keszthelyi Alapszervezete úgy tervezi, hogy folytatódik majd a kezdeményezés.
Zakó László,
Zala megye jobbikos országgyűlési képviselője köszöntőjében azt mondta, hogy ez
a tábla figyelmeztető jel, és feladatot ró az állampolgárokra azzal, hogy a
magyar ősi kultúrkörbe tartozó rovásírást megőrizze.
Hozzátette: a szakminiszterhez eljuttatott kérdésére, hogy lehetséges volna-e minden településen hasonló, rovásírásos táblákat elhelyezni, elutasító választ kapott. Megjegyezte: ezek után kíváncsian várja, hogy néhány év múlva más, a nációk nyelvén írt táblákkal lehet-e majd találkozni a magyar utak mentén.
Az ünnepségen a táblaállításokat országosan kezdeményező Szegedi Csanád, a Jobbik alelnöke, Európa-parlamenti képviselő szintén hangsúlyozta, hogy a liberális médiumokban a témában elhangzó viták ellenére igenis fontos ily módon is felhívni a figyelmet a magyar örökségre.
Hozzátette, hogy a tervezett száz helyett már kétszáz rovásírásos tábla fogadja a településekre érkezőket Magyarországon. Selmeczy Zsuzsanna, a Jobbik helyi csoportjának vezetője azt mondta, hogy az alsópáhokról Keszthelyre vezető út mellett Gyenesdiásnál és Fenékpusztánál is rovásírásos helységnévtábla fogadja majd az érkezőket, és a jövőben az alsóbbrendű utak mentén is elhelyeznének ilyen táblákat.