Az örökéletű farmer a múzeumban
Hévízen felavatták Klemm Emil emléktábláját
Pénztárca, mobiltelefon az utastérben
Jelentős értéket mentettek meg a bűnözőktől idén is a keszthelyi bűnmegelőzési iroda munkatársai. A létesítmény közelmúltban tartott szezonzáró ünnepségén, a keszthelyi városházán, a helyi önkormányzat és a rendőrség képviselői is elismerően nyilatkoztak az önkéntes diákok munkájáról.
Navigációs készülék, pénztárca, mobiltelefon és laptop is akadt azok között az értékek között, amelyeket a gondatlan tulajdonosok autójuk utasterében, jól látható helyen hagytak. Sőt, akadt, aki a kutyáját hagyta a tűző napon álló gépkocsiban.
Előfordult olyan is, hogy egy-egy jármű lehúzott ablakkal csábította a bűnözőket. Dr. Tiborcz János megyei rendőrfőkapitány a záróünnepségen egyebek mellett arról is beszélt, hogy az esztétikus környezet és a különböző szolgáltatások mellett a közbiztonság is rendkívül fontos szempont, szerepet játszik a sikeres szezonban. Ezért is tartja fontosnak, hogy az anyagi nehézségek ellenére, az önkormányzatokkal együttműködve évről évre megszervezzék a helyiek, és a látogatók biztonságérzetét is növelő bűnmegelőzési és tájékoztatási feladatokat ellátó szolgáltatást.
Bükiné Papp Zsuzsanna, a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályvezetője elmondta, hogy a fiatalokat táborban készítették fel a munkára, ahol elsősegélynyújtó, áldozatvédelmi és vagyonvédelmi ismereteket szerezhettek. Tájékoztatása szerint huszonhárom fiatal végezte a munkát hét héten át, akik gyakran tapasztalhatták, hogy a nyaralók gyakran az óvatosságról is megfeledkeznek az önfeledt kikapcsolódás közben. Hozzátette: bár nem ez az elsődleges céljuk, de a nyári bűnmegelőzési iroda jó alkalom a rendőri pálya megszerettetésére is: a diákok közül többen is jelentkeznek az ilyen irányú képzésekre.
Emellett sokan választják a segítő foglalkozásokat, és később szociálpedagógusként, szociális munkásként helyezkednek el. Az önkéntesek munkáját több helyi vállalkozásnak köszönhetően ajándékcsomaggal, vásárlási utalvánnyal honorálhatták a szervezők. A legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtókat: Lengyel Veronikát, Mittermayer Vivient, valamint Kaszás Gergelyt és Tavasz Mátét külön is jutalmazták.
A blue jeans hazai története
Az örökéletű farmer a múzeumban
Az örökéletű farmert mutatja be a Balatoni Múzeum egy közelmúltban megnyílt kiállítása. A hosszú évtizedek óta hódító ruhadarab mára szinte a világ minden tájára eljutott. A blue jeans hazai történetének részleteibe december közepéig nyerhetnek bepillantást a látogatók Keszthelyen.
Egy bajorországi zsidó családból származó tizennyolc éves fiú 1847-ben, apja halála után úgy döntött, hogy Amerikában próbál szerencsét. Útnak indult, mit sem sejtve arról, hogy néhány évtized múlva már az egész világon ismerik majd a nevét, annak a viseletnek köszönhetően, ami fiatal és idős emberek ruhatárában egyaránt megtalálható.
A Balatoni Múzeum hazánk első farmergyűjteményének egy részét mutatja be, az ötletgazda pápai Kékfestő Múzeum segítségével. Pápán hat évvel ezelőtt kezdték el gyűjteni a farmereket, illetve a gyártásához kapcsolódó tárgyakat. A jelenleg 300 darabból álló gyűjteményt hét tematikai egységre bontva láthatják az érdeklődők.
A farmer történetén és a készítés technológiáján kívül a hazai farmergyártók régi termékeit is felfedezheti a nagyközönség az egyes darabok között. A kiállítás érdekességei azok az 1980-as évekből származó farmerkabátok és tolltartók is, amelyekre kedvenc zenekaraik neveit, szimbólumaikat rajzolták rá tulajdonosaik.
Havasi Bálint múzeumigazgató elmondta, hogy a farmerkiállítás anyaga jó apropót ad a múzeumpedagógiai foglalkozásokhoz is, melyeket a közelmúltban a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programban nyert támogatás segítségével megújult keretek között tarthatnak meg a múzeumban.
Egy bajorországi zsidó családból származó tizennyolc éves fiú 1847-ben, apja halála után úgy döntött, hogy Amerikában próbál szerencsét. Útnak indult, mit sem sejtve arról, hogy néhány évtized múlva már az egész világon ismerik majd a nevét, annak a viseletnek köszönhetően, ami fiatal és idős emberek ruhatárában egyaránt megtalálható.
A Balatoni Múzeum hazánk első farmergyűjteményének egy részét mutatja be, az ötletgazda pápai Kékfestő Múzeum segítségével. Pápán hat évvel ezelőtt kezdték el gyűjteni a farmereket, illetve a gyártásához kapcsolódó tárgyakat. A jelenleg 300 darabból álló gyűjteményt hét tematikai egységre bontva láthatják az érdeklődők.
A farmer történetén és a készítés technológiáján kívül a hazai farmergyártók régi termékeit is felfedezheti a nagyközönség az egyes darabok között. A kiállítás érdekességei azok az 1980-as évekből származó farmerkabátok és tolltartók is, amelyekre kedvenc zenekaraik neveit, szimbólumaikat rajzolták rá tulajdonosaik.
Havasi Bálint múzeumigazgató elmondta, hogy a farmerkiállítás anyaga jó apropót ad a múzeumpedagógiai foglalkozásokhoz is, melyeket a közelmúltban a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programban nyert támogatás segítségével megújult keretek között tarthatnak meg a múzeumban.
több évtizedes megbecsült munka
Hévízen felavatták Klemm Emil emléktábláját
Tavaly márciusban életének 89. évében hunyt el Klemm Emil, a Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet Igazgatóságának nyugdíjas elnöke, aki szellemi és fizikai frissességét élete végéig megőrizte. Nyolcvanon túl is szinte naponta utazott zalaszántói hegyi birtokára, de látogatta a gyógytelepülés kulturális és ünnepi rendezvényeit is. A nagy köztiszteletnek örvendő alapító elnök 90. születésnapja előtt tisztelegve és az elért eredmények előtti nagyrabecsülés jegyében avatott emléktáblát a takarékszövetkezet igazgatósága szeptember közepén a fürdővárosi központi épület belső falán.
A néhai pénzügyi szakember, bankelnök emléktáblájának avatóünnepségén szép számban megjelenteket Czövek Imre, a takarékszövetkezet jelenlegi elnöke üdvözölte, külön köszöntve Lenner Jenőnét, aki az alapítástól nyugállományba vonulásáig együtt dolgozott a példamutató elnökkel. Czövek Imre a megbecsülés hangján üdvözölte Tóth Ferencnét, a takarékszövetkezet munkatársát, „Emil bácsi” leányát, aki édesapja nagyszerűségét abban látta, hogy mindenkor szót értett az egyszerű emberekkel is, s maradéktalanul kiállt munkatársai érdekeiért, továbbá mindig igyekezett helyzetbe hozni a nagyközségben élő törekvő fiatalokat.
Czövek Imre röviden felvázolta a jeles előd pályáját, ami a takarék 1957. augusztusi alapításakor kezdődött, amikor segítőjével együtt házról házra járva és agitálva tudták megalapítani a szövetkezetet. A nehézségek abból is eredtek, hogy a múltból még nem volt példa arra, hogyan kell működtetni egy ilyen pénzintézetet. Sok irigye is akadt Emil bácsinak, hiszen aránylag jó térségben kezdhette el a működést, s szorgalmas munkatársakkal vághatott neki a „takszöv” kialakításának. Eredményes munkájának köszönhetően később több országos tisztséget és kitüntetést is elnyert. Beépült Hévíz és a régió kulturális, gazdasági és sportéletébe is.
Vezetése alatt Hévíz után előbb Alsópáhokon, Karmacson, majd 1975-ben Keszthelyen is kirendeltség nyílt. Az ezredfordulón történt fúziót már nyugalmazott igazgatósági elnökként segítette. Klemm Emil a takarékszövetkezeti mozgalomban több évtizeden át végzett munkássága, a hévízi takarékszövetkezet központi és vidéki egységeinek megszervezése érdekében kifejtett tevékenysége, Hévíz közéletében játszott szerepe elismeréseként 17 évvel ezelőtt vehetett át Pro Urbe Hévíz kitüntetést Vértes Árpád polgármestertől.
Mint elhangzott: „Kevés embernek adatik meg, hogy egy munkahely alapításának tevékeny részese, majd a cég 50 éves jubileumán is köszönthetik, és kitüntetéssel jutalmazzák az utódok.” Czövek Imre utalt rá, hogy Klemm Emil erős hite, példamutatása, bátorsága, kezdeményezése jó talajba hullott, hisz a takarékszövetkezet ma is sikeresen működik, hisz 10 milliárd forint közeli eszköz- és forrásállománnyal 17 településen, 66 munkavállaló segítségével nyújtanak versenyképes pénzügyi szolgáltatásokat.