Címlap

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az elmúlt évben hirdette meg a millennium alkalmából azt a pályázatát, amely nemzetközi konferencia külföldi rendezőpartnerrel közös megtartását célozza meg. Mivel a Balatoni Múzeum és az Alsó-ausztriai Tartományi Múzeum kapcsolata már hagyományosnak nevezhető, közösen nyújtották be pályázatukat. Így e hét első három napján a két intézmény rendezésében a Balatoni Múzeum adott otthont a konferenciának.

A tanácskozásról, s az elhangzott előadásokról dr. Müller Róbert, a Balatoni Múzeum igazgatója adott tájékoztatót.
– Mivel a millennium nem csak az államiság, de a kereszténység felvételének a millenniuma is, ezért a konferencia témaköre Pannónia kereszténysége az első évezredben. Az előadások áttekintették a magyar kereszténység történeti előzményeit a római kortól, a népvándorlás koron keresztül egészen a honfoglalás koráig, azaz a kora császárkortól a X. századig. A konferencián 23 angol és német nyelvű előadás hangzott el, s az előadók, akiknek több mint fele külföldi volt, a témából adódóan a környező országokból érkeztek, de volt előadó a dublini egyetemről is. Ausztriából Bécsből, Grazból, Klagenfurtból, Salzburgból, valamint Szlovéniából és Horvátországból is érkeztek előadók, Németországból csak hallgatók voltak jelen. Az előadások felölelték a tárgyalt korszakot, s így hallhattunk a császárkorból a különböző ókeresztény emlékekről, építkezésekről, írott források értelmezéséről. Külön előadás foglalkozott a császárkortól a XI. századig a püspökségek alapításával, s működési idejével.
Mint az igazgató elmondta, a hely szelleme adta, Zalavár közelsége okán, hogy foglalkoztak a IX. századi Caroling-kor kereszténységével, a Salzburgi misszióval, s négy előadás foglalkozott a keszthelyi kultúrával.
Tulajdonképpen az adta az ötletet a konferencia megrendezéséhez, hogy 568 és a IX. század eleje között – az Avar birodalom megalakulásától az Avar birodalom végéig – élt itt Keszthely közvetlen környékén egy sajátos anyagi műveltség, ezt bizonyítja a leletanyagban fellelhető bizánci, germán, késő-antik elemek sora. A temetkezési rítusuk egyértelműen keresztény, s mivel tudott, hogy a fenékpusztai erődben az ókeresztény bazilikát átépítették, átalakították, ez is bizonyítja, hogy az itt élő közösség keresztény volt.
– Az ön előadása konkrétan mivel foglalkozott?
– Mivel az elmúlt két év fenékpusztai kutatásai nagyon izgalmas eredményeket hoztak, hiszen két helyszínen is – a déli erődfal előtt, illetve az erődtől 800 méterre, a pusztaszentegyházi dűlőben – folytattam kutatást, s az eredmények új megvilágításba helyezték az itt élő népesség koraavar-kori történetét az 568 és 630 közötti időszakban. Az előadásom címe „Fenékpuszta keresztény lakossága a korai avarkorban”, és azt próbálom bebizonyítani ezzel, hogy ebben a vegyes népességben sokkal erősebb a germán elem, mint azt eddig véltük. Nem egy helyről érkeztek ide a germánok, hanem – amint az a leletanyagból jól elkülöníthető – az Alpoktól északra eső területről, tehát aleman, frank területről, illetve az Alpoktól délre eső longobárd területről is. A dolog lényege, hogy nem egy alávetett szolganép élt itt, hiszen fegyveres sírokat találtunk, hanem egy olyan népesség, amelyik annak reményében csatlakozott az avarokhoz, hogy részt vegyenek azok balkáni hadjárataiban, s részesüljenek majdan a zsákmányból is. Mint minden nomád nép, a szállásterülete szélére, a gyepű belső oldalára segédnépeket telepít, azért, hogyha kintről egy támadás éri őket, akkor azt az oda telepítettek fogják fel. Keszthely vidéke a korai avarkorban az avar szállásterület széle volt, s az Adriától Kievbe vitt erre egy ősi kereskedelmi út, így ha Észak-Itáliából egy támadás érte volna a birodalmat, akkor ezen a területen érte volna el az avarokat. Így érthető, miért telepítették ide ezt a segéd-, vagy szövetséges népet.
A résztvevők a konferenciát követően ellátogattak Fenékpusztára, Zalavárra, majd megtekintették Zalaegerszegen a Göcseji Múzeum új állandó kiállítását. A konferencia előadásainak anyagát a közeljövőben a Zalai Múzeum sorozat egyik kötete fogja megjelentetni, s ennek előreláthatólag az európai tudományos piacon meglesz a maga kereslete is.

Az elmúlt hét elején Keszthelyen rendezte meg a Zala Megyei ÁNTSZ azt a tanácskozást, amelyen Somogy, Veszprém és Zala megye érintett szakemberei áttekintették a balatoni idegenforgalmi szezon élelmezésegészségügyi tapasztalatait. Ugyancsak értékelték a Balaton zalai szakaszán a vízminőség változásait is, amely ebben a szezonban mindvégig a kiváló és a megfelelő között mozgott.

Dr. Papp Elemér házigazdaként köszöntötte a tapasztalatcsere okán is megjelent szakembereket, s mint elmondta, egyre inkább az a cél, hogy a jövőben összehangoltabbá, hatékonyabbá tegyék az ÁNTSZ-ek egy-egy regionális térséget érintő munkáját. A nyár folyamán a három megye illetékesei folyamatosan ellenőrizték a balatoni strandokat és más kirándulóhelyeket, valamint az étkeztetést, és a büféket. Ezeknek az ellenőrzéseknek a tapasztalatait cserélték ki ezen a Dr. Papp Elemér köszönti a résztvevőket

tanácskozáson a szakemberek.
Dr. Cseh Miklós, a Zala Megyei Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Közegészségügyi Osztályának vezető főorvosa beszámolójában többek között 10 évre visszamenőleg áttekintette az ételmérgezések adatait, így az első helyen a szalmonella, a második staphylococcus áll, az utóbbi a higiéniai hiányosságokra utal, s harmadik helyen a gombamérgezések állnak. Az esetek 78 százaléka a háztartásokban fordul elő, a munkahelyi, valamint a gyermekélelmezésben csak 5, illetve 7 százalék az arány. Az esetek túlnyomó része a technológiai folyamatok be nem tartására, illetve a helységek higiéniai hiányosságaira vezethető vissza. A nyári ellenőrzések során számos kampányszerű ellenőrzést hajtottak végre, s elsősorban a jelentősebb forgalmat bonyolító idegenforgalmi vendéglátóegységeket vizsgálták. A szezonban a Balaton mellett 864 egység ellenőrzésére került sor, a visszatérő ellenőrzésekkel együtt így 954 vizsgálatot tartottak a megyei és a helyi egészségügyi szakemberek, s 8 esetben szabtak ki minőségvédelmi bírságot 236 ezer forint értékben, 43 esetben helyszíni bírságot 342 ezer forint értékben, illetve 10 esetben szabálysértési bírságot 260 ezer forint értékben. A július eleje és augusztus vége között tartott ellenőrzéseket elsősorban Keszthelyen, Hévízen, Zalakaroson, Gyenesdiáson Vonyarcvashegyen és Balatongyörökön végezték, s a korábbi időszakokhoz képest jelentősnek mondható a javulás, hiszen az ellenőrzött egységeknek mindössze 20 százalékában került sor intézkedésekre.

Egyelőre nem foglalt állást a keszthelyi kórház gép– és műszer beszerzése támogatásának kérdésében a hévízi képviselő-testület. A kórház a közelmúltban pályázatot nyújtott be az Egészségügyi Minisztérium által meghirdetett orvosi gép és -műszerek beszerzésére.

A keszthelyi önkormányzat idei évi költségvetésébe pedig betervezte a harminc százalékos önrész biztosítását. A kórház időközben a pályázat alapfeltételét jelentő megvalósíthatósági tanulmányt is elkészítette, ami tartalmazza a leginkább szükséges berendezések, eszközök listáját, és azok költségeit. A pályázattal a városi kórház több mint hétmilliós támogatást kapott, ez az alapösszeg negyven százalékát jelenti. Egyéb támogatási keretből további, húsz százaléknyi támogatáshoz jutottak. A teljes összegből így mostanra 7.320.000 forint hiányzik, amit a kórház a vonzáskörzetébe tartozó negyvennégy település között, lakosságarányosan szeretne „elosztani”. A számítások szerint Hévíznek 534.559 forinttal kellene hozzájárulnia az eszközbeszerzés összegéhez.
A képviselők véleménye azonban az volt, hogy a támogatás átutalása előtt a kórház határozza meg pontosan, milyen eszköz-, illetve műszer beszerzésére szeretné fordítani a pénzt. Emellett a testület szeretne meggyőződni arról is, hogy a pénzek átutalása megtörtént-e. Így a kórház támogatási kérelmében a fenti információk birtokában később döntenek.

A jelzettnél korábban kezdte ülését Hévíz képviselő-testülete. A város vezetői a látványfürdőre vonatkozó tanulmánytervvel ismerkedtek. A projekt készítője – aki a hajdúszoboszlói élményfürdő tervét is elkészítette – az önkormányzat meghívására érkezett a városba. A meghívásra azután került sor, hogy a testület tagjai, illetve a polgármesteri hivatal dolgozói kétnapos kiránduláson Hajdúszoboszlón jártak, és itt a képviselők a helyi élményfürdőt tanulmányozták. A tervvel kapcsolatban döntés nem született.
Az ülésen a látványfürdőre vonatkozóan Vértes Árpád polgármester a Kincstári Vagyonigazgatóság levelét is felolvasta. A KVI biztosítja a várost, hogy a kórház és az önkormányzat közös kezdeményezésével létrejött, az élményfürdőre vonatkozó projekt kidolgozásával és végrehajtásával egyetért, és ahhoz segítséget nyújt. A KVI részéről a projekttel kapcsolatos feladatokra a munkatársak kijelölése megtörtént, s ugyanerre kérik a kórház és az önkormányzat vezetését is.

Négy beruházási munka megrendelését hagyta jóvá legutóbb Hévíz képviselő-testülete. A megrendelések a Szent András utcai csapadékcsatorna, a Móricz Zsigmond és a Hunyadi utcai út, járda és csapadékcsatorna, valamint a Zrínyi utcai út, járda és csapadékcsatorna kiépítésére vonatkoznak. A beruházásokat az önkormányzat pályáztatta, ám a beruházási tervben szereplő összeghez képest a Szent András és a Móricz Zsigmond utcára vonatkozóan magasabb árakkal lehet dolgozni. Előbbi utca esetében a szigorúbb környezetvédelmi előírások okoztak emelkedést. Utóbbi utca esetében pedig a városfejlesztési bizottság döntött úgy, hogy az eredeti elképzelésekhez viszonyítva meghosszabbították a csapadékcsatorna építését a Nagy Imre utca felé. Mivel a Zrínyi utcai munkák idei évi elmaradása miatt – a költségeket a 2001. évben, illetve folytatólagosan biztosítja az önkormányzat – rendelkezésre áll még hatmillió forint, azt a Babocsay utcai szennyvízvezeték meghosszabbítására fordítják.