Gyógyfürdőkórház

November első napjaiban a kórház vezetése és dolgozói évek óta megemlékeznek halottaikról. Azokról az intézeti igazgatókról, vezetőkről, akik a kórház „születésétől” dolgoztak és tettek a betegellátásért. De nem csak rájuk emlékeznek és gyújtanak gyertyát. A gyógytó előnyei mellett sajnos történnek balesetek is. Több fürdőzőt sikerül megmenteni, de évente egy-két esetben előfordul halálos baleset is, akkor amikor a betegek nem veszik figyelembe a gyógytó erejét és nem tartják tiszteletbe azokat a szabályokat, amely szerint a tófürdőt igénybe lehet venni. Négy évvel ezelőtt a kórház parkjában egy erdélyi fafaragó művész által készített kopjafát állítottak fel, melyet minden évben halottak napján megkoszorúznak és gyertyát, mécsest gyújtanak. A kopjafa előtt az intézet vezetői, dolgozói emlékeztek kegyelettel az elhunytakra.
S hogy név szerint kikre emlékeztek? Idézzük fel a kórház történetének kezdetét.
Az állami gyógyfürdőkórház mai működési formáját igen komoly nehézségek és akadályok leküzdése után érte el. Az Egészségügyi Minisztérium 1952 január 1-vel kiemelte az intézetet a „Gyógyfürdő Egyesülés” kereteiből, s létrehozta a

Hévízi Állami Gyógyfürdőkórházat, melynek első igazgató-főorvosa dr. Dobrossy Béla volt. Feladatának tekintette, hogy a kereskedelmi szemléletet egészségügyi szemléletté alakítsa át és a Festetics birodalomból kórházat hozzon létre. Dr. Dobrossy munkássága a tófürdő felépítményének és környezetének a rendezésében csúcsosodott ki. A betegek nyugalmának érdekében a kórház és a tó területét a szomszédos üdülőktől elkülöníttette. Az autóbuszmegállót a kórházon kívülre helyeztette át. Hévízfürdő fáradhatatlan úttörőjének, a kíváló szervezőnek nagy munkásságát hírtelen halála kettétörte. Dr. Dobrossy Bélának nem élnek hozzátartozói a környéken. Sírját a kórház dolgozói gondozzák, akik az idén is lerótták kegyeletüket az egykori igazgató sírja előtt.
Az őt követő valamennyi igazgató „hozzátett” valamit a kórház fejlődéséhez. 1955-57-ig dr. Kun Miklós volt az intézet igazgatója. Ő ideggógyász és pszichiáter lévén, az intézet orvosi munkájába bevezette, továbbfejlesztette a neurológiai, pszichiátriai szemléletet. Ebben az időben a volt konyhahelyiségekbe helyezett Zander-gépeket kitették, s a helyiségeket tornateremmé alakították át. Azóta folyik a kórházban aktív mozgásterápia.
Dr. Pregun Albert 1957-ben vette át a kórház igazgatását. Orvoskara akkor 5 főorvosból, 6 alorvosból, két segédorvosból és két rendelőintézeti szakorvosból állt. Nagymértékben elősegítette a betegellátás javulását és az orvosi létszám emelkedését. Ugyancsak az ő igazgatási időszakára esik a fürdőmesterek és gyógymasszőrök kiképzése. Az intézet területén nagyarányú fásítási kampányt indított.
1959-ben került a kórház élére dr. Strecker Ottó, aki a leghosszabb ideig – a 80-as évek közepéig – volt vezetője az intézetnek. Ez alatt az idő alatt soha nem látott fejlődésen ment keresztül a kórház. Megváltozott külsőleg és belsőleg, új berendezéseket, felszereléseket kaptak az osztályok. 1962-ben az üdülőkben lévő betegek számára a szakrendelés épületében megnyílt egy fizikoterápiás rendelés is. Megindult az intézetben a tudományos munka és dr. Strecker Ottó volt az, aki megalapozta a gyógyturizmust. Ennek első szervezője volt Magyarországon.
Dr. Eggenhoffer Balázs volt főigazgató helyettes és a közelmúltban elhúnyt dr. Kiss Mihály sírjánál is kegyelettel emlékeztek a kórház vezetői.
A hévízi gyógyfürdőkórházban tisztelettel és hálával emlékeznek az elődökre, azokra a vezetőkre, akik a betegellátás javítását, az egészségügy fejlesztését tekintették életük legfontosabb feladatának. A mai vezetők értik és érzik az üzenetet. Folytatják a megkezdett munkát és céljuk, hogy ne az üzleti szempontok érvényesüljenek az egészségügyi feladatokban, hanem mindig a gyógyulni vágyó ember legyen a „központban”.

A hévízi gyógyfürdőkórház reumatológia és fizioterápiás szakrendelésein egy év alatt mintegy 125 ezer beteg fordult meg. Ez annyit jelent, hogy egy-egy szakrendelőben (három fogadja a betegeket a fedett fürdő földszintjén) 30 ezer beutalt fordul meg és ehhez hozzávehetjük még a külföldi járóbeteg forgalmat is. Milyen panaszokkal érkeznek a betegek és milyen gyógyulási folyamat vár rájuk? Erről beszélgettünk a szakrendelés két orvosnőjével, akikre ottjártunkkor is nagyon-nagyon sokan vártak.

Dr. Poprócsi Zsuzsánna 1977 novemberétől dolgozik a kórházban, 84-ben szakvizsgázott, azóta dolgozik a rendelőben. Dr. Balázs Judit július óta vállalkozó orvosként dolgozik. Van magánrendelője és Zalaszentgróton is ő végzi a reumaszakrendelést. „Ezt a hármast így vállalkozás keretében oldom meg”, mondja. 1985-ben végzett a pécsi egyetemen, 90-ben szakvizsgázott. Szintén azóta dolgozik a szakrendelésben. Egyébként mindkét doktornő végzett munkát osztályon Dr. Balázs Judit

is, jól ismerik a fekvőbeteg ellátás hétköznapjait is.
– Melyik korosztály fordul meg leginkább a reumatológiai szakrendelésen?
– A 40-50 éves korosztály és az ennél idősebbek. Az előbbi az a korcsoport, amelyik nem megy táppénzre, mert féltik a munkájukat, a munkahelyüket. Ők a szabadságuk terhére jönnek Hévízre gyógyulni. Egy kéthetes kúrával ki tudjuk védeni, hogy kevesebb gyógyszert kelljen szedniük és így táppénzt sem kell igénybe venniük – mondja dr. Poprócsi Zsuzsánna és hozzáteszi: – Ezt a két hetet vagy hotelben, vagy fizető vendégszobában töltik itt a környéken, Keszthelyen vagy kisebb településeken. Az idei évtől félévenként tudunk kúrát adni.
– Lehet egyszerre többféle kezelés is...
– Igen. Kúránként 8-10 kezelést kapnak a betegek.
– Nők vagy férfiak vannak többen?
– Nők, de nem azért, mert ők jobban vigyáznak magukra és jönnek, ha úgy érzik szükség van a segítségünkre, hanem azért mert egyébként is az idősebb korosztályban a nők vannak többen.
– Milyen panaszokkal érkeznek a betegek?
– 1989 óta csak háziorvosi javaslatra lehet szakrendelésre jönni. Általában kopásos jellegű panaszok jelennek meg és diagnosztikus problémák. De aki a hévízi kórházba jön azért van előnyben, mert egy helyen komplex kivizsgálást tudunk nyújtani: van belgyógyászat, labor, röntgen, ultrahang, bőrgyógyászat, neurológia és a csontritkulásos betegeknek külön épületben rendelés. Az ország minden részéről jönnek hozzánk, mert Hévíz csak egy van Magyarországon – fogalmaz Poprócsi doktornő.
– Problémás esetekben MR és CT vizsgálatokra is tudjuk küldeni a betegeket – veszi át a szót dr. Balázs Judit. – A nálunk megfordultak 20 százaléka visszatérő, 80 százaléka az új beteg. A reumás kórképek korábban kezdődnek, mint az elmúlt évtizedekben. Viszont a betegek az állásuk féltése miatt nem igazán szánnak időt az egészségük védelmére. Derék, csípő, térd, nyak és vállfájdalom az, amivel végül idekerülnek. Akkor, amikor már előrehaladottabb a betegségük. Kivárnak és tűrnek... Pedig – teszi hozzá dr. Balázs Judit – ha korábban jönnének, könnyebb lenne a segítség és gyorsabb a gyógyulás Dr. Poprócsi Zsuzsanna

is. Ebben az esetben a gyógyszert is ki tudjuk váltani a kezelésekkel, melyek ingyenesek.
– Számít-e a foglalkozás?
– Ez a betegség nincs foglalkozáshoz kötve. Aki sokat ül, az is jön, mert fáj a válla, aki pedig erős fizikai munkát végez, annak is lehetnek komoly reumás fájdalmai – mondja dr. Póprócsi Zsuzsánna. – Ez az állásféltés egyébként az utóbbi öt évben erősödött fel, de már a 90-es évek elején éreztük a jeleit. A szakszervezeti beutalási rendszer is megszűnt, ezért egyre gyakrabban találkozunk olyannal, aki a családtól, a gyerekeitől ajándékba kapja a Hévízen eltöltött néhány hetet. Olyan beteg is akad, aki egész évben arra spórol, hogy Hévízre jöhessen kúrázni.
– Mennyi idő jut egy-egy betegre?
– Esettől függően, a 15 percet próbáljuk tartani. De betegek türelmetlenek, idegesek. Érkezési sorrendben hívjuk be őket. A rendelési idő hat óra, reggel 8-től délután 14 óráig, de gyakran előfordul, hogy tovább maradunk – mondják, majd arról szólnak, hogy milyen türelemmel, empátiával kell a beteg emberrel foglalkozni. Az izületi betegségek hátterében általában pszichés problémák is meghúzódnak. Ezért egy kicsit pszichológusnak is kell lenniük. Így tudnak eredményesen gyógyítani. Mondják, segítené a munkájukat, ha a beutaló háziorvos a legfontosabb tudnivalókat ráírná a beutalólapra. Nagyon gyakran a reuma szakrendelésen derül ki, hogy valakinek magas a vérnyomása. Így a beteg kikérdezése – milyen gyógyszereket szed, volt-e műtétje, milyen egyéb betegségben szenvedett – sok időt vesz el. Ezen lehetne könnyíteni a háziorvosok segítségével.
Talán majd ez is bekövetkezik egyszer. De a kezelések utáni jobb közérzet azért mindig feledteti a várakozást.

Magyarországon közel egymillióan szenvednek osteoporosisban, azaz csontritkulásban. Október 20-án az Osteoporosis Világnapján a hévízi Szent András Reuma Kórházban változatos programot szerveztek a betegek számára.

Amint dr. Bergmann Annamária reumatológus, a rendezvény szervezője elmondta, a fő cél az volt, hogy a betegek egy kicsit kimozduljanak a megszokott, sokak számára egyhangú hétköznapokból.
– Ezt a célt szolgálták a kulturális programok. A másik fontos szempontunk az volt, hogy értékes tanácsokat kapjanak a betegek, illetve eloszlassunk olyan tévhiteket, amelyek esetenként a gyógyítás útjába is állhatnak.
Bergmann Annamária elmondta, a programok közül a betegtájékoztató előadásokat övezte a legnagyobb érdeklődés; több, mint 170-en voltak a zsúfolásig megtelt díszteremben. Szó volt a mozgás és az egészséges táplálkozás, például a tej, tejtermékek, kálciumban gazdag gyümölcsök fogyasztásának fontosságáról.

– Nagyon jelentős volt dr. Tószegi Attila nőgyógyász előadása is, aki a hormonpótlás fontosságáról szólt. Azt tudni kell, hogy a nőket a menstruáció – illetve a szervezet által termelt ösztrogén – határozottan védi e betegségtől, a férfiakat pedig a tesztoszteron. Ezért is jelentkezik inkább időskorban, tehát ezen hormonok hiányával a betegség, és éppen ezért van szükség a pótlásukra. Sokan azonban félnek tőle, mondván, hogy a szomszédasszony is ezt szedte és daganata lett, és így tovább. Az tény, hogy minden kezelésnek lehet mellékhatása, és ezekkel fontos tisztában lenni, de szükséges a tévhitek eloszlatása is.


Fotó: Zavilla András