Fókusz

A tavasz folyamán már szót váltottunk dr. Károlyi György főorvossal arról, miként próbálják hasznosítani a kórház gyermekosztályán tartósan szabadon maradó betegágyakat. A közelmúltban szóba került, hogy elkészült ugyan a gyermekrehabilitációs profilbővítés, ám még hiányzik az ÁNTSZ engedélye. Beszélgetésünk időpontjában – alig egy hete – már viszont minden írásos engedély rendelkezésre állt ahhoz, hogy legálisan is működjön a keszthelyi kórház gyermekosztályán a gyermekrehabilitáció.

– Minden engedélyünk megvan a működéshez – mondja dr. Károlyi György – és ez azt jelenti, hogy az ÁNTSZ engedélyezte a tornaterem, a fizikoterápiás terem és a hidroterápiás helyiségek működését.
– A működéshez a létesítményen, a szakembereken kívül az is kell, hogy ismertté váljon az érdekeltek körében. Van már erre a szolgáltatásra érdeklődés?
– Érdekes módon szájhagyomány útján gyorsan terjedt a gyermekrehabilitáció híre, s a körzeti gyermekorvosok, a családorvosok révén mintegy 25 járóbeteg jelentkezett rehabilitációs kezelésre. E mellett az egész Dunántúlról érkeztek a gyógyulni vágyó gyermekekkel, úgy, hogy eddig egyáltalán nem propagáltuk ezt a tevékenységet. Mindez azt igazolja, jó döntés volt megvalósítani ezt a szolgáltatást.
Az országban eddig egyedül Miskolcon volt olyan gyermekrehabilitációs ellátás, amely mögött gyermekosztályos háttér is A tornaterem is vállalkozói segítséggel készült.

A tornaterem is vállalkozói segítséggel készült.

működött, s most Keszthelyen, a Dunántúlon elsőként sikerült megvalósítani. A foglalkozások során az anyukák szinte kötelező módon együtt vannak a gyermekükkel, hiszen a tornagyakorla-tok elsajátítása révén otthon is tudják folytatni a gyakorlatokat. Ehhez segítséget nyújt az is, hogy videókazettán átvehetik a gyakorlatokat, hogy a folyamatok megszakítás nélkül folytatódhassanak. A most elkészült gyógytermek a nap 24 órájában a betegek rendelkezésére állnak, hogy legalább napi három, tehát egy intenzív rehabilitációs folyamat részesei lehessenek, s nyolc kórterem áll a rehabilitációt igénybevevők rendelkezésére a földszinti részben.
– Milyen szerepe van mindebben a hévízi kórháznak?
– Kétirányú a kapcsolatrendszerünk, hiszen dr. Szekeres László, a hévízi kórház reuma és fizioterápiás szakfőorvosa hetente két alkalommal itt rendel. Dr. Pettyán Ilona, a megye rehabilitációs főorvosa pedig a létrehozás során is számos tanáccsal látott el bennünket, valamint bírjuk az ígéretét, hogy ha szükséges lesz, a szakmai továbbképzések terén segítséget kapunk. Ezen felül Hévízen megvan az a magas szintű tudás és a megfelelő eszközrendszer, amely a rehabilitációhoz szükséges, csak a gyermekek fekvőbeteg ellátását nem tudják biztosítani. Így most megoldódott ez a probléma is. Ugyancsak megoldott az úgynevezett hyppoterápia, azaz a lovas terápia, ugyanis Jakab Gyula hévízi lovardájában hyppoterápiás szakember is rendelkezésre áll.
A gyógyúszást – amely ugyancsak a rehabilitáció fontos része – az alsópáhoki Kolping Családi Hotellel kötött együttműködés teszi lehetővé. A kórházon belüli új profilban lehetőség van – a megfelelő képzettségű szakemberek révén – a mozgás-rendelleneségek, a születési sérültek idegrendszeri, tüdőgyógyászati, allergológiai rehabilitációjára is. A mintegy 5 millió forint értékű eszközállományt elsősorban alapítványi és céges felajánlások révén sikerült biztosítani. Az osztály földszinti részének a felújítása és otthonossá tétele szintén milliós nagyságrendű, s elsősorban a Keszthely Térségi Vállalkozók Klubja Egyesület néhány tagjának – Szabó Kálmán, Laza Mihály, Horváth Tihamér, Süte Lajos, Tóth Imre, Pál Károly, Ziegler Károly, Cserép Miklós – köszönhető, akik bőkezű adományaikon kívül a munkában tevékenyen is részt vállaltak. Ugyancsak jelentős segítséget kapott a gyermekosztály Varjassy Lászlótól, Csősz-Tóth Jánostól, Papp Sándortól, Rózsahegyi Csabától és Baló Józseftől. A munkák során a kórházi műszaki osztály dolgozói ötletgazdagságukkal tűntek ki, hiszen számos, drágán beszerezhető eszközt készítettek el szinte fillérekből.
A gyermekosztály a lehetőségek további bővítése céljából létrehozta a Concordia Gyermekrehabilitációért Alapítványt, amely hangversenyek és más programok rendezésével, tevőlegesen kívánja segíteni a gyermekek gyógyulási feltételeinek javítását. Az alapítvány számlaszáma a keszthelyi ERSTE Banknál: 11661001-60604300-61000000. A kórház gyermekosztályának bejáratánál a közelmúltban helyezték el azt a réztáblát, amely a világ tudtára adja, kik azok, akik összefogtak, hogy munkájukkal, adományaikkal hozzásegítsék a rászoruló gyermekeket a gyógyuláshoz.

Az ifjúsági munkacsoport kezdeményezése alapján jött létre az a civil szerveződések képviselőiből és szakemberekből álló csoport, amely ma már rendszeresen végzi Keszthelyen az ifjúságvédelmi őrjáratokat. A csoportot Maczucza Éva képviselőasszony fogja össze, s rendszeresen megbeszélik a tapasztalatokat, s jelzések alapján tervezik meg az őrjáratokat, amelyeknek sem az időpontja, sem az útvonala nem tudható előre.

Az őrjárat tagjai az óvodák, az általános és középiskolák pedagógusai, a Nagycsaládosok Egyesületének és más civil szerveződéseknek, valamint a rendőrség ifjúságvédelmi csoportjának képviselői, s rendszeresen részt vesz benne a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat képviseletében Árvainé Takács Mária családgondozó.
– A gyermekjóléti szolgálat egy jelzőrendszer szerint dolgozik. Mi ennek a lényege?
– Az óvodák és az iskolák a problémás gyermekekre hívják fel a figyelmünket, legyenek azok a család anyagi helyzetéből adódóak, akár lelki gondok – mondja Árvainé. – A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek gondjait vállaljuk fel oly módon, hogy az intézmények ifjúságvédelmi felelőseinek jelzései alapján mi felvesszük a kapcsolatot az érintett gyermek családjával, s megpróbáljuk megkeresni a probléma legzökkenőmentesebb megoldását. Tehát mi a gyermekkel és a családdal foglalkozunk, de szinte napi kapcsolatot tartunk az intézmény ifjúságvédelmi felelősével.
– Az őrjáratokat mennyire fogadták örömmel a keszthelyi intézmények?
– Minden intézmény szimpatizált az ötlettel, bár nem mindenhonnan vesznek részt az őrjáratokban. A konkrét cél az, hogy a tanulók tanítási időben ne csavarogjanak, ne a játéktermeket részesítsék előnyben, szóval, hogy ne váljanak iskolakerülővé.
– Milyen időpontban és hol tartanak ellenőrzéseket?
– Az időpontok változóak, de általában a tanítási idő alatt ellenőrizzük a szórakozóhelyeket, az utcákat, parkokat, hogy ne váljanak a diákok csellengő gyermekekké. Szeretnénk ezzel többek között az igazolatlan órák számát csökkenteni. Tulajdonképpen a figyelemfelkeltés mellett a megelőzés a célunk, hiszen 10 óra igazolatlan mulasztás után az intézményeknek jeleznie kell a jegyző és a Gyermekjóléti Szolgálat felé a problémát.
– Milyenek a visszajelzések?
– Az eddigiek során pozitív a visszajelzés. Például a pavilonsor egyik játéktermének a tulajdonosa elmondta, hogy az elmúlt év délelőtti időszakaiban sokkal több diák töltötte az időt a gépek mellett. Az ő felfogása szerint ez örvendetes, de többen nem nézik jó szemmel az ellenőrzéseket, hiszen üzletrontásnak fogják fel, s nem törődnek a gyermekek iskolakerülésével. A diákok részéről is pozitívak a visszajelzések, s vannak, akik az első figyelmeztetés óta ránk köszönnek, mert belátták, a lógás nem vezet jóra.
Az őrjárat több csoportban végzi tevékenységét, s meghatározott útvonalon ellenőrzi a megjelölt térséget, hiszen a jelzések szerint több olyan hely is van a városban, ahol a fiatalok szívesen tartózkodnak iskolaidőben. Az őrjáratoknak nincsenek szankcionálási jogai, csupán a visszatartó erőt kívánják hangsúlyozni. A fiatalokkal való beszélgetések során egyebek mellett felvetődött, hogy Keszthelyen nincs egy olyan hely, ahol kultúráltan lehessen eltölteni a szabadidőt, ahol a bejáró diákok a várakozás idejét is normális körülmények között tölthetnék el. Ugyancsak gond, hogy az iskolákban nem lehet dohányozni – ami természetes -, csak éppen a diákok csoportokba verődve az utcákon, a járdán, vagy más félreeső helyeken szívják el a cigarettát, nem éppen esztétikus látványt nyújtva mások számára. Ennek a gondnak a megoldásában az intézményeknek is megvan a maga felelőssége, keresni kellene a megoldást. Pozitív az eddigi tapasztalat a drogokat illetően is, bár a szakemberek szerint ez csak a látszat, hiszen ez inkább az esték, az éjszakák hangulatnövelő szere. Jó lenne, ha e téren sem lennének a későbbiekben negatív tapasztalatok.

A keszthelyi képviselő-testület 2000. májusában tájékozódott a városban működő művészeti csoportok helyzetéről, és ekkor döntött arról, hogy anyagi lehetőségei szerint e közösségek működését a jövőben is támogatni kívánja.

A kulturális és ifjúsági bizottság felmérte a városban működő csoportokat; a hozzájuk eljutott információk szerint összesen 89 művészeti kör működik a városban. Ez a szám a valóságban magasabb is lehet, mivel regisztrációs kötelezettség nincs e területen. A csoportok megoszlása műfajok szerint a következő: zeneművészettel 24 foglalkozik, képző- és iparművészeti tevékenységgel 25, táncművészettel 21, szín– és bábművészettel 18, irodalommal 1. A csoportok legnagyobb része oktatási, illetve közművelődési intézmény, esetleg egyesület, civil szervezet fenntartásában, annak anyagi hozzájárulásával működik.
A városatyák hosszas vita után, módosításokkal fogadták el a határozati javaslatot.
Abban mindenki egyetértett, fontos, hogy a városban működő művészeti körök, szakkörök, együttesek és csoportok hosszú távon is megfelelő működési feltételekkel rendelkezzenek. Éppen ezért a 2001-es költségvetésben 3.000.000 forint céltartalékot biztosítottak, amely felhasználásáról a kulturális, valamint az oktatási bizottság együttesen dönt. Ezen felül Vargáné Várkonyi Erzsébet, a turizmus és külkapcsolatok bizottságának elnöke felajánlotta, hogy a bizottság rendelkezésére álló keretből a jövőben támogatni kívánja a külkapcsolatokat ápoló csoportokat, és a lehetőségek szerint hozzájárulna az útiköltséghez.
Hosszas vita alakult ki a határozati javaslat 3. pontja körül; ebben eredetileg az állt, hogy a testület elismerve a Festetics-kas-tély Helikon Kórusának eredményeit, részt vállal annak működtetésében, és a karvezető, illetve a zongorakísérő tiszteletdíjának fedezetére – akik tíz éve térítés nélkül látják el feladatukat – évente 400 ezer forintot biztosít. Számos hozzászólás után Hegedüs László alpolgármester fogalmazta meg azt a javaslatot, hogy az önkormányzat kezdeményezzen tárgyalásokat a kórus vezetésével arról, hogy saját fenntartású kórusaként működjön tovább, és ez az együttes elnevezésben is jelenjen meg. Ezt azért is fogadták el a városatyák, mivel az önkormányzati fenntartású kórusok számára jóval több pályázati kiírás készül, amelyből támogatáshoz juthat a jövőben akár a Helikon Kórus is.
Szintén az alpolgármester javaslata volt, hogy felhívják a művészeti csoportok, körök figyelmét: tájékozódjanak a hivatal művelődési osztályánál, illetve a Goldmark Károly Művelődési Központ munkatársainál a pályázati lehetőségekről. Egyúttal a testület felhívta a GKMK figyelmét arra, hogy a nyári rendezvények szervezése során biztosítson fellépési lehetőséget az erre vállalkozó művészeti csoportoknak.

Az önkormányzat ciklusprogramjában szerepel, és a képviselő-testület már több ízben foglalkozott is a fiatalok letelepítése érdekében kidolgozandó lakásépítési program elkészítésével és elindításával. A városfejlesztési koncepció alapján pedig arról is döntés született, hogy a megoldás az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok felhasználásával történjen.
Erre vonatkozóan szintén történtek már lépések: a testület az Attila utcai ingatlanának alkalmasságát megvizsgáltatta olyan építési technológia bevonásával, amely biztosítaná, hogy a jelenlegi ingatlan– és építési árviszonyok mellett is elfogadható áron épüljenek koszerű, és ami fontos: gyorsan kivitelezhető lakások. A munka azonban megtorpant: a megyei műemlékvédelmi felügyelőség ugyanis egy évre ideiglenes műemléki védettség alá vonta a területet a rommező feltárásának biztosítására, s a védettséget a földhivatalnál is bejegyeztette. Emiatt a testület úgy döntött: újabb terület – mégpedig a jelenlegi kertészeti telep részét képező ingatlan – beépítésének lehetőségét vizsgáltatja meg, egyben azt is kutatja, hogy a rendezési tervnek megfelelően ott mennyi lakás épülhetne fel. A vizsgálatok szerint ide összesen 18, átlagosan ötven négyzetméter alapterületű lakást lehetne felépíteni. Az előzetes árbecslések szerint egy négyzetméter bekerülési költsége nettó 80-100 ezer forint volna, és ezt az összeget még növelné a közműbekötések, a csatlakozások, az alépítmények költsége. Ilyen körülmények között az önkormányzatnak azt is meg kell fontolnia, hogy a fiatalok számára rendelkezésre bocsátott területek értékét eszmei áron határozza meg; egyben fel kell mérni azt is: egyáltalán – ezen tények ismeretében – mekkora az érdeklődés az ifjúsági lakások iránt. Mindezen felvetések a legutóbbi ülésen hangzottak el a képviselők részéről.
Mivel az ifjúsági lakásépítési program csak kellő megalapozással indítható útjára, a képviselők úgy döntöttek: felhívással fordulnak Hévíz lakóihoz és a városban működő intézmények vezetőihez, hogy a két ütemben megvalósítható lakásépítési programra nyújtsanak be pályázatot a testület által meghatározott, részletes feltételek alapján. Ezzel párhuzamosan az önkormányzat a lakásokra vonatkozóan igényfelmérést végez a fiatalok körében.

Halálának ötvenedik évfordulóján, a róla elnevezett lakótelepen emlékeztek meg a hévíziek első jegyzőjükről, Vajda Ákosról. A zalaszántói születésű jegyző előbb Karmacson teljesített szolgálatot, s csak ezután került Hévízre. Az első világháborúban önként vett részt, s a háborút követően ismét ő ült a jegyzői székbe – ismertette Vajda Ákos életútját Czmerk József. Mint mondta: Hévíz első jegyzője pályafutása alatt – 1942-ig – számos olyan döntést hozott, illetve azok meghozatalában vett részt, amelyek hosszú távon is alakították Hévíz sorsát, megjelenését, arculatát. A település fejlesztésében elévülhetetlen érdemeket szerzett: nevéhez kötődik Hévíz közművesítésének, elektromos ellátásának, vezetékes víz– és csatornarendszerének, a város parkjainak kialakítása, az első rendezési terv létrehozása, a városközpont kialakítása, beépítése vendéglátó egységekkel, szállodákkal, panziókkal. Mindezzel az akkori kistelepülés idegenforgalmi kínálatának alapjait is megteremtette. Nagy szerepe volt Hévíz gyógyhellyé nyilvánításában is.
Az 1950-ben elhunyt jegyző emlékére a korábban felavatott emléktábla előtt, valamint a hévízi köztemetőben található sírhelye előtt tisztelgett az utókor.
Az ünnepség a városháza dísztermében rendezett emlékhangversennyel zárult, ahol a Gálfyné Magyar Ibolya vezette Pécsi Nyugdíjas Pedagógusok Barátság Kórusa és Bánky József zongoraművész működött közre.

Bocskai István Szabadegyetem – Keszthely. November 9-én dr. Koós Ferenc neveléstörténész tart előadást 18.30 órától Templom és iskola címmel. November 23-án 18 órától Marton Veronika történész A szumíroktól a magyarokig című előadását hallgathatják meg az érdeklődők.
November 30-án 18 órától Kiss Dénes nyelvész: Ősnyelv-nyelvős címmel, december 7-én 18 órától pedig Medveczky Ádám karmester: A nemzeti zene hazánk és a világ zenetörténetében címmel tart előadást.
A kurzusoknak a Hunyadi utcai református gyülekezeti terem ad helyet. A belépés díjtalan.