Tar László, a Nyugat-balatoni Turisztikai Iroda ügyvezetője szezont értékel
– Bár hivatalosan véget ért a főidény, de gyakorlatilag szeptember közepén is kitűnő időjárás és kellemes hőmérsékletű Balaton-víz várta a turistákat Keszthelyen. A főszezon augusztus 27-ig tartott, de a jó időnek hála, még a szeptember eleje is az abszolút főidényt idézte. A rendkívül jó szeptemberi idő sem volt képes a honi turisták gondolkodásában azt feloldani, hogy július 10-e előtt és augusztus 20-a után is lehet és érdemes meglátogatni a „magyar tengert” – értékelt Tar László, a Nyugat-balatoni Turisztikai Iroda ügyvezetője, aki szerint a belföldön élők nemigen akartak hinni sem a szemüknek, sem az időjárásnak.
Pedig a Balaton – kis kihagyással – idén májustól októberig fürdésre tökéletesen alkalmas volt. E tényt kellene erősebben bevésni a belföldi turisták agyába, mert ők sohasem voltak kellően utószezonpártiak, jóllehet 20–25 évvel ezelőtt ilyentájt lépni nem lehetett a kempingekben megszállt osztrák, német nyugdíjasoktól, akik önfeledten élvezték a vénasszonyok nyarának minden rezdülését. Őket azért nehéz visszacsábítani, mert Magyarország nem annyival olcsóbb, hogy megérné nekik anyagilag itt „őszelni”.
– A belföldi nyugdíjasok sem használják ki az indián nyár kínálta különleges Balaton-parti lehetőségeket. Ezen mindenképpen változtatni kellene. A vállalkozóknak és a vendégeknek is egyértelműen be kellene látni, hogy az augusztusi nemzeti ünnepünk nem a balatoni rolólehúzás időpontja. Szeptember elején a parti vállalkozások zöme – függetlenül az időjárástól – bezár. Keszthelyen, a parton működő vállalkozások zöme üdítő kivételnek számít, de máshol, több helyen becsuktak.
Pedig ez az időszak kitűnő a túrázóknak, a biciklizőknek, a gyógyturistáknak és a múzeumok látogatóinak. A jó marketingeszközökkel végzett tudatformálásnak óriási szerepe van. Az alapvetés, hogy a rendezvények számának növelésével nem lehet szezont hosszabbítani. Van még mit tenni a kerékpáros turizmus helyzetbe hozásáért. A kerékpáros pihenőhelyek kitáblázása mellett térképek is kellenek. A
gazdasági válságot a nyugdíjasok még inkább megérezték, a számukra korlátozott mértékben beszerezhető üdülési csekkeket pedig a szépkorúak jellemzően nem a Balaton mellett, hanem inkább Sopronban, a Mátrában vagy az Északi-középhegységben váltják be. Bár Balatonfüred „seniorügyileg” a legaktívabb, de az ő sikereik sem példaadóak. A jó időjárás önmagában már kevés.
Folyamatos, aktív marketing nélkül nem jönnek úgy az eredmények, ahogy azt szeretnénk. Keszthelyre és a környékre júniusban a tavalyinál kevesebb vendég érkezett, a július erősebb volt, mint az előző esztendő azonos hónapja, az augusztus pedig hasonlóan alakult a vendégszám tekintetében, mint a 2010-es év nyolcadik hónapja.
Érdekes módon a szláv nyelvterületről érkezett turisták számában volt jelentős mértékű emelkedés. Lengyel, cseh és szlovák vendégből is sok volt. Lehet, hogy rájuk intenzívebben érdemes lenne a jövőben alapozni. Az oroszok megjelentek a Balatonnál, de erős jelenlétük Keszthely térségében még nemigen jellemző. Sármelléken nem landoltak menetrend szerinti járatok, csak charter-gépek. A heti néhány alkalommal érkező kisgépek volumenükben nem jelentettek jelentős forgalomemelkedést.
A Fly Balaton reptértől remélt csodavárás minden turisztikai partnerben mára alábbhagyott. A programok, rendezvények tekintetében a keszthelyi szezon többé-kevésbé rendben volt. Bár lett volna még csiszolnivaló azon a tényen, hogy a parti települések inkább önállóan akartak érvényesülni. Keszthelyen a programok marketingje még mindig nem mondható kiválónak. A „keszthelyi múzeumok éjszakája” a környék legnagyobb ötleteként durrant, de a bevezetése nehézkes volt, és sok ad-hoc jellegű zavaró körülmény is megnehezítette, hogy a kitűnő ötlet abszolút siker legyen.
Keszthely elhíresülhet a „múzeumok városaként” is, ha ezt az ötletet ügyes marketinggel a város megtámogatja, mert a kulturális-történelmi település patinája fényesebben csillogna, ha nálunk precízen számítani lehetne az összes múzeum hosszú távú, stratégiai együttműködésére. A Keszthely-Class Fesztivál, a nyári színház, a motorostalálkozó is sok vendéget csábított, de e négy nagyrendezvényen kívül alig volt olyan, ami turistát vonzott volna ide előzetes időpontfoglalással.
Még mindig hiányzik egy, a „Balaton fővárosával” összekapcsolható nagyrendezvény, ami miatt a határainkon kívülről is érdemes volna Keszthelyre jönni. Kitörési pontot nem hoz sem a Sziget-fürdő, sem a megszépülő Fő tér, de a borfesztivállal is csupán átlagosat nyújtunk. Sokak szerint, a környékbeli borosforgatagok színvonalasabbak a miénknél. Fontos a szavahihetőségünk és a hitelességünk megtartása! Ezzel nem szabad játszani. Különösen a külföldiek veszik rossz néven, ha egy strandfürdő, múzeum vagy vendéglátóhely nem a kiírt időben kereshető fel.
Keszthelyt továbbra is a belföldi családok részesítik előnyben, akik az első rossz időben inkább az élményfürdőket keresték föl, nem a szomszéd fürdővárost, de persze sokan Hévízre is ellátogattak. Turisztikai szempontból mostanság példásnak mondható Keszthely és Hévíz együttműködése, ami közös pályázatok elkészítésében is tetten érhető. Az együttműködés mindazonáltal még tovább erősíthető.
Hévíz egyébként komoly szórakoztató programokkal rukkolt elő, a szállodák is jobban megtalálták az egyesületen belül a közös nevezőt, és örvendetes az is, hogy az egyik alpolgármester turisztikai szakember. A szezon turisztikai szempontból összességében sem Keszthelyen, sem Hévízen nem volt rossznak mondható.
beszélgetés Dr. Kvarda Attila főigazgatóval
A kormány egyetértett azzal, hogy egy 1–1,6 millió lakos ellátásáért felelős, térségi egységekre épülő állami egészségszervezési intézményrendszer jöjjön létre Magyarországon. – Van-e információja arról, hogy a keszthelyi városi kórház hogyan és mikortól tagozódik ebbe a struktúrába? – érdeklődtünk dr. Kvarda Attilától, a keszthelyi városi kórház főigazgatójától.
– Az egészségügyi kormányzat konkrét információkat még nem szivárogtatott ki a keszthelyi kórház jövőbeni működtetésére vonatkozóan. A gyógyító intézményben még tavasszal megtörtént a szakértők által végzett felülvizsgálat, amely kiterjedt az orvosszakmai munkára, a betegellátás körülményeire, a gyógyszerellátásra, a szakmai anyagellátásra. Nagy alapossággal felmérésre kerültek a berendezések, műszerek, eszközök, áttekintették a működéshez elengedhetetlenül szükséges különböző beszerzések volumenét is.
A
vizsgálódásokból levonható következtetéseket, a stratégiai terveket viszont még
nem ismerjük. Csak a Semmelweis Terv (ST) által vázolt célkitűzéseket olvastuk.
A kormány hozott egy döntést, mely szerint a fekvő- és járóbeteg-ellátó
egészségügyi intézmények állami működtetésbe fognak kerülni. Egyelőre nem
tisztázott, hogy az állami működtetés és a ST-ben leírtak és megfogalmazottak
hogyan kerülnek majd szinkronba.
Az sem világos még, hogy Keszthelyen a tervezett, új betegút szervezési szisztéma milyen konkrét előnyökkel kecsegtet. A területi ellátásszervező központok létrehozása is csúszik. Nem tudjuk, nem látjuk, hogy miféle struktúramódosításra kell fölkészülnünk, de még az őszre ígért pályázati források sem jelentek meg, amelyek segítenek végrehajtani az egyes koncepciók végrehajtását.
– Míg szeptember eleje-közepe sokak számára a nyaralás végét, az
iskolakezdést, a nyárutót jelenti, addig az országban minden ötödik ember egy
probléma megoldására koncentrál: az allergiás tünetek csillapítására. Mi a
helyzet Keszthelyen?
– Mind a felnőtt, mind a gyermek populációban kiugróan magas az allergiás
betegek száma. Az időjárási viszonyok is a betegség malmára hajtják a vizet. Sok
a pollen és egyéb allergizáló tényező, ezért jelentősen megnövekedett az
előjegyzéssel dolgozó pulmonológiai és allergológiai szakrendelés betegforgalma.
Külön nehézség, hogy az allergiai szakrendelésünk orvosa külföldre ment dolgozni szeptember elsejétől, gyors helyettesítését pedig – mivel hiányszakmáról van szó – nem egykönnyen sikerül megoldani. Bízom benne, hogy az egyeztetések végeztével gyorsan juthatnak majd megfelelő ellátáshoz a frissen jelentkezők is. Sok a beteg, a gondozásra szoruló, a szakrendelést ezért semmiképp sem szeretnénk feladni.
– Van-e orvos-, szakápoló- vagy rezidenshiány a keszthelyi kórházban?
– A rezidensi alapképzésre nem jogosult a keszthelyi kórház, az intézmény nincs
akkreditálva a törzsképzés első részében történő rezidensek foglalkoztatására.
Ez azért van, mert sok szakterület, ami a rezidensképzéshez elengedhetetlen,
nincs a kórházban. Jelenleg egy, első szakvizsgára készülő rezidens, és kettő,
második szakvizsgájára készülő rezidens dolgozik nálunk.
A keszthelyi kórházban 76 orvost foglalkoztatunk, de nálunk is hiány van belőlük. A sürgősségi osztály, a szülészet-nőgyógyászat, az intenzív ellátás, a bőrgyógyászat, a pszichiátriai ellátás is kénytelen nélkülözni szakorvosokat. Szakdolgozókból, szakképzett munkatársakból is hiány mutatkozik, ezért rendkívül komoly szervezési feladatot jelent mind a fekvő-, mind a járóbeteg-osztályokon a folyamatos szakképzett munkaerő mindenkori biztosítása. Sokszor még a segédápolói munkakört sem tudjuk arra alkalmas személlyel betölteni.
– Milyen hosszúak a várólisták epekő-, sérv- vagy mondjuk a leggyakoribb
nőgyógyászati műtétekre?
– Vannak rövidebb és vannak hosszabb várólistáink. A fekvőbeteg-ellátásban
két héttől két hónapig tartó listákkal szembesülnek a páciensek, a
járóbeteg-ellátásban pedig akár 3–4 hónap múlva tudunk csak időpontot adni. Az
országos átlagnál több területen jobbak vagyunk. A nőgyógyászat, a traumatológia
vagy az egynapos sebészet területén mindössze egy-két hetes a várólista, ami
jobb, mint a hazai átlag. Megkeresés esetén még a nem keszthelyi ellátási
körzethez tartozó betegeket is el tudjuk látni.
– Van-e, ha igen, mekkora tartozása a keszthelyi kórháznak?
– Novemberre-decemberre lesz adóssága a kórháznak. Addigra több tízmillió
forinttal túlléphetjük a harminc napon túli tartozásállományunkat. A gazdasági
mutatók és a helyzet mégis jobb, mint egy honi átlagkórházban. Jobb azért is,
mert tavaly hozzájutottunk a kártérítéshez, amiből az előző évek restanciáit
pótoltuk ki, sőt beszerzéseket is megtehettünk. Közel 300 millió forintot pedig
átadtunk a fenntartó keszthelyi önkormányzatnak, mert ők a saját
költségvetésükből nyújtottak időről időre anyagi támogatást.
Természetesen tartalékoltunk is, így várhatóan novemberig egyensúlyban tudjuk tartani az intézmény gazdálkodását, de év végére tartozásállományunk lesz, ami azért kezelhető. Az esetleges konszolidációra tett kormányzati lépések még ugyancsak nem ismertek. Annyi már most bizonyosan látszik, hogy 2011 végére a 40 milliárdot is meghaladja majd a magyar kórházak összadósság-állománya.
– Előfordulhat olyan helyzet, hogy a kórházban a pénzügyi keret kimerülése
miatt kell a betegnek másik intézményt keresnie?
– Ilyen nem fordulhat elő. Nálunk a fent vázolt eset miatt még nem maradt el
beavatkozás, és arra törekszünk, hogy ilyen ne is történhessen. A
kompetenciánkba tartozó akut és sürgős eseteket is ellátjuk. Ahol később is
elvégezhetőek a beavatkozások az egészségi állapot negatív befolyásolása nélkül,
ott várólistát működtetünk, de mindig marad olyan kapacitás, ami
felszabadítható. Az intézményben szigorú keretgazdálkodást folytatunk.
– A hévízi és keszthelyi kórház partnerségi együttműködése erősödött-e? Ha
igen, mit jelent ez a mindennapokban?
– Együtt működtetjük az intézeti gyógyszertárakat, illetve közös erővel
szerveztük meg a gyógyszerbeszerzést is, így előnyösebb helyzetbe tudtunk
kerülni a gyógyszerpiacon. Ez vonatkozik a laboratóriumi tevékenységre is, ahol
a reagensek közös beszerzésével, a vizsgálati fajták koncentrálásával harcoltunk
ki előnyösebb helyzetet a piacon.
Nincs szó a kórházi szervezeti egységek megszüntetéséről, csupán azt szeretnénk, hogy a költségtakarékosság jegyében optimálisabb pozíciókat szerezzünk. Nem csak virtuális együttműködés lesz napirenden, hanem egyes orvosszakmák mozgatása is megtörténne. A kormány pontos szakmastratégiai elképzeléseinek ismerete nélkül lehetetlen a jövőbeni együttműködés részleteinek jelenlegi felvázolása.
– Milyen feladatok várnak még a színházra?
– Ismerve a kórház és a fenntartó önkormányzat anyagi helyzetét, saját forrású,
nagy volumenű fejlesztésekkel nem tudunk előrukkolni. Nincs olyan tartalék vagy
önrész, amiből jelentős modernizálást tudnánk végrehajtani, de egy címzett
beruházás keretében elnyert negyvenmillió forintnál nagyobb összegből az
intenzív és sürgősségi ellátáshoz szükséges eszközöket és műszereket
szerezhetünk be novemberben vagy decemberben.
Ezenkívül több pályázatot adtunk be, melyek segítségével orvosi eszközöket, a napi betegellátáshoz szükséges gépeket, műszereket, berendezéseket, gasztroszkópokat vásárolhatunk. A belgyógyászati osztályra pedig „nagy tudású betegőrző monitorok” kerülnek, amelyek a súlyos, de nem intenzív ellátást igénylő betegek folyamatos megfigyelését, szorosabb felügyeletét, az életfunkciók nyomon követését teszik lehetővé.
Tanévnyitó a Georgikonon
A Pannon Egyetem Keszthelyi Georgikon Karának Tanácsa a Csány–Szendrey ÁMK-ban szeptember második szombatján tartott ünnepi ülésével nyitotta meg az agrár-felsőoktatás elindulásának 215. esztendejét is ünneplő tanévet. A tanévnyitó ünnepi nyilvános tanácsülésen, egy híján hatszáz elsőéves hallgatót iktattak be.
A kormányzat részéről dr. Pécsi Mária, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője ünnepi köszöntőjében arra utalt, hogy a legsikeresebb hazai agrár-felsőoktatási intézményben tanulmányaikat kezdőkre egyértelmű eredményesség vár. A sikeres honi vidékfejlesztésért munkálkodó hallgatóknak a környezetbarát gazdálkodásból, a megújuló energiaforrások térnyerését ügyesen felhasználva kell majd megmutatniuk, hogy jó szakemberekké váltak.
Dr. Friedler Ferenc rektor azt emelte ki, hogy a nem egykönnyen megszerzett diploma nem elegendő a sikerhez, a szaktudáson túl referenciaépítésre, csapatmunkára is szükség van. Az eredményességhez szükséges feltételrendszert a választott intézmény magas színvonalon biztosítani képes.
Dr. Németh Tamás, az MTA-főtitkára a tudományterületek szoros
összekapcsolódását megemlítve köszöntötte az elsőéveseket.
Dr. Dublecz Károly dékán arra tett ígéretet, hogy az elvárt szakmai színvonalon
folyó oktatásból profitálni fognak a most beiratkozottak.
A kulturális műsorral kísért programon díszokleveleket, kitüntetéseket, címeket, emlékérmeket is átadtak. A diplomás idős gazdászok közül heten „vasoklevelet”, 28-an pedig „aranyoklevelet” kaptak. Dr. Túróczi Imrét „címzetes egyetemi tanárrá”, dr. Húth Balázst, Nagy Lajost és dr. Szekeres Lászlót „címzetes egyetemi docenssé” nevezték ki. A helyi alapítású Georgikon-emlékérmet Gubicza Ferenc kapta.